2025. április 30., 14:34

Óvjuk szívünket az akut szívelégtelenségtől

Az akut szívelégtelenség komoly egészségügyi probléma, amikor a szív váratlanul képtelenné válik arra, hogy elég vért juttasson a szervekhez, így azok nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot. Bár sokan az idősebb korosztály betegségének tartják, a fiatalok sincsenek biztonságban, és a következmények súlyosak lehetnek, ha a jeleket nem vesszük komolyan.

Mellkasi fájdalom
Fotó: Freepik

Az akut szívelégtelenség a szív hirtelen fellépő működési zavara, amely órák vagy napok alatt alakul ki, és azonnali orvosi segítséget igényel. Ez különbözik a krónikus szívelégtelenségtől, amely lassan, hosszú idő alatt romlik. Okozhatja szívinfarktus, súlyos fertőzés, szívizomgyulladás, mérgezés – például túlzott drog- vagy alkoholfogyasztás –, illetve genetikai betegségek, mint az aritmogén cardiomyopathia. A fiatalok körében különösen gyakori a vírusfertőzések által kiváltott szívizomgyulladás, amely a Covid-19 pandémia óta még nagyobb figyelmet kapott, hiszen a vírus a szívet is megtámadhatja. Az állapot korai felismerése és kezelése létfontosságú, mert a kezeletlen esetek maradandó szívkárosodáshoz vagy akár hirtelen szívhalálhoz vezethetnek.

Világszerte a szívelégtelenség a felnőtt lakosság 2-3 százalékát érinti, ami körülbelül 64 millió embert jelent. Magyarországon 150-200 ezer ember él ezzel a betegséggel, Szlovákiában pedig 100-120 ezerre tehető a betegek száma, ami a lakosság arányához viszonyítva hasonló terhet jelent. A 18-35 év közötti korosztályban az akut szívelégtelenség pontos előfordulása nehezen mérhető, mert sok eset csak súlyos állapotban kerül orvoshoz. Magyarországon 2017-ben a szívelégtelenség miatti kórházi halálozás 3,9 százalék volt, az egyéves halálozási arány pedig 17 százalék körül mozgott – ez előrelépés a korábbi évekhez képest, de még mindig elmarad a nyugat-európai szinttől. Szlovákiában a kardiovaszkuláris betegségek a vezető halálokok közé tartoznak, a szívelégtelenség miatti kórházi halálozás körülbelül 4 százalék, a túlélési arányok pedig kissé alacsonyabbak az európai átlagnál.

A fiatalok körében mindkét országban a szívizomgyulladás és a genetikai szívbetegségek a leggyakoribb okok. Európában, így Magyarországon és Szlovákiában, a droghasználat – különösen a kokain vagy amfetaminok –, a túlzott alkoholfogyasztás és a vírusfertőzések növelik a kockázatot. Élsportolóknál a genetikai hajlam, például az aritmogén cardiomyopathia, különösen veszélyes, mert hirtelen szívhalálhoz vezethet.

A tünetek gyakran ijesztőek, mégis sok fiatal legyint rájuk, mert nem gondol szívproblémára. A légszomj eleinte csak mozgás közben jelentkezik, de később akár nyugalomban, éjszakai rohamok formájában is előjöhet. A szokatlan fáradtság és gyengeség miatt a hétköznapi tevékenységek, mint a lépcsőzés vagy a séta, is nehézkessé válhatnak. A boka vagy az alsó lábszár duzzanata a vér pangásának jele, míg a szapora vagy szabálytalan szívverés szédüléssel vagy ájulásérzéssel járhat. A mellkasi fájdalom szívinfarktus vagy szívizomgyulladás esetén gyakori, és a hirtelen súlygyarapodás – a víz- és sóvisszatartás miatt – akár napok alatt több kilogrammal növelheti a testsúlyt. Ezeket a jeleket nem szabad félvállról venni, mert nem stresszről vagy influenzáról van szó – a késlekedés életveszélyes lehet. Az azonnali orvosi segítség jelentősen növeli a túlélés esélyét.

A megelőzés nem egyszerű, de a tudatos döntések és a korai szűrés sokat segíthet. Az egészséges életmód kulcsfontosságú: a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás csökkentése, valamint a só- és zsírszegény étrend mind támogatja a szív egészségét. A rendszeres, de nem túlzó mozgás – például heti pár óra gyors séta vagy bringázás – erősíti a szívet. A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint időben történő kezelése elengedhetetlen, ahogy az influenza vagy pneumococcus elleni védőoltások is, amelyek csökkentik a fertőzések szívre gyakorolt hatását. Az illegális drogok, mint a kokain vagy az amfetaminok, közvetlenül károsítják a szívet, ezért ezek kerülése alapvető.

Testmozgás
Fotó:  Freepik

Ha a családban előfordult hirtelen szívhalál vagy örökletes szívbetegség, érdemes genetikai szűrésre menni, különösen, ha valaki élsportoló. A stressz és a depresszió is növeli a szívbetegségek kockázatát, ezért a mentális egészségre is figyelni kell – egy kiegyensúlyozott életmód csodákra képes.

A szívünk a testünk motorja, és rajtunk múlik, meddig bírja szusszal. Ha légszomjat, szokatlan fáradtságot vagy lábdagadást észlelünk, ne várjunk – irány az orvos! Az egészségünk a saját kezünkben van, és egy kis odafigyeléssel sok bajt megelőzhetünk.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.