Sokaknak okoz gondot a magány érzése az ünnepek alatt
A karácsonyi ünnepeket a társadalom gyakran a közelséggel, összetartozással és nyugalommal azonosítja, a szakemberek szerint azonban sok emberben kellemetlen vagy nyomasztó érzéseket is kiválthatnak. Stanislava Knut, a Lelki Egészség Ligájának munkatársa szerint éppen karácsonykor erősödik fel gyakran a magány érzése még azoknál is, akik az év többi részében nem tartják magukat magányosnak.
Elmondása szerint az ellentmondásos vagy kevert érzelmek egyidejű megélése összefügghet a magánnyal, a konfliktusos családi kapcsolatokkal, gyermekkori traumákkal, egy közeli személy elvesztésével, depressziós epizóddal, társadalmi nyomással, illetve azzal az érzéssel, hogy az érintettek nem a „megfelelő” érzelmeket élik át.
„A magány érzése karácsonykor gyakran azoknál is elmélyül, akik egyébként az év során társadalmilag beágyazottnak érzik magukat. Ennek oka nem csupán a kapcsolatok objektív hiánya, hanem elsősorban a valóság és az ünnepekről alkotott, erősen idealizált kép közötti feszültség. A karácsonyt kulturálisan a közelség, az összetartozás, a családi harmónia és az érzelmi biztonság időszakaként ábrázolják. Ha az ember belső megélése nem egyezik ezzel a képpel, kudarcként, negatív értelemben vett különállásként és társadalmi kirekesztettségként élheti meg” – mondja Knut.
Szavai szerint fontos különbséget tenni a fizikai egyedüllét és a belső, egzisztenciális magány között.
„A fizikai egyedüllét azt jelenti, hogy valaki objektíven mások társasága nélkül van, ez azonban nem feltétlenül fájdalmas, sőt egyesek számára akár regeneráló is lehet. A belső magány viszont szubjektív állapot, amikor az ember a közelség, a megértés és az érzelmi kapcsolódás hiányát éli meg – akkor is, ha emberek veszik körül. Ez a fajta magány karácsonykor gyakoribb és pszichésen megterhelőbb” – magyarázza Knut.
Jelentős szerepet játszanak a média és a közösségi hálók, amelyek újra és újra erősítik a „tökéletes karácsony” képét.
„A Nezábudka lelkisegély-vonal szakemberei is karácsony környékén beszélgetnek többet olyan emberekkel, akik egyszerűen már nem bírják: kiégtek, túlterheltek, magányosnak érzik magukat. Családi viták alakulnak ki, amelyek gyakran régi sebeket tépnek fel. Egyeseknél felerősödnek a múlt karácsonyaira vonatkozó emlékek, amikor minden más volt, és ez a kontraszt a depresszív gondolatok elmélyüléséhez vezethet. Fontos azonban megengedni magunknak ezeknek az érzelmeknek az átélését. Ez rendben van. Az elfogadott és megnevezett érzelmek idővel szabályozódnak, az elfojtott érzelmek viszont gyakran még intenzívebb formában térnek vissza” – tanácsolja Knut.
Ha az ünnepi magány pszichésen túlterhelővé válik, Knut szerint az első lépés az, hogy csökkentsük az önmagunkkal szembeni elvárásokat.
„A karácsonynak nem kell a társadalmi forgatókönyv szerint kinéznie ahhoz, hogy értékes legyen. Segít, ha kialakítunk egy saját, reális napi struktúrát, egy egyszerű napirendet. Fontosak a testi tényezők is: az alvás, az étkezés, a mozgás, a szabadban töltött idő” – magyarázza.
Azoknak, akik karácsonykor magányosnak érzik magukat vagy egyedül töltik az ünnepeket, a Lelki Egészség Ligájának szakemberei azt üzenik, hogy érzéseik jogosak.
„A magány az ünnepek alatt sem személyes kudarc, és nem az ember értékének mércéje. A karácsony nem a kapcsolatok sikerességének tesztje, és nem annak mérőszáma, hogy milyen emberek vagyunk. Nem kell feltétlenül a családi környezetről szólnia, ha az nem biztonságos vagy nem kellemes. Szólhat a pihenésről, a csöndről, személyes rituálékról, jótékonyságról, vagy találkozásról azokkal, akik a pszichológiailag választott családot jelentik” – teszi hozzá Knut.
