Régi betegség új köntösben – mit kell tudni a skarlátról?
A skarlát nem a múlt betegsége – bár már gyengébb lefolyású, ma is gyakran diagnosztizálják gyermekeknél. Milyen tünetekre kell figyelni? Hogyan különböztethetjük meg más fertőzésektől? Almási Gabriella gyermekorvos elmagyarázza, miért fontos a gyors felismerés és a megfelelő kezelés.
Mi is pontosan a skarlát?
A skarlát, régies nevén vörheny, valójában bakteriális torokgyulladás, amit bőrkiütés kísér. Az antibiotikumok megjelenése előtt súlyos betegségnek számított, amit hetekig kórházban kezeltek.
A skarlát szó eredetileg élénk színű, drága ruházatot jelentett, csak később kapcsolódott össze a ragyogó vörös színnel, ami a betegségre jellemző élénkvörös torok kinézetére utal.
Mi okozza a betegséget, hogyan terjed?
A betegség jellemzően cseppfertőzéssel (beszéd, köhögés, tüsszentés) terjed, kevésbé közvetlen kontaktussal vagy fertőzött tárgyakkal.
Van-e szezonális jellege? Mikor fordul elő?
Kimondottan gyermekbetegség, vagy a felnőttek is elkaphatják?
A skarlátban megbetegedett gyermekek átlag életkora 3-10 év között van, azonban a nagyobb gyermekek is megbetegedhetnek. Felnőttek ritkábban kapják el a betegséget de ha mégis, náluk is ugyanúgy jelen vannak a tipikus tünetek.
Mik a tünetei? Mire kell figyelni a szülőknek és hogyan ismerhetjük fel a korai stádiumban?
A tünetek hirtelen kezdődnek: hidegrázás, akár 39-40 °C közötti láz, torok-, fej- és hasfájás. A torok és a mandulák élénkvör¨sek, a lágy szájpadláson apró, pontszerű bevérzések, kiütések találhatóak. Néha gennyes mandulagyulladás is jelentkezik. A nyelvet vastag fehér lepedék borítja.
Körülbelül a harmadik napon jelentkeznek a tipikus bőrkiütések: az alhason, a combok belső felén, a mellkason, hónaljban, a törzs oldalsó részén. A kiütések halványrózsaszín, majd élénkvörös színűek, felületük érdes tapintású.
Mi a legjobb kezelési módszer?
Egy nem kezelt skarlátos beteg közel 2 hétig képes továbbadni a betegséget, míg az az egyén, akinél megkezdődött az antibiotikumos kezelés, 24 óra után már nem fertőz.
Mi történik, ha a skarlátot nem kezelik időben? Mik a szövődmények?
Az antibiotikumos kezelés akkor eredményes, ha a tünetek jelentkezésétől számított rövid időn (9 napon) belül alkalmazzák. Az antibiotikumok használatának legfontosabb célja nem a tünetek enyhítése, hanem a betegséghez társuló súlyosabb szövődmények megelőzése.
A legjelentősebb szövődmények közé tartozik a reumás láz néven ismert szívbetegség, vesegyulladás, a garat mögötti tályog kialakulása, a középfülgyulladás, az arcüreggyulladás, kézizomgyulladás, illetve szepszis.
Létezik skarlát elleni védőoltás? Ha nem, miért nincs?
A skarlát okozója, a Streptococcus pyogenes baktérium ellen még nincsen védőoltás, hiszen egy, a virulenciáját (fertőzőképességét) rendkívül dinamikusan változtató organizmussal állunk szemben.
A tapasztalatai szerint valóban növekszik a skarlátos esetek száma? Mi lehet ennek az oka?
A skarlát a múltban halálos kimenetelű betegség volt. Mi változott az orvoslásban, hogy ma már könnyebben kezelhető?
Valóban, az antibiotikumok használata előtt a skarlát egy veszedelmes fertőző betegség volt. A 9. században hurcolták be Európába, a legfertőzőbb és leghalálosabb betegségek közé tartozott. A járványok terjedését a betegek hosszan tartó és teljes körű elkülönítésével próbálták megakadályozni. Azoknak a házaknak az ajtajára, ahol tudtak a betegségről, piros színű figyelmeztető cédulát ragasztottak fel.
A penicillin felfedezésével illetve széleskörű alkalmazásával, a higiénés körülmények jelentős javulásával mára sikerült elérnünk, hogy a skarlát enyhe lefolyású, szövődményektől mentek fertőző betegséggé szelídüljön.
