2024. december 25., 17:03

„Sisi, a sztár”

Csillogás, rang, világhír és egy életen át tartó boldogtalan bolyongás jellemezte annak a legendás magyar királynénak az életútját, akinek az alakját máig szívesen burkolják hamisan rózsaszínbe. Személyisége jóval összetettebb volt, mint amit a közkedvelt film mutat be Romy Schneider felejthetetlen alakításával. Az újabb írásmód szerint Sissi becenévre hallgató Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegnő, későbbi osztrák császárné és magyar királyné 1837. december 24-én, karácsonyeste született, szájában egy foggal.  

Erzsébet királyné alakmásának cercleje az Erzsébet királyné karácsonya rendezvényen
Erzsébet királyné alakmásának cercleje az Erzsébet királyné karácsonya rendezvényen
Fotó: Gödöllői Királyi Várkastély archívuma

„Vasárnap gyermeke vagyok, Nap szülötte” – írta egyik versében magáról az 1867-ben magyar királynévá koronázott, Habsburg dinasztiába bekerült királyné. S az, hogy egy foggal született, a korabeli hagyomány szerint kivételes jövőt jelent, a szerencse jelének tartották, boldog és felhőtlen életet jósoltak a bajor hercegkisasszonynak. Nagyobbat nem is tévedhettek volna, Sissi életét az örökös útkeresés, a családi vonalon öröklődő őrülettől való állandó rettegés, a bécsi udvarban uralkodó merev, spanyol udvari etikett előli állandó menekülés, később a fia, Rudolf trónörökös tragikus halála felett érzett észveszejtő fájdalom és önvád hatotta át. 

Fénypompás kastélypark Gödöllőn az idei csoda
Fénypompás kastélypark Gödöllőn az idei csoda
Fotó:  Gödöllői Királyi kastély archívuma

Mi, az utókor biztonságos távlatából szívesen nyitogatjuk a múltra néző ablakokat, próbáljuk ilyen-olyan hiteles, vagy annak vélt forrásokból elemezgetni a császárné személyiségének összetettségét, boncolgatni viszonyait és cselekedeteinek okait, titkait azonban magával vitte a sírba. 

Az udvari levelezések, naplófeljegyzések nyomán azonban feltárhatjuk Sissi karácsonyainak képét. A legtöbbet abból az időszakból tudunk, amikor Sissi és Ferenc József legkisebb gyermeke, Mária Valéria kisgyermek volt. Akkoriban szívesen töltötték az ünnepeket Gödöllőn vagy a budavári palotában. Rónay Jácint, Mária Valéria magyar nevelője, Ferenc József, Andrássy Gyula gróf levelei, valamint Festetics Mária grófnő, udvarhölgy és Mária Valéria naplói hű és hiteles forrásként szolgálnak ahhoz, milyen volt a magyar királyi karácsony. 

Cercle Gödöllőn

Gödöllőn a királyi kastélyban máig hűen őrzik a királyné emlékét. Az állandó kiállítás mellett időszakos tárlatokat is szerveznek, és már hagyománnyá vált az „Erzsébet királyné karácsonya” című rendezvény is (idén december 28-án tartják), amelynek során korhű ruhában megjelenik Sissi is, és karácsonyi cerclét, azaz fogadónapot tart. 

Erzsébet királyné kultusza reneszánszát éli, 126 évvel a halála után is magáénak tartja a királyné szeretetét és a róla szóló meséket a magyar nemzet.

Talán nincs még egy olyan letűnt európai császári és királyi hitves, akinek az alakja ekkora nyomot hagyott volna. A Gödöllői Királyi Kastélyban Sisi, a sztár címmel nyílt kiállítás Erzsébet királyné filmekben és plakátokon megjelenített kultuszáról. Megtekinthetők azok az eredeti ruhák is, amelyeket a csodaszép, tragikusan fiatalon elhunyt Romy Schneider színésznő viselt a filmtrilógiában. 

Megtörve

Sissi és Ferenc József, egy hatalmas birodalom akkor 23 éves császára 1853-ban töltötte először együtt a karácsonyt Münchenben. Ez volt az eljegyzésük éve. A császár édesanyjához, Zsófiához írt leveleiből megtudjuk, roppant hideg és havas karácsony volt az „anyóséknél” töltött ünnep. Sissi édesanyja Ludovika bajor hercegnő, Ferenc József édesanyjának, Zsófiának az édestestvére volt. Ferenc József, aki nagyon kedvelte a karácsonyi ünnepeket, Sissi portréját kapta ajándékba, amely ezután 60 évig függött a császár ágya felett a Hofburgban. Az ifjú császár ékszereket és egy magáról készíttetett festményt, valamint E betűvel gravíroztatott ezüst reggelizőkészletet adott ajándékba menyasszonyának. 

Sisi szabadon nevelkedett, a hazai, müncheni karácsonyokra mindig hivatalosak voltak a nevelők és a személyzet is. Mindig jókedvűen emlékezett vissza ezekre az ünnepekre, holott nem volt „ünneplős” típus.

Saját születésnapját nem szívesen ünnepelte, félt az idő múlásától, talán ezért is vigyázott szinte mániákus módon az egészségére, és fordított hihetetlen mennyiségű időt testének „karbantartására”. A szabad szellemű müncheni karácsonyok után drámaian élte meg a későbbi, bécsi karácsonyokat. Mária Valéria is azt írta feljegyzéseiben, hogy merevek és kínosak voltak. Az 1860-as év karácsonyát Sissi nem is töltötte otthon, kedélybetegsége miatt orvosai Madeirára küldték gyógyulni. 

