Nők a tudományban
Pár nappal ezelőtt volt a "nők és a lányok a tudományban" világnap. Ebből az apropóból most egy kisebb összeállítással szeretnénk adózni azon lányok és asszonyok emléke előtt, akik oroszlánrészt vállaltak a modern tudomány fejlődésében.
Ebből az alkalomból világszerte szerveznek tudományos konferenciákat a témában. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai szerint a világ kutatóinak kevesebb, mint 30 százaléka nő, a tanulmányok pedig azt mutatják, a nők kevésbé érdekeltek a tudományok terén. A Pew Kutatóközpont adatai szerint a nők továbbra is alulreprezentáltak a mérnöki, informatikai és fizikai tudományokban. A nemek közötti megkülönböztetés ellenére számtalan inspiráló nő járult hozzá a tudomány fejlődéséhez és elősegítette a világ megértését. Sokak nem kapták meg a nekik járó elismerést, ám eredményeik női tudósok generációi előtt taposták ki az utat.
1. Alice Ball (1892-1916)
Ő volt az első afroamerikai nő, aki mesterdiplomát szerzett a Hawaii-i Egyetemen, ahol ő lett az első nőnemű kémia professzor. A diploma megszerzését követően a lepra kezelésének forradalmasításán dolgozott, ebben az időben a betegség fenyegető problémát jelentett. A fiatalon elhunyt Ball munkásságának gyümölcsét azonban már egy másik kémikus aratta le.
2. Rosalind Franklin (1920-1958)
Ha DNS, akkor James Watson és Francis Crick nevét hallani a legtöbbször, pedig Rosalind Franklin röntgenkrisztallográfiás adatai kulcsfontosságúnak voltak a felfedezéshez. Az angol kémikus és röntgenkrisztallográfus a DNS, a ribonukleinsav, a vírusok, a kőszén és a grafit molekuláris finomszerkezetének megértéséhez tett hozzá rengeteget. Kevesen tudják róla, hogy 1952-ben ő készítette a londoni King’s College-ban a Photograph 51 elnevezésű felvételt a DNS-ről, amelyből kiderült annak kettősspirál formájú szerkezete.
Eltekintve attól, hogy James Watson és Francis Crick ellopta-e Franklin adatait, vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat használtak a női tudós engedélye nélkül, biztos, hogy az 1962-es Nobel-díj átvételekor illett volna megemlíteniük Franklin nevét.
3. Dorothy Hodgkin (1910-1994)
Brit kémikus röntgenfelvételek segítségével állapította meg a penicillin, az inzulin és a B12-vitamin térbeli szerkezetét. 1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott. 2010-ben a brit Királyi Posta bélyegsorozatot adott ki a Royal Society 350 éves fennállásának tiszteletére. A bélyegeken a társaság 10 legillusztrisabb tagja szerepelt, pl. Isaac Newton, Benjamin Franklin és egyetlen nőként, Dorothy Hodgkin.
4. Grace Hopper (1906-1992)
Számítógépes úttörő és programozó volt. Korának egyik legjobb programozója, az első fordítóprogram is az ő nevéhez fűződik. Haditengerészeti rangjának és munkásságának köszönhetően gyakran "Csodálatos Grace"-ként emlegetik.
5. Barbara McClintock (1902-1992)
Amerikai botanikus, számos úttörő felfedezés "anyja". A kukorica citogenetikájával foglalkozó kutatásaiban leírta a növény kromoszómáinak morfológiai tulajdonságait, és időtálló megállapításokat tett a sejtosztódás és az örökítő anyag kapcsán.
A '40-es, '50-es években megfigyelt egy régiót a kromoszómán, amely képes volt változtatni helyzetét, ezzel őt tekintik a transzpozonok felfedezőjének. Mivel ez a genetikai elem ki-be kapcsolta a közelében lévő gén hatását, kidolgozott egy elméletet a génszabályozásról. Eredményeit általános hitetlenkedés fogadta, ezért 1953 után már nem publikált többet ebben a témában. Miután McClintock úttörő munkájának híre szélesebb körben is elterjedt, számos díjjal tüntették ki, többek között 1983-ban megkapta a Nobel-díjat. McClintock volt az első (és ez idáig egyetlen) nő, aki egyedül, megosztatlanul részesült az élettani (orvosi) Nobel-díjban.
