Szeretne jó festő lenni a Nobel-díjas fizikus
Gyerekként falta a könyveket, a színházban pedig tapsolóként vállalt diákmunkát, csak hogy minél több előadást láthasson Konstantin Novoszelov orosz származású fizikus. A grafén egyik felfedezője mindössze 36 évesen kapott Nobel-díjat. A Kossuth Rádió Nobel-díjasokat bemutató sorozatának legutóbbi részében Konstantin Novoszelov tudományos eredményének jelentőségéről és művészi tevékenységéről is részleteket tudhattak meg.
Az orosz származású fizikus a grafén kutatása terén elért eredményeiért, Andre Geimmel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott 2010-ben. „Keményen dolgoztunk a grafén projekten, elképesztően izgalmas munka volt. Akkoriban nem sejtettük, hogy kísérleteinket majd ekkora érdeklődés övezi.
A szén fizikájának világában zöldfülűek voltunk, csak játszottunk a laborban, és az ismeretlen anyaggal kapcsolatban minden nap egy új felfedezésre csodálkoztunk rá. Csodálatos időszak volt” – mondta Konstantin Novoszelov abban az exkluzív interjúban, amely a Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsorában havonta jelentkező Nobel-díjas történeteket bemutató sorozatban hangzott el.
A két kitüntetett az elemi szén egy különös, kétdimenziós módosulatát, az egyetlen szénatomrétegből álló grafént mindössze hat évvel korábban, 2004-ben állította elő. Ez a jelenleg ismert legvékonyabb és legerősebb anyag fenekestül felforgatta az anyagtudományt. Kiderült, hogy jobban vezeti a hőt és az elektromosságot, mint a réz, körülbelül százszor erősebb, mint az acél, de nyújtható is, és ráadásul majdnem átlátszó. Alkalmazása az elektronikától az orvostudományon át az energiaiparig az élet számos területén várható. „Ma már rengetegen dolgoznak ezen az anyagon, és az új generáció számára ez is csak egyike az ismert anyagoknak, akár az üveg vagy a vas. Én szemlélőként élvezem a folyamatot, ahogyan a grafénról kollégáim laborjaiban újabb és újabb részletek derülnek ki” – mondta a tudós, aki továbbra is élvezi a kutatást, jelenleg nem egyensúlyi rendszerekkel és intelligens anyagokkal foglalkozik.
A tudományos munka mellett a művészetek felé fordult. Már gyerekkorában is szerette az irodalmat és a színház világát, felnőttként pedig a festészet szerelmese lett.
– árulta el a tudós, akinek képeiből már több kiállítást is rendeztek.
A jövő kutatóinak szánt üzenete a teljes beszélgetéssel együtt a Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsorának Médiaklikk-oldalán hallgatható újra.