Gödöllői karácsonyok

Az 1867-es kiegyezés után a királyi család számos karácsonyt töltött Gödöllőn vidám, családias hangulatban. A gödöllői királyi lakot minden alkalommal tündérkertté varázsolták, ahol a család valamennyi tagja felszabadultan, magánemberként viselkedhetett. Mária Valéria gyakran készített saját kezű ajándékot hőn szeretett mamájának, akit rendszerint szépen szóló levéllel is köszöntött születésnapján. Gazdagon díszített karácsonyfát állítottak, amelynek „árnyékába” összehívták a környékbeli szegény gyerekeket is, és Máris Valária ajándékokat osztott szét köztük. Maga Sissi is igencsak bőkezű volt az ajándékosztás terén. 

Kugler

Nem volt könnyű dolguk Erzsébet testőreinek, hiszen szeretett álruhába bújni és kiszökni a palotából. Magyarországon nagyobb biztonságban érezhette magát, s amint azt Festetics Mária 1872-es feljegyzéséből tudjuk, udvarhölgye kíséretében Sissi Gödöllőről Pestre vonatozott, hogy a Kugler (a későbbi Gerbaud) cukrászdában vásároljon a közelgő karácsonyi ünnepekre. Készpénzt azonban sosem tartott magánál, így nem egyszer fordult elő, hogy „lenyúlta” udvarhölgyeit.

A királyné és a gyerekek
A királyné és a gyerekek
Fotó:  Gödöllői Királyi kastély archívuma

A pénz értékével egyáltalán nem volt tisztában, így egy vagyont költött el a Kuglernél a karácsonyi csokoládéra, puncsra, cukros gyümölcsre és kuglerre. A királyné 1872-es látogatása után Kugler lett a királyi család karácsonyi udvari cukrásza, és az ő munkáival díszítették a karácsonyfát is.

Ízesebb és jobb ajándékot még a nemesség sem tudott elképzelni ekkoriban, mint egy jó adag eredeti kuglert. A Fővárosi Lapok meg is jegyzi, hogy az udvari bálok és karácsonyok alkalmával a főurak még a zsebeiket is megtömték ezzel az édességgel. Egyszer Ferenc József szeme láttára gurultak ki a kuglerek egy magyar úr díszmentéjének a zsebéből. Mivel az édességen kívül a szegények hasznos ajándékokat is kaptak, Erzsébet királynét a „szegények védőangyalának” is nevezték. 

Mária Valéria eljegyzése Ferenc Salvátor főherceggel 1888-ban, illetve Rudolf trónörökös 1889-ben történt öngyilkossága azonban véget vetett a gödöllői romantikus fénybe burkolt karácsonyoknak. A Rudolf halála utáni karácsonyt a család a Miramare kastélyban, Triesztben töltötte. Ekkor kapott a trónörökös árvája egy érdekes ajándékot Thomas Edisontól: egy beszélő babát, ami akkoriban roppant ijesztő világszenzációnak számított. 

Árnyékszéket ajándékba

 A következő éveket Sissi leginkább utazással töltötte, s nem fordított sok figyelmet arra, hogy a karácsonyokat családjával töltse. Ferenc Józsefnek „barátnőt” szerzett a Burgtheater ünnepelt színésznőjének, Schratt Katalinnak a személyében, akit gyakran meg is ajándékozott karácsonykor. Egyébként ajándékokkal még távollétében is ellátta szeretteit, 1892-ben például udvarhölgyének, Ferenczy Idának egy muzsikáló széket – Leibstuhlt – küldött karácsonyra, ami nem volt más, mint egy szobaárnyékszék.

Romy Schneider eredeti ruhái Gödöllőn
Romy Schneider eredeti ruhái Gödöllőn
Fotó:  Szomolai Andrea

Ferenc József azonban rendkívül puritán ember volt, nehéz volt neki ajándékot adni. Sissi és a Schratt Katalin is az udvarmestertől kérdezték meg, minek örülne a császár? Így aztán előfordult, hogy az uralkodó ugyanazt az ajándékot kapta a feleségétől és a szeretőjétől is. 

Sissi 1895 karácsonyát Nizzában töltötte. Udvarhölgye, Sztáray Irma feljegyzéséből tudjuk meg, hogy a királyné Rudolf halála óta nem fogadott szóbeli születésnapi köszöntéseket. A szerencsével kapcsolatos kívánságokat gúnyként élte meg azok után, amennyi szerencsétlenség érte őt, s mint írta Sztáray Irma, „karácsonyfa sem volt, a királyné teljes visszavonultságban tölté a szentestét”. 

A vég 

Sissi halála után Ferenc József lányánál, Mária Valériánál, a Wallsee-i kastélyban töltötte a karácsonyokat, talán titkon megnyugodva abban, hogy szeretett felesége ment el hamarabb. Sissi mindig is rettegett a gondolattól, hogy túléli a császárt. Az agg uralkodó bármennyire is szerette a karácsonyt kilenc unokájával Wallsee-ben tölteni, az első világháború évében, 1914-ben már nem engedte meg magának ezt az ünnepet. „Hogyan gondolhatnék én most a karácsonyi pihenésre, amikor az egész monarchiám élet és halál között küszködik” – szólt keserűen Ferenc József.  

Megjelent a Magyar7 2024/51-52.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.