Prágai képeslap
A Cseh Köztársaság fővárosát számtalan jelzővel illették már: volt arany és száztornyú, nevezték a városok anyjának. Hívjuk bárhogyan is, szépségével, hangulatával rengeteg turistát csalogat ide a világ minden tájáról. A város 500 négyzetkilométer kiterjedésű és 1,3 millióan lakják.
Az első szláv törzsek a 7. században érkeztek a Moldva folyó völgyébe, első ismert fejedelmük a már keresztény Bořivoj volt, aki már kőből emelt épületeket. Egy arab kereskedő a 965-ből fennmaradt írásában kővárosnak, s minden városok leggazdagabbikának nevezte a középkori Prágát. A 10. század végén létrejöttek a kolostorok, 973-ban a püspökség is megalakult. Kétszáz évvel később a várost már megerősített bástya vette körül, sőt az első kőhíd is megépült. A kereskedelem virágzott, a 13. században a folyó két oldalán kialakult az Óváros, illetve a mai Kisoldal elődje.
A város történetében különösen jelentős időszaknak számított IV. Károly, német-római császár uralkodása, aki megalapította Közép-Európa első egyetemét, és 1357-ben elrendelte egy új kőhíd építését, amelyet ma Károly-hídként ismerünk. A huszita mozgalom idején ugyan egy időre megtorpant Prága fejlődése, de a 15. század végén a várban már megépül az Ulászló-terem, az Óvárosban pedig a Lőportorony.
A Habsburgok csaknem 400 éves uralma alatt a gótikát a reneszánsz váltotta fel, majd a 18. század elején ismét komoly átépítések kezdődtek immár a barokk jegyében. Erre jó példa a Szent Miklós- templom, a Loreto és a Károly-hídra került szobrok.
II. József egyesítette az addig önálló városrészeket, megjelentek az első manufaktúrák, megindult a vasúti közlekedés és a város növekedésnek indult. A 19. században olyan kulturális intézmények alakultak, mint a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház.
1918-ban megalakult Csehszlovákia, négy évvel később létrejött az ún. Nagy Prága, miután több környező település is beolvadt a fővárosba. A második világháború idején a bombázások szerencsére elkerülték a belvárost. A szocializmus idején épültek a főváros lakótelepei, 1974-ben megnyílt a metró első szakasza, napjainkban már a negyediket építik.
A bársonyos forradalom óta Prágában több különleges épületet is emeltek, talán legismertebb ezek közül a Táncoló házak, a Main Point vagy a Cseh Televízió székháza. Prága sok-sok érdekességet rejt, ráadásul meglehetősen koncentráltan, egymáshoz közel.
Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, Prága legfontosabb nevezetességeit még azok is jól ismerik, akik soha nem jutottak el a cseh fővárosba. Gondolok itt a várra, amely 70 ezer négyzetméteres területével világelső, vagy a Szent Vitus-székesegyházra, amely Csehország legnagyobb és legfontosabb egyházi épülete, egykor a királyi koronázások helyszíne volt.
Az Arany utcácskáról ugyancsak sokan hallottak már, amely az aranyművesekről kapta a nevét, de valójában a vár 24 őrzője számára épült, és azért lettek olyan picik a házak, hogy elférjen a területen 24 darab ház. Szinte mindenki hallott már a Vencel térről, amelynek végében az 1880-ban épült Nemzeti Múzeum látható, előtte pedig Szent Vencel lovas szobra magasodik.
Ugyancsak jól ismert az Orloj, a csillagászati óra, amelynek minden kerek órában kinyílnak az ablakai, megjelennek benne az apostolok. Eközben mozogni kezdenek a két oldalon található figurák, egyfajta párbeszédet folytatva a Halállal. A csontváz, az élet mulandóságának jelképe ilyenkor könyörtelenül elfordítja a homokórát, míg a kukorékoló kakas megrázza a szárnyát és arra figyelmeztet, hogy éljünk tudatosan. És akkor a Károly hidat még nem is említettük! Én azonban olyan sétára hívom az olvasókat, amelyen Prága kevésbé ismert szépségeiről lesz szó.
Prágában feltűnően sok a zöld terület. Ez a város minden pontjára érvényes. Aki szeretne a belváros zajától megpihenni, annak feltétlenül el kell látogatnia a Wallenstein-palota kertjébe. Az épület a parlament felsőházának, a cseh szenátusnak ad otthont. A kert tavában békésen úszkálnak a halak, gondosan nyírt füvén koronás és fehér pávák futkároznak. A kert egyúttal művészeti és kulturális központként is rendkívül népszerű.
A Kisoldal nevű városrész nevezetessége a Győzedelmes Szűz Mária-templomban található 60 cm magas szobor, a Prágai Jézuska. Ezt a viaszfigurát az 1600-as évek közepén Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándékozta a karmelitáknak. Csodatévő ereje hamar elterjedt a világban. A legenda szerint az egykori országos udvarmesternek elég volt a szobrot megérintenie, és felesége máris meggyógyult.
A pestisjárvány idején, csodák csodájára a karmelita szerzetesek közül senki sem halt meg. Manapság gyermekáldásért imádkoznak a szoborhoz, amelynek ismert történelmi személyek a legtávolabbi országokból is eddig mintegy 60 ruhát ajándékoztak. Leghíresebb Mária Terézia saját kezűleg hímzett ruhája, amely a templom kiállítási részében meg is tekinthető. A Prágai Jézuskát a vallási ünnepek idején rendre más-más ruhába öltöztetik.
