Szemán Viktor, az égbolt kémlelője
A Geminidák az egyik leglátványosabb meteorraj, amely a nevét az Ikrek csillagképből kapta. 1862-ben fedezték fel, így meglehetősen fiatal. Legalábbis összehasonlítva például a Perseidákkal, amelyeket időszámításunk szerint 36-ban észleltek először őseink.
Aki szemfüles volt, és elég kitartóan kémlelte az eget, észrevehette, hogy decemberben több volt a hullócsillag, mint általában. Legtöbbet 13-áról 14-ére virradóra láthattunk, amelyek éppen a Geminidák meteorraj tagjai voltak.
Azt olvastam, hogy a sárga fénnyel izzó meteorraj darabjai másodpercenként 35 kilométeres sebességgel érkeznek a Föld légkörébe, ahol aztán elégnek.
Szemán Viktor fotósról köztudott, hogy előszeretettel kémleli kamerájával az eget, hogy cikázó villámokat vagy éppen egy hulló meteorrajt kapjon lencsevégre. Mint mondja, összesen 241 darab hulló meteort sikerült kamerájával megörökítenie a legutóbbi meteorrajhullás során.
Képein gyakran kap domináns szerepet az égbolt és az odafönt zajló események, bámulatosak például a villámfotói, amelyek megmutatják, mekkora ereje is van a természetnek. Persze nem teljesen veszélytelen a „villámfotós szakma”, hiszen a statisztikai adatok szerint a villámcsapások 10–20 százaléka halálos, vagy komoly egészségkárosodást okozhat. Szemán Viktor azonban azt mondja, nem szokott fotózás közben ezen gondolkodni, félni egyébként sem szabad ilyenkor.
A villámfotós keresi az alkalmat, mikor és hol tudna fényképezni, a félelem szóba sem jöhet ilyenkor. Ha közel kerül a villám, beül a kocsijába, nem kell feltétlenül kint állnia a szabad ég alatt, a kamerája meg teszi közben a dolgát. Mi meg aztán gyönyörködhetünk a lélegzetelállító eredményben.
Viktor a fotózás és az időjárás-megfigyelés alapjait autodidakta módon sajátította el, de az évek során művészi szintre fejlesztette.
– Először is az kell hozzá, hogy az embert érdekelje a dolog, és kell egyfajta elköteleződés is a természet iránt, azaz, hogy a fotós szeresse ezeket a természeti jelenségeket. Ez az alapja a villámfotózásnak, az égboltfotózásnak és a csillagok fényképezésének – mondta. Nyáron, amikor a Perseidák meteorrajt kémlelte, egyszerűbb és könnyebb volt a helyzet, mert meleg volt, nem volt kellemetlen a kinti várakozás sem a csodás látványra. Azt mondja, ilyenkor a meleg nyári éjszakán barátaival leheverednek a selymes fűbe, kikészítik a fényképezőgépeket, és a felállított kamera dolgozik, automatikusan fényképez egész éjszaka, ők meg beszélgetéssel ütik el az időt.
– Télen egy kicsit kellemetlenebb a dolog, mert hideg van és fúj a csípős szél, ezért általában a tetőre kihelyezett webkamera dolgozik csak, hogy ezeket a ritka jelenségeket megörökítse – fűzte hozzá.
Szemán Viktor azt mondja, ma már az ehhez szükséges felszerelés viszonylag jó áron elérhető, de ha jó minőségű képeket akarunk, ahhoz a jó technika azért elengedhetetlen. Megjegyzi, a legújabb mobiltelefonokkal is lehet már jó minőségű fotókat készíteni akár a hulló csillagokról is.
Szemán Viktor villámfotóit, de a Perseidákról készült fotósorozatát, és a Geminidák meteorraj hullásról december közepén készült fényképeit is láthattuk az Időképen, sőt az Időkép számára egy videót is készített, amelynek nagy részét Viktor káprázatos fotói alkotják.
– A webkamerák az Időképre vannak irányítva, így tudják ott megnézni a fotóimat. Az Időkép ugyanis tudja, hol vannak az egyes webkamerák elhelyezve, s mivel Debrődön, ahol élek, nincs akkora fényszennyezés, ezért a csillagos égbolt is szebben látható, így aztán az Időkép gyakran megnézi a kameraképeket. Ha több érdekes dolgot látnak rajtuk, mint például most a Geminidák esetében, akkor kiválasztják a felvételeket, és készítenek belőle egy videót – mondta, de előfordult már többször, hogy felhasználták a fotóit, például nyáron elnyerték a tetszésüket hullócsillagos felvételei, amelyeken a háttérben gyönyörűen látható volt a Tejút is.
A villámfotós mindig lesi és keresi az alkalmat, hogy kamerájával megörökíthesse a nem mindennapi légköri eseményeket, mondta Szemán Viktor. Megtörtént azonban, hogy hiába volt a készülődés, a várakozás izgalma, végül az egészből nem lett semmi, mert az időjárás vagy a légköri viszonyok keresztülhúzták a számításait.
– Így volt ez legutóbb, amikor a Leonard üstököst vártuk, amely megközelítette a Földet. A fotósok azt remélték, hogy az év leglátványosabb üstököse lesz, de az időjárás megnehezítette a megfigyelést.
A debrődi Szemán Viktor 2008-ban kezdett el komolyan foglalkozni a fotózással, akkor vásárolta az első fényképezőgépét is. Mivel érdekelte az időjárás, és szerette volna megtanulni a felhőtípusokat, először a felhőket kezdte el fotózni, azután jött a tájfényképezés, majd a villámfotózás, az utóbbi években pedig asztrotájképek fotózásával foglalkozik. Különböző versenyeken nyert már díjakat, a Neowise üstökösről 2020. július 13-án éjjel készített fotója pedig a National Geographicnál a nap képe lett. A megkapó kép előterében egy vadalmafa és az éppen virágzó közönséges párlófű látható.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/1. számában.
