Nomen est omen
A szülőknek általában igazi fejtörést okoz, milyen nevet adjanak gyermekeiknek: komoly jelentéssel bírót, vagy indentitást sugallót, esetleg ismert emberek neveit? De kiről szól valójában a névadás? A szülőről, a gyerekről, vagy arról, akiről a gyerek a nevét kapja?
Dr. Raátz Judit, a MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatosan érdekes tényeket árult el a minap a Vendég a háznál c. műsorban. Íme:
Az ember, amióta csak létezik, jellemzően mindent elnevez. Nem jelentettek ez alól kivételt az újszülött babák sem. Őseink először ún. tejneveket adtak csemetéiknek, amelyek valójában „óvónevek „voltak, pl. Nemél, Halál stb. A 7-10 éves kor körüli gyerekeket már személyre szabottan, tulajdonságaik alapján próbálták megnevezni. Ezekből alakultak ki idővel a családnevek, pl. Fehér, Fekete, Vörös, Balog, Csorba…
Évszázadokon át az embereknek csupán egy nevük volt, ezzel jelölték meg őket. Ám a XIII. században megtartott budai zsinat azt a döntést hozta, hogy csak a pap adhat nevet a megszületett apróságoknak, ekkortól datálódik az egyházi nevek megjelenése a névadásban. Ezek egyrészt a Bibliából származó nevek, másrészt szentek nevei voltak. Még a XVII. században is előfordult, hogy valakinek csak egy neve volt, a kételemű név kialakulásának elsősorban gazdasági okai voltak. Az kapott először két nevet, aki egy vagyonos ember javait megörökölte. Ha pl. egy településen sok volt a János, azt, akinek vagyona volt, meg kellett a többitől származás, lakhely, egy-egy jellemző tulajdonság vagy foglalkozás alapján különböztetniük.
Érdekes: a XIV. századig nem volt gyakori a Mária név, mert nagyon tisztelték Szűz Máriát, ahogyan Európában még ma sem választják -- a spanyolok kivételével – a kisfiúknak a Jézus nevet.
Elődeink még nem a névnapjukat, hanem a szentek ünnepnapjait ünnepelték. Ilyenkor mulatságokat tartottak, kiürítették a szente poharát, megsütötték a szente bélesét. Felköszöntötték a földesurat, aki megvendégelte a köszöntőket.
Hogyan választanak a mai szülők nevet gyermekeiknek?
2019. január 1-jén a fiúknál a Bence és a Máté név bizonyult a legnépszerűbbnek, őket a Dominik, a Marcell, a Levente, a Dániel, a Milán és a Dávid követte. Lányoknál a Hanna név választása a leggyakoribb, megelőzve a Zoé, az Anna, a Luca, a Léna, a Zsófia, a Boglárka, a Jázmin és a Lili neveket.
Nem ritkák manapság az extremitások sem, kérvényezték már a Vackor, a Királylány, a Szivárvány, a Szöcske felvételét is a névtárba. Ezekben az esetekben a szülők aligha gondolták végig, hogy ha gyerekük felnő, az ilyen névválasztás roppant kényelmetlen lenne számára.