A kilenc hektárnyi városrész a 15. században alakult ki az óvárosban. A Régi Zsidó Temető az Európában található zsidó temetkezési helyek közül a második legrégebbi, amelyben mintegy 12 ezer sírkövet találunk, de mivel több rétegben temettek, körülbelül százezer ember nyugszik itt. A leghíresebb síremlék Löw rabbié, a Gólem megalkotójáé. Az agyagszobor életre kelt, ha szájába varázspapírt tett. A rabbi otthonában dolgozott, és csak szombatonként pihenhetett meg. Egy szombaton azonban a rabbi elfelejtette kivenni a szájából a papírt, Gólem megvadult és törni-zúzni kezdett. Hallva erről a rabbi hazaszaladt, kirántotta az őrjöngő Gólem szájából a varázspapírt, amitől az holtan esett össze. Alkotója soha többé nem élesztette újra.
A prágai zsidó negyed 1850-ben kapta a Josefov nevet II. József tiszteletére. Számos zsinagógája közül a legöregebb, a gótikus Régi-új zsinagóga a 13. században épült. Ez Európa legrégebbi épen maradt zsidó imahelye. A negyed nagy részét 1893 és 1913 között lebontották, majd párizsi mintára újjáépítették. Prága egyik legelegánsabb utcája, a Párizsi utca is itt található. A második világháború során a prágai zsidóság nagy része elpusztult, ma mintegy 1500-2000 zsidó él még a városban.
Ez a város legrégebbi vendéglője, egyben Közép-Európa egyetlen olyan sörfőzdéje, ahol fél évezrede szinte folyamatosan készítenek sört. Összesen 8 teremből áll, ezek veszik körbe a 400 ember befogadására alkalmas sörkertet. Egyszerre összesen 1200 vendéget tudnak fogadni. Népszerűségét Švejk is hirdette.
Csendes, békés, gyorsan bejárható zöld sziget a Moldvánál, mellette a Máltai Lovagrend kertjének falán található a híres Lennon-fal. A ’60-as évektől kezdtek ide szerelmes verseket, majd rendszerellenes feliratokat írni a fiatalok. John Lennon halála után valaki egy Lennon-portrét, illetve egy Beatles-dalszöveget graffitizett a falra, majd a falfelület rövid időn belül Lennonhoz és a Beatleshez kapcsolódó graffitikkel telt meg. Végül ez a fal lett a szólásszabadság és a béke jelképe a fiatalok körében. Itt, a Prága Velencéjeként emlegetett területen találjuk a Kampa múzeumot, vagyis a modern művészetek múzeumát.
Ezt az egykori köztársasági elnök, Václav Havel nagypapája építtette. Vannak benne koncerttermek, rendeznek itt filmbemutatókat, bálokat. Tehát a kulturális élet központja. Az egyik átjárójában látható egy érdekes alkotás, amely a Szent Vencel döglött lovon címet kapta. A prágai művész, David Černý megdöbbentő alkotása a csehek védőszentjét egy fejjel lefelé lógó döglött lóra ültette. A szobor a lovas szobrok paródiája.
Ha elfáradtunk a hosszú séta során, érdemes betérni a délelőtt 11 órakor nyitó Výtopna nevű étterembe, ahol a megrendelt ételeket és italokat kisvasút szállítja ki az asztalokhoz. Igazi kuriózum ez a hely, ahol még a felnőtt is gyermeki lelkesedéssel várja a szerelvényeket. Összesen 14, digitálisan vezérelt mozdony dolgozik a 900 méter hosszú pályaszakaszon, amin öt felvonóhíd is található.
A Zsidó negyedben Jaroslav Róna cseh művész alkotta meg a híres német–zsidó író első prágai emlékművét 2003-ban. Egy kis téren, közvetlenül a Spanyol zsinagóga szomszédságában áll a 3,75 m magas fekete bronzszobor; az öltönyös, arctalan férfialak nyakában Kafka ül. De ha alaposabban megnézzük, a férfialak nem is létezik, csak a ruhája. A szobrot Kafka egyik korai novellája, az Egy küzdelem leírása ihlette.
Ennél is híresebb, mert különlegesebb a kortárs David Černý 24 tonnás és 2,8 méteres alapzaton álló 39 tonnás és 10,6 méter magas Kafka-fej alkotása, amely ráadásul 42 szeletből áll, és ezek mindegyike külön mozgatható. A kinetikus szobor 2014-ben került a Quadrio bevásárlóközpont elé.
Ha már az utóbbi évtized különlegességeiről beszélünk, hadd essen szó a Moldva partján álló Táncoló házról is! Az épület egy szlovén és egy amerikai építész közös munkája. Messziről egy táncoló párra emlékeztet. Van egy statikus és egy dinamikus része, és Csehország átmenetét szimbolizálja a szocializmusból a parlamenti demokráciába. Az épület irodaházként funkcionál, de található benne egy étterem is, ahonnan remek kilátás nyílik a városra. Szomszédságában lakott hajdan a bársonyos forradalom egyik vezető alakja, Václav Havel köztársasági elnök.
Ez a lenyűgöző palota a Lőportorony szomszédságában, a lerombolt királyi udvar helyén épült. Számos történelmi esemény helyszíne: 1918. október 28-án itt kiáltották ki Csehszlovákia megalakulását az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, az első világháborút lezáró folyamatok részeként, 1989-ben pedig a Polgári Fórum és a kommunista hatalom első megbeszélését is itt tartották.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/11. számában.
