Molnár Csilla: Még igazán forró napokra számíthatunk a nyáron

Idén tavasszal sokan vélték úgy, hogy az átlagosnál hidegebb volt. Mennyire volt igaz ez az adatok alapján a Kárpát-medencében?

Az idei tavasz is megfelelt a sokéves átlagnak, de tény, hogy voltak nagyobb kilengései. Változékony és szeszélyes volt az évszak, és talán a sok csapadék miatt tűnhetett leginkább kirívónak, de fagyos hajnalok azért ilyenkor még elő szoktak fordulni, és az elmúlt években is sokszor beszámoltunk arról, hogy veszélyben vannak a gyümölcsösök, korán virágoznak a növények, és van esély fagykárra. Március utolsó hetében is gyakoriak voltak a hajnali fagyok, ettől függetlenül a hónap az átlagosnál 1-2 fokkal melegebb volt. Április is hozta a formáját, sokat bolondozott velünk. 20 fok körüli maximumokkal indult, majd jöttek a -4, -5 fokos fagyok, még havazásban is volt néhol részünk. Ezzel ez a hónap valóban hűvösebb volt kissé az átlagnál. Esős és száraz periódusok váltakoztak. Az aranyat érő május mediterrán ciklonok sorozata miatt tényleg egészen csapadékos volt, a hónap harmadik harmadában azonban a meleg is megérkezett, és kora nyárias idővel búcsúzott az idei tavasz.

Kárpótlásul melegebb nyarunk lesz?

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nem „időjósok” vagyunk, egész évszakok időjárását a tudomány mai állása szerint lehetetlen pontosan előre jelezni. Azt azért már most kijelenthetjük, hogy nem fogunk fázni, de eddig túlzottan nagy nyugalomban sem volt részünk. Záporos, zivataros volt a helyzet a nyár első felében, a meleg pedig nem döntögetett rekordokat, de több olyan nap is volt, amikor a napi középhőmérséklet a 27 fokot is meghaladta, ami már hőségriasztással járt. A július ugyancsak változékonyan indult, de kánikula eddig nem volt. A jövő hét viszont hoz egy újabb meleghullámot, és ezúttal csapadék sem frissít majd bennünket, így azért a nyaralóknak még lesznek kedvező időszakok. Nyilván az augusztus szintén sokakat érdekel, hiába járunk még csak a nyár derekán, így azt azért bátran merem mondani, hogy nem lesz átlag alatti a hőmérséklet. Számíthatunk még igazán forró napokra a nyáron, ezt bizonytalanság nélkül állíthatom.

Készülhetünk idén is arra, hogy a klímát érintő változások miatt kevesebb esőzés várható, de azok nagyon intenzívek lehetnek?

Az éghajlatváltozás egyik legnyilvánvalóbb jele a magas hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek gyakorisága – ezért is mertem a nyár utolsó hónapját már most jellemezni. A hevesebb esőzések, intenzív zivatarok egyik oka pont a magas hőmérséklet, emellett a páradús levegő és a légkör labilitása játszik szerepet. A statisztikák szerint igen, egyértelműen kijelenthetjük, hogy nem lesz példátlan ez a helyzet idén nyáron sem. Nehéz a dolga ilyenkor a meteorológusoknak. Egy forró napon ugyanis felhőszakadás is csak kisebb körzetekben fordulhat elő. Ilyenkor nagyon rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék zúdul le, és ezt tökéletes pontossággal lehetetlen előrejelezni. Gondoljunk csak bele, hányszor tapasztaltuk már ebben az évszakban, hogy egy település egyik utcájában szinte özönvíz volt, míg pár utcával odébb, száraz maradt az aszfalt. Idén még lesznek hasonló napjaink, eseménydús időszak vár ránk, ez számomra izgalmas, kihívásokkal teli munkanapokat is jelent.

Ha már tavasz és nyár, az enyhe tél kedvező volt a magas energiaárak szempontjából, de milyen hatással lehet ez az egész évre?

Erről azért nagyon hosszan lehetne beszélni, hiszen minden mindennel összefügg. Fentebb már több példát hoztam arra, hogy az éghajlatváltozásnak is vannak következményei, amit a saját bőrünkön is érezhetünk, évről évre tapasztalhatjuk a változásokat. A téli csapadékmennyiség befolyásolta a talaj nedvességtartalmát, emiatt már más lesz a légkör állapota is, hatással volt a növények fejlődésére, a rovarok elszaporodására, erről a mezőgazdaságban dolgozók is részletesen tudnának mesélni. Kihatott az állatok életére, beszélhetünk itt egy kismadárról, vagy az élelmet és megfelelő lakhelyet kereső nagyobb élőlényekről. Egy év periódusát tekintve ezek apróságnak tűnhetnek, de hosszabb távon súlyos következményekkel kell szembenéznünk.

Mit mutatnak az előrejelzések? Okozhat kihívásokat a mezőgazdászok számára az idei nyár?

A kiszámíthatatlanság miatt azt hiszem, igen, gondolok itt például a már emlegetett felhőszakadásokra, hiszen ezek miatt kis területeken belül is hatalmas különbségek adódhatnak az időjárásban. A napi munkák tervezéséhez a mezőgazdaságban dolgozóknak rendkívül fontosak a rövid távú, minél pontosabb előrejelzések. Munkám során én is igyekszem – különösen a szélsőséges esetekben – az agrometeorológiát érinteni, hiszen az országban sok ember életét befolyásolja.

Szlovákia déli részén vagyis Felvidéken egyébként mennyire érezhetünk más időjárást az elkövetkező hetekben, mint az anyaország északi részén?

Az előttünk álló időszakban nem lesznek olyan nagy különbségek. Sok olyan helyzet adódik, amikor úgymond kettéválik az ország, vagy épp a Kárpát-medence időjárása, és nagyobb kontraszt van az északi-déli, vagy épp a nyugati-keleti területek között. A következő hetekben nem várható olyan időjárási jelenség, vagy légköri képződmény, ami elválasztaná a különböző régiókat egymástól.

A végére pedig egy személyes kérdés. A nyári hőséget vagy az igazi zimankós telet kedveli jobban?

Szerencsére nagyon optimista, derűlátó ember vagyok, tényleg mindenben igyekszem meglátni a szépet, így a különböző évszakokban is könnyedén meglelem a jót. Alapvetően rendkívül fázós ember vagyok, a stúdióban is gyorsan kikapcsolom a klímát, ha épp senki nem figyel, úgyhogy kedvelem a meleg napokat és a napsütésben határozottabban mosolygósabbak az emberek is. Téli gyerek lévén (januári születésű vagyok) azonban kötelességem a leghidegebb hónapokat is szeretni, a hóért egyszerűen odáig vagyok. Ebben az időszakban viszont az energiatakarékosság nekem nehezebben megy.