Otthon érzi magát...
Portálunkon egy rövid írásban tavaly már említést tettünk arról, hogy Európában már évek óta jelen vannak invazív rovarfajok, nevezetesen egy méhről volt szó, amely még a szakemberek számára is újdonságként hatott.
- tudtuk meg a szakembertől, aki azt is elmondta, hogy egy másik invazív rovarfaj, az ázsiai katicabogár már korántsem mondható ilyen ártatlannak, mert képes elpusztítani a hagyományos katicabogarakat. A cikkből kiderült az is, hogy Európában már évek óta jelen van az ázsiai lódarázs, s a szakemberek szerint hamarosan hazánkban is megjelenhet.
A feltételes mód már sajnos nem indokolt, ugyanis az ázsiai lódarázs megérkezett... A közelmúltban az egyik tévéállomás csaknem egyórás beszélgetést készített egy szakemberrel erről az invazív lódarázsról, sőt több helyen felhívják a lakosok figyelmét a terjedésére. Dunamocs község honlapján például a következőket olvashatja az érdeklődő:
Ez az együttműködés abból állna, hogy
Az említett tévéinterjúban a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az ázsiai lódarázs magasan a fák lombkoronájában építheti a fészkét, de házak tetején, kertes házakban is. Gömb vagy körte alakú lehet a fészek, amely elérheti az 1 méter magasságot is, és az oldalán található a nyílás, míg a közönséges, „hazainak” az alján. (A közönséges darázs egyébként Szlovákiában gyakori, és előfordulását nem kell bejelenteni. Fészke ovális.) De „kivel” is van dolgunk voltaképpen? Az internet sok információval szolgál e vonatkozásban is, többek között megtudhatjuk, hogy Franciaországba állítólag 2004-ben egy szállítóhajóval érkezett. Délkelet-Ázsiából származik, Indiában, Indokínában, Kínában, Jáva és az indonéziai Lombok szigetén őshonos. Olaszországban és Németországban már elszaporodott. Magyarországon 2023-ban azonosították először. Hogyan is néz ki, és miben különbözik az általunk ismert európai lódarázstól? Valamivel kisebb: a dolgozók és a hímek testhossza 2–2,5 centiméter.
A királynő nagyobb, 3 cm-esre is megnőhet. Az említett tévéműsorban is elhangzott, hogy egy évig él, tavasszal építi saját kolóniáját. A petékből kelnek ki a fiatal dolgozók.
olvashatjuk a neten. Az ázsiai lódarázs feltehetően nem veszélyesebb az emberre, mint az európai lódarázs. Invazív fajként való betelepedése minden bizonnyal azért jelent gondot, mert állítólag a házi méhekre vadászik, azonban ez eddig csak feltételezés, nem tudni, még nem tárták fel, okoz-e kárt a kaptárakban. Mindenesetre, aki azt gondolja, ázsiai lódarazsat észlelt, esetleg annak a fészkét látta, bejelentheti a „Zastav sršňa!” mobilalkalmazáson keresztül, amely a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatalának gyorsriasztó rendszeréhez kapcsolódik. Az alkalmazás letölthető a www.ekofondspp.sk weboldalról. A bejelentést közvetlenül a [email protected] címre is el lehet küldeni. Mint fentebb már szó volt róla, a fajt először 2004-ben észlelték Európában, elterjedését 2021 óta a legtöbb nyugat-európai országban regisztrálták.
S ha már a darazsaknál tartunk, nem árt az esetleges veszélyekre is felhívni a figyelmet. Már a közmondás is azt tartja:
ez azonban az esetek túlnyomó többségében csak a csípés helyén jelentkezik egyéb tünetek nélkül. Ám vannak súlyosabb esetek. Sajnos a családban is volt rá példa, de szerencsére nem végződött a legrosszabbal. A csípés után vagy fél nappal rosszullét és főleg addig még soha nem tapasztalt intenzitású hidegrázás következett, amit a már az addigra elfelejtett csípéssel nem hoztak összefüggésbe, csak reggel a tükörbe nézés után. A hajba gabalyodáskor csípett a darázs a koponya bőrébe, ez kb. 12 óra múlva, a hidegrázás csitultával az arc, a fej erőteljes megdagadását eredményezte. De talán az allergiás reakciók között ez még enyhébbnek tűnik.
Mindenesetre óvatosságra intenek az orvosok, s aki tudja magáról, hogy érzékeny a csípésre, ilyentájt jó, ha magánál hordja az orvos által felírt tablettát. Életet menthet akár ázsiai, akár európai darázs a tett „elkövetője”. Azonnali orvosi ellátásra akkor van szükség, ha a csípést követően hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, eszméletvesztés jelentkezik.
Elhiszem, hogy a darazsak hasznosak is lehetnek, ugyanis olyan rovarokat is pusztítanak, amik az ember szempontjából kártékonyak (bár a méheket is tizedelik), azonban a személyes tapasztalataim és az ismerőseim elbeszélése alapján jót még nem tettek senkinek, csak súlyos problémákat okoztak, ezért azt javaslom, tartsuk magunkat távol tőlük, s ha lakóhelyünkön fészket fedezünk fel, akkor kérjük a szakember segítségét.
