Színes falatok a tányéron: mit eszünk mi, és mit tiltanak Amerikában?
Az Egyesült Államokban nemrégiben robbant a hír: Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter bejelentette, hogy több szintetikus ételszínezéket is betiltanának, mert azok veszélyeztethetik a gyerekek egészségét. A döntés mögött a hiperaktivitás, az ADHD és más egészségügyi problémák kockázatának csökkentése áll, amit a mesterséges színezékekkel hoznak összefüggésbe. De mi a helyzet Európában? Mit kenünk a kenyérre, mit kortyolunk a pohárból, és egyáltalán: mennyire biztonságosak a színes falatok a mi kontinensünkön?
Az Európai Unióban az ételszínezékeket szigorúan szabályozzák, és csak azokat engedélyezik, amelyek átmennek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) alapos vizsgálatán. A leggyakrabban használt szintetikus színezékek közé tartozik például az Allura Red (E129), a Tartrazin (E102), a Napfény Sárga (E110) és a Brillant Kék (E133). Ezeket az úgynevezett „E-számokkal” jelölik, és a csomagoláson kötelező feltüntetni őket.
Az E-számok nemcsak színezékeket, hanem más adalékanyagokat is takarnak, de a színezékek esetében egyértelműen jelzik, hogy mesterséges vagy természetes eredetűek-e.
A szintetikus színezékek általában kőolajszármazékokból vagy más kémiai vegyületekből készülnek. Például az Allura Red egy azoszínezék, amelyet laboratóriumi körülmények között állítanak elő, és élénkpiros árnyalatot ad az édességeknek vagy üdítőknek. A Tartrazin sárga színt kölcsönöz, és gyakran használják gyümölcslevekben vagy süteményekben. Ezek a vegyületek stabilak, olcsók és tartós színt biztosítanak, ezért népszerűek az élelmiszeriparban.
Az EU álláspontja egyértelmű: csak azok a színezékek kerülhetnek az élelmiszerekbe, amelyek bizonyítottan nem károsak az egészségre. Az EFSA rendszeresen felülvizsgálja az adalékanyagokat, és meghatározza az úgynevezett „elfogadható napi beviteli mennyiséget” (ADI). Azonban nem minden színezék problémamentes. A híres „Southampton Six” tanulmány 2007-ben kapcsolatot talált hat szintetikus színezék (például E102, E110, E129) és a gyerekek hiperaktivitása között. Emiatt az EU előírta, hogy az ezeket tartalmazó termékeken figyelmeztető feliratot kell elhelyezni: „a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”. Ez a szabályozás egyedülálló a világon, és azóta több gyártó átállt természetes színezékekre, például céklalé vagy kurkuma kivonat használatára.
Az USA és az EU ételszínezékekkel kapcsolatos megközelítése évtizedek óta eltér. Az Egyesült Államokban több mint 3000 élelmiszer-adalékanyag engedélyezett, míg az EU-ban csak 300-400. Ez a különbség különösen szembetűnő a szintetikus színezékeknél. Az USA-ban például a Red 40, Yellow 5 és Yellow 6 széles körben használt, de az EU-ban ezek szigorúan szabályozottak, és a fent említett figyelmeztető feliratot kell rájuk tenni. Az amerikai piacon emellett engedélyezett a Citrus Red No.2 és az Orange B, amelyeket az EU-ban egyáltalán nem használnak, és amelyeket most az USA is betiltani készül.
Az EU szigorúbb szabályozása részben a „jobb félni, mint megijedni” elvnek köszönhető. Az európai fogyasztók bizalmatlanabbak a mesterséges adalékanyagokkal szemben, és az EU élelmiszer-biztonsági rendszere az elővigyázatosság elve alapján működik. Ezzel szemben az USA-ban gyakran csak akkor tiltanak be egy anyagot, ha egyértelműen bizonyított a káros hatása.
Az EU-ban egyre nagyobb a nyomás, hogy a gyártók teljesen elhagyják a szintetikus színezékeket. Nagy márkák, például a Nestlé vagy a Mars, már most természetes színezékeket használnak számos termékükben, például spirulina kivonatot a kék árnyalatokhoz vagy sárgarépalét a narancssárgához. Ez nemcsak az egészségügyi aggodalmak miatt van, hanem mert a fogyasztók is egyre tudatosabbak. Egy 2023-as felmérés szerint az európai vásárlók 68%-a előnyben részesíti a természetes összetevőket tartalmazó élelmiszereket.
Azonban a természetes színezékek drágábbak és kevésbé stabilak, ami kihívást jelent a gyártóknak. Például a céklalé vörös színe hő hatására fakulhat, míg a szintetikus E129 tartós marad.
Emellett etikai kérdések is felmerülnek. Az EU-ban például tiltják a Kármin (E120) színezéket egyes országokban, mert rovarokból (bíbortetűből) nyerik, ami nem felel meg a vegán vagy vallási előírásoknak. Az USA-ban viszont ezt is széles körben használják.
