Sánta Norbert: A vadászat több mint hobbi
Sánta Norbert dunaradványi vadász, a brünni Mendel Egyetem Erdészeti és Faipari Karának hallgatója szerint a vadászat nem pusztán hobbi, vagy a szabadidő eltöltésére alkalmas tevékenység. Sokkal inkább életforma, ami rengeteg munkával, felelősséggel, de örömmel is jár.
Hogy van-e értelme a vadászatnak? A kérdésre az idei Gombaszögi Nyári Tábor egyik beszélgetésén próbált választ adni a hallgatóságnak. A tanulmányait erdőmérnöki szakirányon végzi, fiatal (23 éves) kora ellenére öt éve aktívan vadászik, és a Szlovák Vadászkamara Központi Irodájának a munkatársaként is tevékenykedik. Elfoglaltságai mellett télen, nyáron egyaránt rengeteg időt tölt kint a vadászterületen.
Rövid vadásztörténeti ismertetőjében kitért arra, hogy már az ősember is vadászott és gyűjtögetett, kijelenthető tehát, hogy a vadászat együtt fejlődött az emberiséggel, sőt formálta is az embert. A honfoglalás kori magyar eredetmondákban, így például a csodaszarvasmondában is megjelenik a vadászat motívuma. A középkorban a feudális jog részét képezte a vadászat, de bizonyos fajokra a jobbágyok is vadászhattak, míg a 18–19. század fordulójára beköszöntött a nagy főúri, főnemesi vadászatok kora. 1881-ben megalakult az Országos Magyar Vadászati Védegylet, majd két évvel később egy korszakalkotó törvényt hoztak a vadvédelem alaptételeiről.
A vadászat sokáig egy szűk társadalmi réteg kiváltsága volt, s csak a második világháború után, a szocializmus évei alatt öltött népi jelleget. 1947-től már bárki vadászhat, aki leteszi a vadászvizsgát és megszerzi a fegyvertartási engedélyt.
Ezenkívül egy másik jelentős szemléletváltás is történt a múlt század második felében: amíg a szocializmusban termelési ágazatként határozták meg a vadászatot, addig a mostani felfogás a vadászati tevékenységet, mint a vadállomány céltudatos, hosszú távon fenntartható hasznosításaként határozza meg, mely részét képezi a környezetünk aktív fejlesztésének és védelmének, valamint része társadalmunk kulturális örökségének.
– mondja Sánta Norbert, hangsúlyozva, hogy Szlovákia 49 ezer négyzetkilométeres területén nem lehet a vadonnal kísérletezgetni, ezért is szükséges vadgazdálkodást folytatni.
Sánta Norbert az előadás során olyan aktuális kérdéseket és témákat is érintett, mint a vadászok és a környezetvédők szembenállása, vagy az afrikai sertéspestis és a nagyragadozók elterjedésének problémája, valamint a klímaváltozás hatásai a vadállományra és élőhelyükre. Ezek mind-mind olyan kérdéskörök, amelyek önmagukban is hosszabb értekezés témáit adnák, így ezekre lapunk hasábjain időnként visszatérünk.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/30-as számában.
