Tavasz Queensland vidékén - KÉPEKKEL, VIDEÓVAL
Hogy miért van szükség új templomra, arra Kovács Lőrinc református lelkész rövid, de lényegre törő választ ad: „A globalizmus, a modern világszemlélet a templomok bezárása mellett van. Számunkra fontos, hogy mi, idegenbe szakadt magyarok építeni tudunk, ez hitvallás is a világ felé. Az itt élő magyarok az őseik földjének messzesége ellenére ragaszkodnak hitükhöz és magyarságukhoz, hisznek Istenben.” Hozzá kell tenni, hogy Kovács Lőrinc eredetileg marosszéki székely, így talán nincs is mit csodálkoznunk, de azt azért jegyezzük meg, hogy az ausztráliai Brisbane-ben vagyunk, a Csendes-óceán partján, 16 ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, és éppen 2019-et írunk.
A világ „szerencsésebbnek” nevezett felén manapság sorra zárnak be a templomok, vagy éppen válnak mecsetté, romkocsmává, ez helyezi igazán különleges kontextusba mindazt, ami Brisbane-ben történik.
A Brisbane-től egyórányi autóútra található Gold Coast Ausztrália legnépszerűbb nyaralóhelye, sokan költöznek ide nyugdíjas éveikben, hogy élvezzék a „Napfényes Állam” természeti adottságait. A tengerparti, sokemeletes szállodák itt kedvükre nézegetik magukat az óceánban, ami egyben a szörfösök paradicsoma is. És persze a cápáké, ám aggodalomra nincs ok, elvileg van cápaháló a parttól pár száz méterre. Fürdeni – mint általában Ausztráliában – a sárga-piros zászlók közötti szakaszon lehet, ám nekünk nem sok időnk volt erre, hisz le kellett forgatnunk a queensland-i filmünket.
A hegyekben kezdtünk, ahol a pálos szerzetesek létrehozták a Mária-völgyet. Itt minden katolikus nemzetnek van kápolnája, így a magyarnak is.
Brisbane-ben a Magyar Házon kívül még forgattunk a Toowong temetőben is, ahol Pulszky Károly művészettörténész találta meg végső nyughelyét. Megnéztük a várost a Mount Coot kilátójából, és természetesen nyakunkba vettük magát Queensland fővárosát is. Eredetileg ez az állam is fegyenctelepből lett szabad telepesek földje, lakóit a banánültetvények miatt régen banánhajlítóknak is nevezték. Olyan hosszú történelemről azért itt sem beszélhetünk, így a legfontosabb látnivalók vagy az ipartörténethez (Story Bridge) kapcsolódnak, vagy a Brisbane folyóhoz. Mivel Brisbane az óceántól kissé odébb van, az óceán hangulatát becsempészték a városba a South Bank nevű folyóparti sétányra, ahol egy pazar szabadstrandon is megmártózhatunk.
Amennyiben választani kéne, hogy melyik város a kedvencünk Ausztráliában, minden bizonnyal Brisbane-re szavaznánk hangulata, ritmusa miatt. Vagy éppen a zsakaranda fák miatt, amelyek októberben hozták el a tavaszt és borították lilába Queenslandet. Az Outback sivatagos vidéke után felüdülés volt a szubtrópusi éghajlatot megízlelni! Ausztráliában a növényzetnek amúgy is olyan hatása van, mintha egy idegen bolygón járnánk, vagy legalábbis egy másik földtörténeti korban.
Queenslandben be is iktattunk a programba néhány parkot. Itt van mindjárt Gold Coast felett a Lamington Nemzeti Park, amely a szubtrópusi esőerdőjéről és a lombkoronaszinten futó „Tree top walk” turistaútról híres. De meglátogattuk a Giraween parkot is, ahol többmilliárd éves gránithegyeken lehet túrázni. Ezek az öreg gránittömbök már a mélyben kockákra hasadtak, majd a felszínen az erózió kerekre csiszolta őket, hasonlóan a hazai ingókövekhez. Az Üvegház-hegyeket még Cook kapitány nevezte el így, ugyanis amikor megpillantotta őket, az angol üveggyárak kemencekúpjait juttatták az eszébe. Jó néhány közülük megmászható, ezt persze mi sem hagyhattunk ki.
Nagy kedvenceink a papagájok voltak, amelyek itt olyan gyakoriak, mint nálunk a veréb. Közülük a pennant papagáj, a sárgabóbitás és a rózsás kakadu került legtöbbször szemünk elé, de a lazúr tündérmadár, a szarkához hasonló fuvolázó madár és a kokabura is lencsevégre került. A dingó 4 millió évvel ezelőtt érkezhetett az ember társaként a kontinensre, majd vált rettegett ragadózóvá, az erszényes farkas riválisává. A vadkutyákkal való keveredés miatt ma már a dingók is veszélyben vannak, az utolsó erszényes farkas pedig az 1930-as években pusztult el.
Összegezve: új fajok, erdőirtás, égetés, terjeszkedő mezőgazdaság, talajerózió, vegyszerek… az elmúlt 200 évben több változás érte a földrészt, mint az azt megelőző 200 millió esztendőben. És akkor még nem látjuk, milyen hatással van mindez a csak mikroszkopikusan megfigyelhető élővilágra. Ausztrália ma már nagyon figyel a külső hatásokra, nem hiába mossák le a reptéren az újonnan érkezők cipőtalpáról a legapróbb sárfoltot is. Hogy ez segíthet-e Ausztrálián, azt a jövő dönti el.
Megjelent a Magyar7 2025/4. számában.
