2026. február 26., 10:10

Sírok digitális világa

Hetekkel nemzeti ünnepünk előtt már sok helyen tervezik, vagy már tudják, hogyan zajlik majd a megemlékezés. Tájainkon is számos településen őrzi a temető egy-egy 48-as honvéd hamvait, vagy „csak” valamilyen más vonatkozásban (szülőhely stb.) emlékeznek meg róla a helybéliek. Kevesen tudják azonban azt, hogy sok sírhely már virtuálisan is elérhető.

oldza.sk-virtualis-temeto
Galéria
+4 kép a galériában
Virtuális temető
Fotó: oldza.sk

Vannak olyan kutatóink, történészeink, helytörténészeink, akik évek óta módszeresen kutatják, térképezik fel azokat a helyeket, temetőket, ahol ezek a hajdanvolt katonák, honvédek nyugszanak. De persze kiterjed a figyelmük másra is, múltunk más területein működött jeles emberek nyughelyére, emlékére és sok minden egyébre, ami a kutatott település múltjával összefügg. Mivel nagyapám és nagyanyám hamvai szülőfalujuk, Pelsőc temetőjében nyugszanak, persze hogy mindjárt az jut eszembe, hogy Kardos László, a település (és a környék) helytörténésze, Derda Sándorral és Ronec Györggyel egészen kitűnő munkát tettek le a község „asztalára” 2014-ben. A szerzőhármas a PELSŐC... Barangolások Pelsőc történelmében című könyvükben az egymást követő évszámok szerint „vezetik” az olvasót, a lapozgató érdeklődőt. Mivel fentebb, közelgő nemzeti ünnepünket említettem, talán érdemes belepillantani a könyvbe, meg-megállni a 19. század negyvenes, ötvenes éveinél, s kiemelni egy-egy mozzanatot a megemlített adatok sorából:

1845 májusában és júniusában Petőfi Sándor Gömör megyébe látogat. Három napot Rozsnyón tölt, közben megnézi az Aggteleki Barlangot, május 24-én Pelsőcön átutazván szivart vesz Siráky Menyhért kereskedésében.” (Petőfi látogatását emléktábla jelzi, L.G. megj.) (…) 1848. május 16. Gömör megye közgyűlése Pelsőcön, amelyen 40 teljesen felszerelt honvéd megajánlását határozták el. Szentmiklóssy Antal alispán felszólította a vármegye városainak és falvainak küldötteit, hogy szervezzék meg a nemzetőrséget. (...). 1848. augusztus 13. Megalakul Gömör-Kishont vármegye első, vagyis pelsőci nemzetőrségi zászlóaljának százada. 145 tagja volt, ebből 14 tisztje, 3 papja, és 128 rendes nemzetőre. (...)”
vets.cz-ladislav-barabas-petofi
Petőfi emléktáblája Pelsőcön
Fotó:  vets.cz / Ladislav Barabás

A könyvben a pelsőci nemzetőrök névsora is olvasható. Átfutva a neveket találtam jó néhány olyan vezetéknevet, amely a mi családunkban (nagyanyám révén), szélesebb rokonságunkban is előfordult. De térjünk vissza a dátumokhoz, és ugorjunk egy nagyot:

1849. június 4. Elindult az ötventagú honvédcsapat Pelsőcről Tornaljára két krasznahorkai ágyúval és egy muníciós szekérrel, hogy tovább haladva Pesten csatlakozzon a fősereghez. (...) 1849. július 6. A Szoroskő védelmében a 2000 fős orosz hadsereg elleni harcban a 800 fős magyar honvéd és nemzetőr csapat 27 tagja esett el a csatatéren. A harcolók között voltak a pelsőci nemzetőrök is. (...) 1849. szeptember 14. Pelsőcön a Gömör vármegyei közgyűlés tudomásul veszi, hogy a magyar kormány megszűnt létezni.”

Vajon a pelsőci nemzetőrök közül hányan nyugszanak a pelsőci temetőben? Kardos László helytörténész persze biztosan tudja…

Kardos László helytörténész és e sorok szerzője
Kardos László helytörténész és e sorok szerzője
Fotó:  Lacza Gergely

Mai világunk digitális technikája nagyon sok mindenre alkalmas, mindent gondosan megőrizhetünk általa, keresgélhetünk a világhálón, rábukkanhatunk olyan információkra, amelyek egy-egy kutakodásunk mozaikdarabjait jelenthetik (bármely témában), akár egy családfa megalkotásánál, egy-egy vélt vagy valós elődünk sírjának felkutatásánál stb. De maradjunk most „csak” azoknál, akiknek az emlékét szeretné egy-egy személy, család vagy közösség megőrizni.

rozsdamentes-qr-koddal-ellatva-marvanyon-emlekmegorzo.hu_
Rozsdamentes QR-kóddal ellátott márványlap
Fotó:  ertekmegorzo.hu

Több mint két éve már „megpendítettem” egy hasonló témát, de ott főleg egy-egy sírhely QR-kódos megjelöléséről volt szó, most viszont temetők teljes virtuális adatbázisa lesz a „terítéken”. A minap ugyanis rábukkantam a virtuális Nemzeti sírkertre. Ezzel összefüggésben a következőket olvashatjuk:

A Nemzeti sírkert olyan virtuális jellegű (vagyis nem egy konkrét temetőhöz, illetve temetőrészhez »parcella« köthető, hanem Magyarországot lefedő) sírkert, amelybe a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjai tartoznak. A Nemzeti sírkert része lehet bármely magyarországi sírhely. A védettségről az NEKB (Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, megj. L.G.) dönt, a védetté nyilvánított sírok nem számolhatók fel, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja, így minden védett sírral kapcsolatos kérelmet a NÖRI-hez kell benyújtani.”

