Szigetvár, a „leghősiesebb város”
Szigetvár a török elleni harcok kapcsán vált Magyarország egyik leghíresebb várává. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelelem c. művének olvasásakor elképzeli az ember, hogy a magasban van egy vár, amelynek védői 32 napon át megpróbálják visszaverni a több tízezres török sereg támadásait. Majd, amikor a védők érzik, itt nincs mentség, a halál elkerülhetetlen, akkor inkább kirohannak, és hősi halált halnak.
Nos, ezzel az elképzeléssel a fejemben érkeztem Szigetvárra, az egykori ostrom helyszínére. Már az első pillanatot csalódásként éltem meg. Itt nincs semmilyen magaslat, a várba egyszerűen csak besétáltunk az utcáról. Nem kell fölfelé kapaszkodnunk, lihegnünk, egyszerűen áthaladunk a várkapun. Sok várban jártam már, de ez belülről sem volt szokványos. Nem emlékszem olyasmire, hogy egy vár udvarán akkora sík területek lennének, mint egy felvonulási tér. De elég a külsőségekből, ismerkedjünk meg a vár történetével és jelentős emlékeivel!
Az első írásos emlék a Zygeth birtokról 1381-ből származik, amikor az Anthymus család tulajdonában állt. Ők építették az első öregtornyot és a melléképületeket is. A terület az 1470-es évek elején került az enyingi Török család birtokába, melynek legismertebb tagja, Bálint itt építette ki a családi központot is. Ekkor kezdődtek el a kor követelményeinek megfelelő erődítési munkálatok, illetve ekkor alakították ki azt a gátrendszert is, amely az Almás-patak vizét visszatartva a mocsarat átjárhatatlan vízfelületté duzzasztotta.
Török Bálint 1541-ben török fogságba esett, s mivel a vár hadászati jelentősége egyre nőtt, a királyi udvar saját fennhatósága alá vonta. 1566-ban Zrínyi Miklós állt a várfalon, irányította 2500 katonáját az agg Szulejmán szultán által vezetett ötvenezer fős oszmán sereg ellen. Sajnos, nem sikerült a túlerőt visszavernie.
A mocsarat kiszárító aszály, a felmentő sereg elmaradása, a védők egyre apadó száma azt eredményezte, hogy Zrínyi mintegy 300 katonájával kirohant, és 1566. szeptember 7-én szinte valamennyien hősi halált haltak. A török győzelmet azonban I. Szulejmán szultán nem érte meg, hiszen két nappal korábban legyőzte őt a betegség, ám a katonák előtt ezt az ostrom befejezéséig titkolták.
A szultán holttestét ugyan Isztambulba vitték, de belső szerveit a vezéri sátorban álló trónszéke alatt temették el. Ezen a helyen később a törökök türbét (síremléket) állítottak, mely köré hamarosan dzsámi, minaret, derviskolostor, katonai laktanya, és egy egész kis település épült. A vár csak 112 év múlva, 1688 elején szabadult fel a török uralom alól.
A Rákóczi-szabadságharc idején Huin János József generális itt építtette meg a híres kazamatasort. A későbbiekben újabb birtokosai lettek a várnak, így a Festeticsek, az Andrássyak, illetve a dualizmus idején a Biedermann család.
Szigetvárt 1966-ban várossá nyilvánították, 2011-ben pedig megkapta a Civitas Invicta, a Leghősiesebb Város címet.
A várban századokon átívelő időutazást tehet a látogató. Az egykori kapitányoknak állít emléket a vár bejáratánál 2018-ban felállított emléktábla. Közülük két nevet kell kiemelnünk, az egyik Stančič Horváth Márké, aki 1556-ban visszaverte Khadim Ali budai pasa ostromát, illetve IV. Zrínyi Miklósét, aki 1566-ban I. Szulejmán szultán hadaival szemben vette fel a harcot. A 16. század kiváló énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén 1541-ig élt Szigetváron Török Bálint lantos deákjaként. Mivel a törökkel vívott harcokat krónikás hűséggel lejegyezte, azért verses énekei forrásértékűek. Szobrát Kiss István szobrászművész készítette el, és 1967-ben avatták fel a vár bejáratának közelében.
Istvánffy Miklós humanista történetíró személye is szorosan kapcsolódik Szigetvárhoz, hiszen két éven át katonáskodott Zrínyi vezetése alatt az 1550-es évek második felében. Bátyja a kirohanás áldozata lett. A Magyarok dolgairól című históriájában ír az ostromról, a végvári harcokról, Zrínyi Miklós költő-hadvezér számára ez lett a legfontosabb forrás a Szigeti veszedelem című eposz megírásához.
A hős Zrínyi 2018-ban egy szimbolikus sírt kapott a vár területén. Valójában a hadvezér testét valahol a vár környékén temethették el, a feje viszont a budai pasához, majd a Győrben állomásozó császári haderő táborába került, de állítólag végül a család megkapta és eltemették. A sírt fia, György márvány fedlappal takarta le, amelynek rekonstruált változatát készítette el Szigetváron Vanyúr István képzőművész.
A Szulejmán-dzsámit körülölelő kúriát utolsó földesura, Andrássy Mihály építtette, és közös tető alá hozta a kastélyt a dzsámival, amelynek földszintjén ma a várháborúk korát bemutató kiállítás tekinthető meg. A dzsámi falán felirattöredékek láthatók.
A Zrínyi Miklós Hadtörténeti Múzeum tárlatának középpontjában Zrínyi Miklós és az ostrom áll, de méltó módon mutatja be Szigetvár hadtörténeti jelentőségét is. A látványos kiállítás foglalkozik a vár és a város történelmével, a török–magyar háborúk korával, az ostrom előkészületeivel és az ahhoz vezető úttal, átfogó képet nyújt a török hódoltság koráról és az iszlám hitről és természetesen a Zrínyi családról.
A Zrínyi-emlékmű valójában egy szoborcsoport, amely azt a mozzanatot örökítette meg, amikor a hős vezér végső támadást intéz a török ellen. Az emlékmű Szabó Tamás szobrászművész munkája.
Talapzatának felirata magyarul így hangzik: Örök dicsőség és tisztelet a legyőzhetetlen katonáknak! A várudvaron áll Zrínyi Miklós lovas szobra is. Ezt Somogyi József készítette bronzból, és Szigetvár elestének emléknapján leplezték le 1968-ban.
A várban nemcsak emléktárgyak láthatóak, hanem egy korhű ruhába öltözött fiatalember fegyverbemutatót is tart a vendégeknek. Tőle tudtam meg, hogy mi a síkvidéki és a magaslatokon épített várak közötti különbség. Nos, miután Szigetvár az elsőre példa, itt a vastag várfalak és a mocsaras területek kialakítása játszotta a főszerepet, hiszen védelmét elsősorban a víz hivatott biztosítani. Végül azt is elmeséli hallgatóságának, hogy a kirohanást összesen 6 magyar élte túl, közülük Cselenkó Ferenc volt az, aki lejegyezte a 32 napos ostrom történetét.
Történelmünk legfontosabb helyszínei kiérdemlik a Nemzeti Emlékhely címet, Magyarországon a 20 emlékhelyből a Szigetvári Vár az egyik.
Megjelent a Magyar7 2025/13.számában.
