Szlovákia a csalánosban, válság és hatásai – Megjelent a Magyar7 12. száma

Egyrészt, mert Ukrajna nem tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, másrészt, de talán ez a fő szempont, nem akarja kockáztatni egy európai háború veszélyét. A NATO védelmi és nem támadó szövetség, s mint ilyen, a tagországok védelmét szolgálja. Mindeközben mit tesz a szlovák államvezetés? NATO-tagként, kikacsintva a Szervezetből, mindenkit túllihegve elajándékozná a repülőgépeit (amelyeket majd vagy két-három év múlva pótolhatnak az amerikaiak) és a légvédelmi rakétáit (amiket majd szintén pótol valaki). Lemondva ezzel Szlovákia védelméről, hogy két szomszédos ország háborújában támogassa az egyik felet, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly Szlovákia a csalánosban című vezércikkében.

Válság  – hatások a címe közéleti összefoglalónknak, amelyben Kolek Zsolt emlékeztet, a múlt héten újra mozgalmassá vált a szlovák belpolitika: a kémügy, a fegyverszállítások kérdése, Heger elmaradt kijevi vizitje egyaránt nagy hullámokat vert. Az ukrajnai háború a politikai preferenciákat is átrendezte – a vesztesnek egyelőre Robert Fico látszik.

Kötéltánc című külpolitikai jegyzetében Pomichal Krisztián azt a kérdést teszi fel, hogy mi jöhet a háború után. Bár szomszédunkban folyik az öldöklés, látni kell a hatalmi átrendeződést is. Az, hogy Oroszország hosszú időre elvágta magát minden nyugati együttműködéstől, borítékolható, sőt tulajdonképpen érthető is. Az a nagy kérdés, milyen következményekkel jár majd az oroszok bizonyos szempontból jogos elszigetelése. Nem veszítünk-e többet a vámon, mint amennyit a réven nyernénk?

Kellenek a pozitív példák, állítja a Szövetség Nőtagozatának elnöke Gergely Papp Adrianna. A statisztikák szerint Közép-Európa lakosságának 52 százalékát a nők alkotják, az egyetemek végzős hallgatóinak pedig a 60 százaléka nő. Ennek ellenére a „gyengébb” nem képviselői még ma is jóval kisebb arányban jutnak vezető pozíciókba Európa-szerte, így Szlovákiában is, mint a férfiak. A miértekről, és arról beszélgettünk vele, hogy miként akarnak ezen változtatni.

A magas infláció okozta problémák egyre csak szaporodnak, miközben még a járványhelyzeten sem vagyunk túl, de a háborús szankciók hatásaira is fel kell készülnünk. A szlovák kormány látszólag tett egy lépést a lakosság felé a magyar és más előttünk járó országok példájából merítve, de sajnos ismét a legfontosabb feladatról feledkeztek el. Ez pedig a kiszámíthatóság biztosítása, megteremtése, olvasható Rajkovics Péter Szlovákiában is befagyasztották az árakat? című elemzésében.

Történelmi tapasztalatot él meg Szlovákia. Soha ennyi menekülő nem érkezett még Szlovákiába, mint a lassan egy hónapja tartó orosz–ukrán háború idején. Igaz, egy részük továbbhalad Európa más országaiba, de a kialakult helyzet a szlovákiai ellátórendszernek így is feladja a leckét. Ráadásul a konfliktus vége beláthatatlan távolságban van, és amíg a fegyverek dörögnek, menekültek is lesznek. Az összefoglalót Kocur László írta, címe: Merre tovább, menekültek?

Olvasóink talán már hozzá is szokhattak, hogy lapunkban gyakran foglalkozunk egyes Beneš-dekrétumok máig tartó hatályosságával, illetve következményeivel. Most 3+1 olyan aprónak tűnő részletet szeretnénk megvilágítani a Beneš-dekrétumok máig tartó hatályosságáról, amelyek még árnyaltabbá, még pontosabbá tehetik a helyzetről kialakult összképet. A szó elszáll, az írás néha felbukkan. Mint jelen esetben, amikor meglett egy fontos dokumentum, írja Somogyi Szilárd Háttér rovatunkban.

Hárommal több érdemkereszt csillog a Felvidéken. Ünnepélyes keretek közt adták a pozsonyi magyar nagykövetségen a március 15-e alkalmából Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéseket munkásságuk elismeréseként három felvidéki személyiségnek. A rangos kitüntetést ezúttal Bárczi Zsófia irodalomtörténész, író, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, Keszegh Margit ügyvéd, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke és médiacsaládunk főszerkesztője, Molnár Judit kapta.

Furcsa címe van a Leporolt históriák legújabb fejezetének, hiszen egy kiváló fizikusról, Szilárd Leóról van szó: Egy kóborlovag az emberiség szolgálatában.

Ezzel a kissé szokatlan jellemzéssel nem mások illették Szilárd Leót (1898-1964); magát nevezte kóborlovagnak, aki ragyogó ötleteivel, tehetségével az emberiséget kívánta szolgálni. Ő volt az, aki 1933-ban először kifejtette azt az elképzelést, hogy ha bizonyos atomokat neutronokkal bombáznának, megfelelő körülmények között láncreakciót lehetne beindítani. Ez a folyamat energiát termel és ha szabályozott módon megy végbe, a keletkező energia hasznosítható lehet. Még tíz év sem telt el és 1942. december 2-án a Chicagói Egyetem sportstadionjának alagsorában felállított „atommáglyában” beindították az első szabályozott láncreakciót.

