Peter Sellers, a Rózsaszín Párduc főszereplője 100 éve született

Richard Henry Sellers néven jött a világra egy portsmouthi színészcsaládban. Először kéthetes korában "szerepelt" szülei varietéműsorában, majd ötévesen egy revü gyermekszereplője lett.

Tanult zongorázni, dobolni, de még a ritka hangszernek számító ukulelével is megismerkedett, iskoláit elvégezve zenekarokban dobolt.

A második világháború idején a királyi légierőnél szolgált (a földön, mert rossz látása miatt gépre nem engedték), majd a szórakoztató alakulattal turnézott, tizedesi rangban. Leszerelése után egy üdülőtábor hangulatfelelőse, később színházi komikus lett, de többre vágyott és telefonon két ismert műsorvezető hangján is beajánlotta magát a BBC-hez. A csíny sikerrel járt, improvizációs tehetségére épülő Őrült emberek című paródiasorozatával nagy népszerűségre tett szert. 1950-ben szerepelt először színészként színpadon, 1956-ig számos énekes-zenés szórakoztató darabban és bohózatban tűnt fel, 1958-ban például Tábori György Bruhaha című darabjában. Kamera elé először 1951-ben állt, feltűnt a Filléres részletekben a mennyországba című filmben, majd emlékezetes alakítást nyújtott a Betörő az albérlőm című fekete komédiában. 1959-ben az I Am All Right Jack című filmért a brit filmakadémia BAFTA-díját is megkapta, megelőzve többek között Laurence Oliviert és Richard Burtont.

A szerepeire aprólékosan készülő Sellers vígjátékokban lett közismert, humora főleg a szatirizáló jellemkomikumra épült. Különleges átváltozó- és utánzóképességgel volt megáldva, az 1959-ben készült Ordító egérben három alakban jelent meg.

Az 1973-as Puha ágyak, kemény csatákban hat szerepet játszott, köztük Hitlert is, a Malaga című film egy jelenetében tizennégy nő és férfi hangját szólaltatta meg, közülük tizenegyen egymással is beszélgettek.

1964-ben Stanley Kubrick Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című alkotásában három szereplőt is ő formált meg, teljesítményéért színészként Oscar-díjra jelölték. (A filmvilág legrangosabb kitüntetésére 1959-ben már nominálták a The Running Jumping and Standing-Still Film producereként.) Emlékezetes alakítást nyújtott a Csak ketten játszhatják (1961) kis könyvtárosaként, akit megérint a nagy kaland szele, majd a Topáz úr címszereplőjeként Marcel Pagnol vígjátékában (1962), ismert filmje még a Lolita (1961), az Egy lövés a sötétben (1964), a Mi újság, cicamica? (1964) és A nő hétszer (1966). Neve hallatán azonban szinte mindenkinek a fergeteges komédiasorozat, A rózsaszín párduc jut az eszébe.

Az általa alakított, francia akcentussal beszélő, csetlő-botló Clouseau felügyelő minden lépése káoszt okoz, mintegy véletlenül mégis megoldja a bűnügyeket.

(A szerepet évtizedekkel később két filmben Steve Martin is megformálta.) Sellers játékát összesen 64 filmben lehetett látni, kettőt maga rendezett. Ő volt Winston Churchill hangja A sosemvolt ember (1956) című háborús drámában. Másodszor pályafutása végén, az 1979-es Isten hozta, Mister című filmben nyújtott alakításáért jelölték Oscar-díjra, és bár a Golden Globe-díjat megkapta, az aranyszobrocskát ezúttal sem vehette át, azt Dustin Hoffman vitte haza a Kramer kontra Kramer főszereplőjeként. Utolsó munkája A jó öreg dr. Fu Manchu című film volt, amelyben a kamera mindkét oldalára ő állt.

Kedvelte a dzsesszt, a hatvanas évek elején több dala felkerült az angol slágerlistára, sőt még duettet is énekelt Sophia Lorennel.

Korai albumainak producere az a George Martin volt, akinek nevével a Beatles története kapcsolódott össze, így nem csoda, hogy a liverpooli gombafejűek is a barátai voltak. Egy ideig Sellers volt a londoni cselgáncs társaság alelnöke, ötven kocsi állt a garázsában, és ő volt az első férfi, aki - igaz, felöltözve és nőtársaságban - megjelent a Playboy címlapján. 1966-ban megkapta a Brit Birodalom Rendjének parancsnoki fokozatát (CBE). A legenda szerint ő volt Elvis Presley egyik kedvenc színésze, a rock and roll királya legszívesebben A rózsaszín párduc-sorozatot nézte turné közben.

Sellers magánéletében korántsem volt sikeres, négyszer nősült (három felesége színésznő volt, akik közül a svéd Britt Eklandot a legenda szerint tíz nap ismeretség után vette el), és háromszor vált el. Hírhedten nehéz természete volt, sokszor kollégáit is vérig sértette, a haragot sokáig tartotta.