Száraz Dénes: Az elején élveztem a szabadidőt, de már nagyon hiányzik a munka
A Színésznő kérdez sorozatunk legújabb részében Bugár Anna kedves kollégáját, a szintén felvidéki származású Száraz Dénest faggatja.
Dénessel együtt ülünk a buszban, amikor vidékre utazunk játszani. Viszonylag sok időt töltöttünk együtt az elmúlt években. Ez egyik napról a másikra megváltozott. Bevallom, már nagyon hiányzik az a hangulat, ami ránk jellemző a társulattal, ezért fel is hívtam Dinit, hogy megkérdezzem hogy vannak.
Mivel telik most egy napod?
Tanítóbácsi lettem. Az elmúlt pár hónapban volt szerencsém bepillantást nyerni az online oktatás világába. Dani fiam 7 éves, ami azt jelenti, hogy elsős. A lehető legrosszabbkor jött ez a helyzet az ő szempontjából, hiszen most tanul írni és olvasni, ilyenkor lenne igazán nagy szüksége arra, hogy találkozzon a tanáraival. Mivel ez most nem valósulhat meg, igyekszünk mi a tanárok szerepébe bújni Ildikóval, a feleségemmel. Felváltva oktatjuk Danit, egyik nap én másik nap Ildikó. Ma az én napom volt, megtanultuk az x-et, holnap még vár ránk a q, mire megjelenik ez a cikk, Dani már a teljes ABC-t le tudja majd írni.
Amikor épp nem a képzeletbeli katedrán állsz, mivel töltöd az időd?
Sportolok. A mozgás lételemem. Lehetőség szerint a természetben. Heti 5x edzek, újra edző segítségével, aki a hegyi kerékpározás nagy szakértője, vele együtt szeljük a hegyeket-völgyeket. Emellett futok is. Szintén nehezített terepen. Amikor már lehet 200 fő feletti rendezvényeket, sportversenyeket tartani és időm is engedi, szeretnék versenyezni is.
Úgy tűnik, teljesek a mindennapjaid. Nem hiányzik a színház és minden ami eddig a hétköznapjaid része volt?
De, hiányzik. Most már igen. Kellett néhány hét, mire feldolgoztam, hogy tulajdonképpen mi is történik most a világban és az én életemben is. Addig csak sodródram. Hirtelen annyi szabadidőm lett, amennyi talán sosem volt. Bevallom, az elején élveztem is. Egy ideig. Talán addig amíg kipihentem mentálisan és fizikálisan is az elmúlt jónéhány évet. Aztán elkezdett bennem dolgozni a vágy, hogy újra színpadon lehessek vagy forgathassak. Hiányzik a munka. Az életem azon szelete.
Ez a most kialakult helyzet azt is hozta magával, hogy máshogy éljük meg a szociális kapcsolatainkat. Leginkább online. Bár a most aktuális enyhítések már lehetővé teszik a találkozást is. Kivel találkozol legelőször?
Mivel a szüleim Szlovákiában élnek, mi pedig Budapesten, ezért talán erre még egy kicsit várni kell. Bízunk benne, hogy már nem sokat várat magára a határok kinyitása. Ők nagyon hiányoznak, mi is nekik. Soha nem gondoltam volna, hogy előfordulhat még olyan az életem során, hogy nem tudok átkelni egy határon. Ezt nehezen éljük meg. Viszont a barátaimmal, akik itt vannak Budapesten biztosan kiülünk egy sörre hamarosan. A karantén ideje alatt hetente egyszer találkoztunk a húgommal és a családjával. Neki három kislánya van, Dani kicsit tudott gyerekek közt lenni, velük játszani. Most már az udvaron is találkozik a pajtásokkal. Remélem, hogy veled is találkozunk nem sokára, mert az azt jelenti majd, hogy játszhatunk végre.
