Semmelweis Ignác, az anyák megmentője 160 éve halt meg

Semmelweis Ignác Fülöp 1818. július 1-jén született Budán német származású családban, szülei tíz gyermeke közül az ötödikként. Fűszerboltos apja kívánságára 1837-ben a bécsi jogi karra iratkozott be, de egy évvel később már az orvosi kar hallgatója volt.

A bécsi és a pesti egyetemet felváltva végezve 1844-ben doktorált, 1846-ban sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet szerzett.

Johann Klein professzor bécsi szülészeti klinikáján tanársegédként szinte naponta szembesült a halállal végződő gyermekágyi lázas esetekkel, és felfigyelt arra, hogy az otthoni szülések során és a szegényeknek fenntartott klinikán sokkal kevesebb a halálos áldozat, holott a szüléseket doktorok helyett szülésznők vezették le. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette kezét és a fertőzésbe belehalt, a boncolási jegyzőkönyvet olvasva tűnt fel neki, hogy az teljesen egybevág a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés tényének felismerése volt az igazán nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, csak seb kell hozzá, hogy a vérpályába jusson, márpedig seb minden szülő nő testén található.

Semmelweis volt az első, aki észrevette, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem olyan fertőzés következménye, amelyet az orvos keze terjeszt.

Ezért a hozzá beosztott orvosoknak előírta, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerrel - klórmeszes vízzel - hosszú ideig, alaposan mossanak kezet. Ezzel nagyon sok ellenséget szerzett, mert kollégáit mélységesen sértette a feltételezés, hogy ők okozzák a betegek halálát. A módszer azonban működött, a gyermekágyi láz előfordulása Semmelweis osztályán 18 százalékról alig két százalékra csökkent. Semmelweis felfedezését nem publikálta, inkább levelekkel árasztotta el Európa szülészeit, akik közül sokan felháborodva utasították vissza a magyar orvos "zaklatását".

Az 1848-as forradalmak után a bécsi orvosok a nemzeti érzésre apellálva megszabadultak a "kényelmetlen" magyartól, akinek barátai kiharcoltak ugyan egy magántanári állást, de a szülészetre többé nem tehette be a lábát. A csalódott, a támadásokba és áskálódásokba belefáradt Semmelweis 1850 végén Pestre költözött, ahol 1851-ben a Szent Rókus Kórház főorvosának nevezték ki, a vezetése alatt álló intézményben a gyermekágyi láznak szinte nyoma sem maradt. 1855-ben a szülészet és nőgyógyászat professzora lett a Pesti Tudományegyetemen, itthon ő végzett először petefészek műtétet, és az elsők között császármetszést. Kiterjedt praxist épített fel, megnősült, öt gyermeke született, az önkényuralom időszakában lelkes hazafiként munkálkodott.

A gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről csak 1858-ban közölt hosszabb cikksorozatot az Orvosi Hetilapban, 1861-ben adták ki német nyelven monográfiáját A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése címen. Elveit azonban még a legkiválóbb orvosok közül is csak kevesen fogadták el, utolsó éveiben egyre furcsábban viselkedett, kollégái és felesége szerint magatartásában az elmezavar jelei mutatkoztak. 1865 júliusában a döblingi (ma Bécs egyik kerülete) ideggyógyintézetbe zárták, ahol augusztus 13-án, negyvenhét éves korában hunyt el. Földi maradványait 1891-ben szállították haza, és a Kerepesi úti temetőben helyezték el. Halálának körülményei máig vitatottak, okként felmerült egy korábban, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzés és az ebből eredő agysorvadás, de a döblingi kegyetlen bántalmazás is.

A boncolási jegyzőkönyv és a csontokon 1963-64-ben végzett kórbonctani és radiológiai vizsgálat szerint halálát a jobb kezén kialakult csontvelőgyulladásból eredő vérmérgezés okozta.

Az antropológiai vizsgálatok után földi maradványait a helyreállított és múzeummá berendezett egykori tabáni szülőházának belső udvarán kialakított sírboltban helyezték el. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum falán emléktáblája is látható. Semmelweis nem érte meg, hogy az antiszepszis elve Londonban az elsőségét elismerő Joseph Lister (1827-1912), majd Louis Pasteur (1822-1895) révén Párizsban és végül Bécsben is diadalmaskodjon, és a tanításából gyakorlat legyen. Az utókor azonban többféle módon is adózik nagyságának, az UNESCO 2013-as döntése értelmében a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent dokumentumai a világemlékezet részét alkotják. Szobra látható a chicagói Nemzetközi Sebészeti Múzeumban, a Halhatatlanok Termében az orvostudomány legnagyobb hatású kiválóságai között. Budapesten a többi között a Szent Rókus Kórház előtt áll szobra, amely Strobl Alajos alkotása.

Nevét viseli a budapesti orvostudományi egyetem, emlékét őrzi egészalakos bronz szobra, és egy kisbolygót is elneveztek róla. Születésének 200. évfordulója alkalmából a kormány 2018-at Semmelweis-emlékévvé nyilvánította, amelynek keretében számos külföldi városban avatták fel emlékművét, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki.

Születésnapja a magyar egészségügy napja, ekkor adják át a Semmelweis-díjat és a szakmai elismeréseket. 2023-ban mutatták be az életéről szóló, Koltai Lajos rendezte Semmelweis című játékfilmet. Lánya, Semmelweis Antónia révén családjában generációkon át napjainkig öröklődött az orvosi hivatás.