Nagy Feró 80 éves

Nagy Ferenc néven 1946-ban született a Zala vármegyei Letenyén, szülei Erdélyből menekültek Magyarországra. Miután a fővárosba költöztek, apja az 1950-es években hőszigetelő szakmunkásként dolgozott, majd kisiparos lett.

Feró kamaszként rádió- és tévészerelő szeretett volna lenni, de egy malőr miatt lemaradt a felvételiről, így elektroműszerész ipari tanulónak ment.

Ezután elvégezte a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán (ma az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara) az erősáramú üzemmérnök szakot, de az államvizsgát halogatta, nehogy bevigyék katonának, ami végül - a diploma feláldozásával - sikerült is neki. Középiskolásként kezdte első zenei próbálkozásait: 1963-tól 1970-ig a Richmond Heads, majd a Zárvatermők tagja volt; 1971-ben csatlakozott a Csuka Mónika vezetésével két évvel korábban alakult, öt lányból álló Beatrice zenekarhoz, amely addig az egyetlen női beatzenekar volt az országban.

A Beatrice ezután lett sikeres, a Gyere kislány, gyere című diszkó- vagy inkább funkyslágerrel az 1977-es Tessék választani! rádiós dalfesztiválon mutatkoztak be.

Nagy Feró feleségül vette Csuka Mónikát, egy lányuk született. (Második feleségétől két fia van.) Feró 1978-ra teljesen átalakította a Beatricét, amelynek frontembere lett. Az immár csak fiúkból álló együttes jellegzetes külsővel koncertezett: bőrszerkóban és "babos" kendővel a nyakban vagy a homlokon. (A színpadi csirkedarálás csupán a legenda része.) Főleg a "külvárosi fiatalok" körében lett népszerű a banda, amely 1980-ban már az Omega és az LGT előzenekaraként turnézott. Bluesos-punkos rockzenéjük és főleg a Feró által írott szövegeik azonban nem tetszettek a Kádár-rendszer "kultúrfunkcionáriusainak", a hatóságok folyamatosan megfigyelték őket, Ferót többször bevitték a rendőrök, útlevelét később bevonták.

Az együttes azt követően lehetetlenült el végképp, hogy 1980-ban a Hobo Blues Band és a P. Mobil társaságában felléptek a Fekete Bárányok koncerten. Népszerűségük ellenére lemezük nem jelenhetett meg, végül a nehézségeket megelégelve 1981-ben feloszlott a formáció.

A rockénekes 1982 és 1985 között az Ős-Bikini együttes alapító tagja, énekese volt, de két album után kiszállt a bandából, és 1987-ben újraélesztette a Beatricét.

Hamarosan színre lépett az igazi "Ricse", amelynek blues- és rockalapú dalai élesen, megalkuvás nélkül mutatták be az életbe kevés eséllyel belépő fiatalok helyzetét, érzéseit. Akkoriban Feró volt a magyar új hullám egyik vezéregyénisége, a "nemzet csótánya". Kiadták lemezen az együttes korábban betiltott számait is; 1991-ben megjelent az Utálom az egész XX. századot című nagylemezük, s a zenekar a fennállása óta először lépett fel az egykori Budapest Sportcsarnokban.

Nagy Feró a rendszerváltás során közel került a politikához, 1990-ben még köztársaságielnök-jelölt is volt ("Szakadt országnak szakadt elnököt!").

Kezdetben liberális, majd egyre radikálisabban jobboldali nézeteket vallott, mígnem 1999-ben felhagyott a politizálással, belátva, hogy a zene az ő világa.

Közéleti-politikai véleményét azonban napjainkban sem rejti véka alá. A Beatrice változó felállással a mai napig koncertezik, a közönség körében olyan népszerű számokkal, mint például a Nagyvárosi farkas, a Meditáció, a Jerikó, a Motorizált nemzedék, a Térden állva, a Nem kell, a XX. század, az Azok a boldog szép napok, a Hegyek között, a Pancsoló kislány és a 8 óra munka. A Beatrice 30 éves koncert DVD-je arany- és platinalemez lett, a 2018-ban kiadott Az első 40 év - Live! koncertalbum 2020-ban aranylemez minősítést kapott.

A Beatrice 45. születésnapi koncertjét 2023 decemberében az MVM Dome színpadán rendezték meg, a jubileumi fellépésre a zenekar különleges színpadképet álmodott meg, amely csak ezen a koncerten volt látható.

Feró színpadi szerepeiről is ismert, 1983-ban Laborcot játszotta az István, a király című rockopera legendás ősbemutatóján, majd a továbbiakban többször is szerepelt a darabban. Hamlet-átdolgozását 1987-ben mutatta be (2025-ben a Sicc Production társulata ismét színre vitte), az egykori Rock Színházban a Hair című musicalben Bergert alakította; 1993-ban ő volt Önögész az Atilla - Isten kardja rockoperában. Legutóbb, 2017-ben az Újszínház bemutatta a Ricse, Ricse, Beatrice című rock musicalt, amely zenekarának történetét dolgozta fel, és amelyben önmagát alakította.

Több filmben is szerepet vállalt: Ki beszél itt szerelemről?, Töredék az életről, Úgy érezte, szabadon él, Pofonok völgye, Céllövölde, A túlélés ára, Argo, Keresztanyu, Radics Béla - A megátkozott gitáros. A médiában is gyakran megjelenik, 1989-től három éven át vezette a népszerű Garázs című rádiós ifjúsági műsorát, amely igyekezett összefogni a problémákkal küszködő fiatalokat, és lehetőséget nyújtott amatőr zenekaroknak a bemutatkozásra. Később a televízió Rockkalapács című műsorát vezette, majd a Pannon Rádió munkatársa volt.

Az elmúlt években több népszerű televíziós műsorban is láthattuk, tavaly a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) M5 csatornáján a Húrokon írt történelem című, a magyar beat-pop-rock történelme legendás előadóinak életútinterjú-sorozatában hallhattuk. Művészete elismeréseként 1989-ben Állami Ifjúsági Díjat, 2016-ban a Magyar