S persze ebbe a virtuális sírkertbe mi is „bekukucskálhatunk” nem csak a „kerítés” résein; szabadon sétálhatunk benne. Az egyik jelentős budapesti sírkertben pedig valóban sok mindent megtudhatunk egy-egy sír vonatkozásában:

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szoborparkká varázsolta a Fiumei úti sírkertet abban az értelemben, hogy a síremlékek legfontosabb szobraira QR-kódokat helyeztek el, melyek segítségével minden információt megtudhatunk az adott szoborról”,

olvasom.

egerfarmosi-honved-emlekoszlop
Az egerfarmosi honvéd emlékoszlop

Persze QR-kódokat más temetőkben is elhelyeztek sírokon. De ilyen vonatkozásban vajon mi a helyzet azoknak a régenvolt hozzátartozóknak a sírjával, akik, ha úgy tetszik, nem voltak kiemelkedően jeles személyiségek, „csak” apák, anyák, testvérek, nagyszülők? Mint ahogy Kosztolányi írja Halotti beszéd című versében:

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.”

Ők is helyet kapnak, kaptak a digitális „kozmoszban” ? Persze… Bár nem a Nemzeti sírkertben, hanem a „mindenki” digitális sírkertjében... Ha most nem, akkor később kerül rá sor. Majd... Minden bizonnyal idővel minden településnek meglesz a maga sírkerti digitális nyilvántartása. (Nem tudom, e vonatkozásban meddig „jutott el” a digitalizáció.)

A temető nyilvántartó rendszerének fejlesztése és használata ma már alapvető fontosságú a temetkezési folyamatok hatékony és szervezett lebonyolításához”,

olvasom, meg azt is, hogy:

A temető nyilvántartó elektronikus rendszerének köszönhetően könnyedén hozzáférhetünk az adatokhoz, a digitális platformok megkönnyítik az információk kezelését. ”

Van Temető nyilvántartó rendszer Magyarországon; persze Szlovákiában is létezik Virtuálny cintorín, amely magyarul (is) tájékoztatja az érdeklődőt: Virtuális temetők Szlovákiában – a szlovák temetők virtuális portálja címen kereshető, s ekképp tájékoztat:

Ezen a portálon több mint 700 szlovákiai település sírhelyei vannak közzétéve. Meg fogja találni a temetők térképeit jelölt sírokkal és az elhunyt adatokkal”

– írják kissé „elnagyolt” magyarsággal. Megtudtam azt is, hogy a legfrissebb adatok szerint

a Virtuálny cintorín portálon 1 002 607 elhunytat tartanak számon, a sírok száma 587 057 és 1264 temetőről van szó.

Ha az ember egy nagyon régen elhunyt távoli rokonának a sírját (netán egy nemzetőrét) akarja megkeresni, mondjuk egy kis faluban, a honlap eligazít abban a vonatkozásban is, hogy egy térképen bemutatja a digitalizált temetőjű településeket. S ha „helyben” vagyunk, a keresőbe már csak a szóban forgó település nevét, esetleg irányítószámát, a keresett személy pontos nevét kell beírni, s a rendszer adatokat közöl róluk (születési és elhalálozási dátum), de még azt is megtekinthetjük, hogy melyik sírhely van kifizetve és meddig… Nagymad község például a település hivatalos honlapján is hirdeti, hogy a szolgáltatást nyújtó kft. és a helyi községi hivatal együttműködésének köszönhetően a falu temetőjének virtuális adatbázisa felkerült az imént megnevezett honlapra. Hasonló ismertető található Olgya település honlapján is.

S hogy aztán ki-ki mire jut? Nem tudom… Ugyanis például a pelsőci vagy a pozsonypüspöki temető térképe nem szerepel az adatbázisban, viszont a cintoriny.sk adatbázisban igen, azonban ott nem igazán sikeredik rákattintani a sírról készült kép nagyobb verziójára. Egy szó mint száz: Szlovákiában az összes temetőt (és sírt) lefedő teljes adatbázist még sehol sem találtam, pedig az eddig elkészült és feltöltött virtuális temetők adatbázisa a sírhelyek és fejfák tekintetében is egészen részletes képet mutat. Úgy gondolom tehát, hogy csupán idő kérdése a teljes lefedettség, s bármilyen hihetetlenül is hangzik, ezt az állapotot talán előbb érjük majd el, mint a mobilszolgáltatók által már lassan több évtizede unásig mantrázott teljes hálózati illetve mobilnet lefedettséget, ami – 2026 ide vagy oda – , még távolról sincs köszönőviszonyban a valósággal. Mindenesetre elég messze jutottam el gondolatban a 48-as honvédek sírjaitól, de talán aki veszi magának a fáradságot, s mondjuk, éppen egy készülő családfa megalkotásához talál valamely temetőben támpontot, talán megéri a képernyő előtt eltöltött jó néhány óra (miközben talán bosszankodik is az átmeneti sikertelen próbálkozások miatt), de ha végül mégiscsak eredménnyel jár, az önmagáért beszél.

egerfarmosi-honved-emlekoszlop
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék