2022. november 8., 19:46

Petőfi-vetélkedő: Vecseklő – Hajnácskő, Salgó, Somoskő

Folytatódik a középiskolásoknak szóló vetélkedőre felkészítő segédanyagok közlése.

vecseklő
Galéria
+1 kép a galériában
Vecseklőn máig áll az a ház, amelyben Petőfi éjszakázott, de nagyon rossz állapotban van
Fotó: Görföl Jenő

„Várgedéről – az eső miatt néhány napi várakozás után – a második kirándulást tettük többen Vecseklőre (egy barkó faluba). Útba esik Hajnácskő. Innen egy negyednyire van fürdő és savanyú víz, mely egészen olyan, mint a parádi, csak gyöngébb egy kissé. Míg itt uzsonnáztunk: Csomai Jóska cigánybandája gyönyörű nótákat húzott s különösen megragadt a karancsaljai nóta. Vecseklőn megháltunk, s másnap korán reggel indultunk Somoskőre, a Mátra egyik ágán – a Medvesen – keresztül.

Somoskő nem nagy vár volt, nem is nagy hegyen fekszik… de bámultam építését, mely gyönyörű öt-hat-hét-szögű kövekből van. Oldalában elszórva hevernek a hasonnevű falu házai, melynek lakói csaknem idillikus életet élnek még.

Ide Salgó egy órányira esik. Jó, hogy vezetőt fogadtunk Somoskőről Salgóra, mert tán föl sem találtunk volna e várra. Oly rendkivüli helyen fekszik, hogy gondolatnak is őrült volt oda építeni. A hegy teteje óriási gránitszikla s e fölött állott a vár, melynek most már kevés maradványa van. Talán nem volt Magyarországban vár, mely oly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán; tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.

Estefelé értünk vissza Vecseklőre, eltelve a nap élvezeteivel, és jól kiéhezve, minek orvossága egyébiránt készen várt bennünket Vecseklőn… Kubinyi Rudi szakácsának emberségéből; minek ismét az a rosz következése lett, hogy igen jól laktam, s ennélfogva gyötrelmes álmaim valának.

Amint vissza Várgedére mentünk, figyelemre sem méltattam Hajnácskőt, pedig míg Salgót nem láttam, nem győztem bámulni a meredek, cukorsüvegalaku bércet, hol a vár volt.”

A Vecseklőre való kiránduláson többen vettek részt, bizonyosan Kubinyi Rudolf, mert hisz az ő szakácsa főzte a kiadós vacsorát, melytől „gyötrelmes álmai” voltak Petőfinek; Adorján Boldizsár és Steller Antal, akinek a kocsiján utaztak. Hajnácskő várának romjait kétszer is megcsodálta a költő, ezek a romok ma is láthatók, ám a Hajnácskő melletti fürdő, ahol Csoma Jóska karancsalji nótáját hallgatta, sajnos ma már nincs meg; még a 19. század végén megszűnt. Vecseklőről azt is megjegyzi a költő, hogy barkó falu. A vidék cigánysága már nagyon régóta magyar nyelvű, közéjük tartozott bizonyára Csoma Jóska is.

Vecseklőn máig áll az a ház, amelyben Petőfi éjszakázott, de nagyon rossz állapotban van, így az itt tartózkodása emlékére utaló emléktáblát a kultúrház falán helyezték el. 2006-ban pedig felavatták a költő mellszobrát is, Mag Gyula medvesaljai szobrász alkotását. 

Vecseklőről másnap kora reggel indultak Somoskőre, a vár megtekintésére. Somoskő vára 1920-tól a mai Szlovákia területén fekszik, a vár alatti falu Magyarországon van. A vár vulkáni csúcsra épült még a 13. század második felében. Szomszédságában van az ismert geológiai képződmény, a „bazaltorgona”. A vár alatt található az ún. Petőfi Emlékkunyhó, benne Petőfi- emlékkiállítással.

Somoskőről kísérővel mentek Salgó várának megtekintésére. Petőfi megcsodálta a lenyűgözően magas szirten épült várat, s ahogy írja: „Sokáig ültem legfelső csúcsán; tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.” Ennek a lenyűgöző élménynek a hatására született egy évvel később a Salgó című költeménye. A bazaltsziklákon elhelyezett emléktáblán is ez olvasható: „Ez a rom ihlette őt Salgó művének megírására.” Az egész napos kirándulásról visszatérve még egy éjszakát töltöttek Vecseklőn.

Megjelent a Magyar7 2022/44. számában.

petőfi
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.