Pálforduló, pálpogácsa: Pál-napi hagyományok, szokások
Pál napjához népi megfigyelések, jóslások sokasága kapcsolódik. Ekkorra már mögöttünk a tél nagyobb fele, s várható, hogy az idő lassan enyhül, közeleg a tavasz.
Január 25-e Pál napja. Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik.
Szent Pál apostol megtérése
Az élmény hatása alatt Pál megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett.
Ehhez a naphoz gazdag népi megfigyelések, jóslások kapcsolódnak. Ekkorra már mögöttünk a tél több mint fele, s várható, hogy az idő lassan enyhül, közeleg a tavasz.
A népi megfigyelések szerint e nap időjárása határozza meg a következő hónapokét is.
A megfigyelésekből vidékek, tájegységek szerint, más-más tanulságot vontak le. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
A jó idő jó termést jelent, míg a köd a jószág pusztulását, a szelek háborút.
A szentesi elnépiesedett regula is így tudja:
akkor lészen hadakozás.“
A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:
az ember meghal döggel".
A hajdani dögvészekre (pestis, kolera) jóslás emléke él ebben.
Állatokra vonatkoztatva is ismert:
jószág hullik döggel".
A moldvai magyarok szerint:
az ember meghal éhen.“
Bukovinai magyarok szerint:
ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna".
Ha Pál napján süt a nap, még nagy hidegekre számítottak a tél végén.
Csanádapácaiak szerint, ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt.
Magyarbánhegyes öregasszonyai így szoktak könyörögni:
A gyimesi csángó magyarok úgy vélték, hogy a földben telelő állatok ezen a napon megfordulnak. „A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé”.
Különös somlóvidéki, oroszi hiedelem volt, hogy e napon a határban minden esztendőben megfagy valaki, mert „a tél megköveteli a maga utolsó áldozatát.“
Pál napján Vásárosdombó (Baranya megye) hajdani vízimolnárai kiállottak a széljárást kémlelni. Ha a szél alulról fújt, akkor tudták, hogy még jeget kell törni. Érdekessége, hogy éppen a déli szélből jósolták a hideget.
Kiskanizsa öregjei szerint: pálfordulás: fele kenyér. Azt akarták ezzel mondani, ha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj, a család már kitelel.
Székesfehérvár-Felsővároson így mondták: pálfordulás: fele kenyér, fele bor. Kissé bővebb a zalaszentbalázsi szentencia: fele kenyér, fele széna, fele fa. Bókaházán: Pálnak fordulása, fél tél elmúlása.
Erre a napra nemcsak a megfigyelések jellemzőek, hanem a jóslások is.
Haláljóslás pálpogácsával
Öcsöd békési faluban pálpogácsa sült még századunk elején is e napon. Hasonlóképpen pavlovnika sült a szomszédos szlovák evangélikusságnál is.
A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak. A Dél- és Kelet-Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé inkább szilveszterkor sütik. A haláljósló tollaspogácsát az Alföldön Pál-napkor készítik.
Termékenységvarázslás
Klárafalvi (Szegedi járás) hiedelem szerint e napon meg kell a ludak fenekét piszkálni, hogy szaporán tojjanak.
A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán (Jász-Nagykun-Szolnok megye) veszekedősnek, marakodósnak tartják.
Pálkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön be
– tartották például Kecelen. Ez arra utal, ha jó idő van, hosszú lesz a tél, így bizony éhínség következhet be.
A dél-baranyai laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben:
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.“