A budapesti Kairosz Könyvkiadónál 2021-ben jelent meg Magyar Zoltán tollából az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. A míves kivitelű keménytáblás sorozat első kötetének a címe A természetfeletti világ, a másodiknak A természetfeletti tudással és képességgel rendelkező emberek, a harmadiknak pedig az Egyéb mondák és bibliográfiák sokasága. A negyedik kötet a könnyű tájékozódást és a teljes rálátást szolgálja Index, konkordancia, tanulmányok címmel. erről a nagyszerű munkáról olvashatnak Fister Magdolna Lidércek, ördöngösök – katalógusban című dolgozatában.

Tájaink rovatunkat három települési önkormányzat gondjaival, örömeivel, kreativitással párosuló élni akarásával kezdjük. Agócs Szvorák Emese Teher alatt az önkormányzatok című beszámolójából megtudjuk, hogy Kalonda, Béna és Ragyolc hogyan birkózik meg a mindennapok kihívásaival, miközben az egyik válságból még ki sem lábaltunk, máris itt a következő.

Jó hír is van, mégpedig az, hogy újabb Ipoly-híd épül a jövő év végéig, mégpedig Őrhalom és Ipolyvarbó (Nagykürtösi járás) között. Ünnepélyes alapkőletételére 2022. március 11-én került sor, számol be Kaszmán Zoltán.

Az Őrhalom és Ipolyvarbó közti hidat a második világháború folyamán felrobbantották, így manapság több mint 20 kilométert kell kerülnie annak, aki az Ipoly túlsó partján levő községbe szeretne eljutni. A 2023 végéig elkészülő híd ezt a problémát is orvosolni fogja.

Hittel és szeretettel minden könnyebb, vallják a nagyszelmenciek és a menekültek ellátását szervező Szabó Zsolt helyi görögkatolikus pap, aki az első pillanattól kijárt a határra, s ahol tudott segített, majd kapcsolattartó személy lett. Vele beszélgetett Molnár Gabriella. A témát folytatva Reczai Lilla a dunatőkési Czajlik Ranchra látogatott el, ahol tizenegy család, összesen huszonhat fő talált menedékre. Nagymamák, testvérek, anyák és gyermekeik. Ők azok, akik – mint a filmekben – nejlonzsákokban hozták magukkal az életüket, mert másra nem maradt idejük, amikor elmenekültek a hazájukból, Ukrajnából. Riportjának címe: Meddig maradnak, és mi lesz velük?

Hamarosan elkezdődik az iskolai beíratás, s a szülőknek el kell dönteniük, elég érett-e a gyermekük az iskolakezdéshez. Ebben nagy segítség lehet, ha szakemberektől kapnak válaszokat, s a magyar gyermeket magyarul beszélő szakemberek vizsgálják meg. A pozsonypüspöki magyar tanítási nyelvű iskola úgy próbált meg segíteni, hogy összehozta a szülőket és gyermekeiket a Meliorat.io gyermekfejlesztési központ szakembereivel. Erről a Hogy ne legyen trauma az iskolakezdés című cikkében ír Dunajszky Éva.

Szomolai Andrea egy évek óta működő önzetlen kapcsolatról ír. Címe: Nádszegről szeretettel Böjte Csaba árváinak. Azt mondják, ha szeretnéd megváltoztatni a világot, kezdd az első emberrel, akinek segítségre van szüksége. Így tesz a nádszegi Mátyusföld Magyar Összefogás Polgári Társulás is, amely több éve segíti az oroszhegyi Tamási György Szeretetházat.

A nádszegi társulás a közelmúltban csaknem egytonnányi élelmiszer-adományt vitt Erdélybe a Böjte Csaba nevével fémjelzett Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek, Oroszhegyre.

A március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmával ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete. Ennek apropóján ízelítőt adtak a szervezet két évtizedes tevékenységéből, amelyet Virsinszky Tamás is lejegyzett Két évtized mérlege címmel.

Kávézó rovatunkban Domonkos Andor kutatóorvos egy nagyon érdekes jelenséget, a placebo-hatást írja le. A placebo olyan készítmény, esetleg eljárás, ami a kezelésben részesülő tudomása szerint hatékonyan javítja betegségének a tüneteit, ám a valóságban még sincs benne semmilyen speciális hatásos elem, például valamilyen gyógyszermolekula. A placebo készítmények rendkívül fontosak egy-egy új gyógyszer kipróbálása során.

A halszósz, a garum készítésének évezredes hagyománya van, először a föníciaiak használták. Tunéziában, Neapolis romjai között kerestem fel az egykori halfeldolgozó maradványait, s a különleges fűszertermék készítése, a gasztronómiában betöltött szerepe igencsak megmozgatta fantáziámat írja Csermák Zoltán a Barangolóban. Minden párhuzam sántít, de az ókori lucullusi lakomák kedvenc ételízesítője, a garum készítése egy margarint ellenző szavait juttatja eszembe: „Ha tudnák, hogyan készítik, messze elkerülnék!”

Íz-lelő rovatunkban a hortobágyi palacsinta és egy tájainkon ismeretlen édes (angolosan készített) pogácsa receptjét közli Szabó B. Csilla. Vas Gyula helyettönk is tesztelte a Seat Arona 1,0 TSI DSG Xperience autót, s tapasztalatait megosztja Új fazon, új szereltség címmel.

Szurkoló rovatunkban Rajkovics György arról ír, hogy új arcokkal is épül a magyar válogatott. Marco Rossi szövetségi kapitány keretében három újonc kapott helyet. Rajkovics Péter pedig Spanyol–angol uralom a BL-ben címmel ugyancsak a focival foglalkozik.

A Magyar7 idei 12. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt. Lapunk hátoldalán ezúttal a rimaszombati Petőfi-szobor látható.

Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.