Önt is sokkolta a nyugdíj-előrejelzés? Van egy hiba, amit nem érdemes elkövetni
Május végéig mindenki megkapja a Szociális Biztosítótól a nyugdíj-előrejelzését. Akik már látták a sajátjukat, azok közül többen talán örvendeztek a magas becsült nyugdíjnak, másokat azonban sokkolt a hiányzó ledolgozott évek száma vagy a gyanúsan alacsony jövendő nyugdíjösszegek. Hogy lehet ebből majd megélni? Nos, ezt kérdést rengetegen feltették magukban az utóbbi hetekben.
Legyünk kicsit optimistábbak és lássunk tisztábban! Sokan azt gondolják, hogy a nyugdíjba csak a hagyományos munkaviszony számít bele. Valójában azonban a nyugdíjbiztosításba beszámító időszak listája jóval szélesebb. Ahogy a Szociális Biztosító szóvivője, Martin Kontúr a SITA hírügynökségnek elmagyarázta, a nyugdíjba beleszámít a rendes munkaviszony, az egyéni vállalkozói tevékenység, az önkéntes nyugdíjbiztosítás, valamint a rendőri vagy hivatásos katonai szolgálat időszaka is.
Ugyanígy beleszámít a szülési és a szülői szabadság időszaka is, amikor az állam fizeti a biztosítási járulékot a szülő helyett. A nyugdíj számításába bekerül a rokkantsági nyugdíj folyósításának időszaka, a súlyosan fogyatékkal élő személy gondozásának ideje, valamint a személyi asszisztensi tevékenység is.
Az idősebb korosztályok esetében fontos a 2004 előtti időszak is. Akkor a középiskolai vagy egyetemi tanulmányok, illetve a munkaügyi hivatalnál való nyilvántartás időszaka is beleszámított a nyugdíjba az akkori szabályok szerint.
Ezzel szemben 2004 után sem a tanulmányok, sem a munkanélküliség időszaka nem számít bele automatikusan. Kivételt jelent, ha az illető ezeket az időszakokat utólagos járulékfizetéssel rendezi.
Sokan meglepődnek azon is, hogy a ledolgozott évek alapján igényelt korengedményes nyugdíj esetében szigorúbb szabályok érvényesek. A szükséges 40 évbe ugyan beleszámít a nyugdíjbiztosítás legtöbb időszaka, beleértve az EU-ban vagy szociális biztonsági egyezménnyel rendelkező országokban végzett munkát is, de nem minden.
Nem számít bele például a tanulmányi időszak, a munkanélküliség ideje vagy a tanulmányok, illetve a munkaügyi hivatalnál való nyilvántartás utólag befizetett biztosítása. Ezek az időszakok ugyan továbbra is számítanak a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összegének meghatározásakor, de nem a 40 ledolgozott év feltételének teljesítéséhez.
Jelenleg a hiányzó biztosítási időszakok jelentik az egyik legnagyobb témát. Annál is inkább, mert sok biztosított a nyugdíj-előrejelzés olvasása során szembesült azzal, hogy a Szociális Biztosító több évnyi munkaviszonyát nem tartja nyilván.
Martin Kontúr szerint éppen ez a nyugdíj-előrejelzés egyik célja. Hogy a biztosított tisztában legyen azokkal az időszakokkal, amikor nyilván volt tartva a biztosítóban és azokkal is, amikor nem.
Ha valaki azt tapasztalja, hogy hiányoznak a ledolgozott évei, a lehető leghamarabb kapcsolatba kell lépnie a Szociális Biztosítóval, és meg kell próbálnia igazolni az adott időszakokat. Segíthetnek a munkaszerződések, a kilépőpapírok, a munkáltatói igazolások, a fizetési szalagok, a munkaügyi hivatal határozatai vagy az önkéntes biztosításról szóló igazolások.
Különösen nehéz lehet a helyzet akkor, amikor az embernek már nincsenek meg a dokumentumai, és a munkáltató időközben megszűnt. Ilyen esetben sem kell azonban pánikba esni. A Szociális Biztosító törvény alapján köteles megpróbálni felkutatni a hiányzó időszakokat.
Mindent egybevetve, a hiányzó időszakok alábecsülése nagyon sokba kerülhet a későbbi nyugdíjasnak. Ne kövessük el azt a hibát, hogy nem nézünk utána alaposan a ledolgozott éveinknek! A nyugdíj összegének kiszámításába ugyanis beleszámít a nyugdíjbiztosítási évek száma, a az aktív évek során elért átlagos jövedelem, valamint az aktuális nyugdíjérték is. Minden egyes hiányzó év csökkentheti a végső nyugdíj összegét.
A nyugdíj-előrejelzés azt a célt is szolgálja, hogy meg tudjuk tervezni időskorunkat, ezért mindenképpen tanácsos komolyan venni.
