Mit tehetünk a kiégés ellen?
A kiégési szindróma gyakrabban kezdett megjelenni a koronavírus világjárvány idején. Ekkor megváltozott a határ a munka és a magánélet között. A kiégés kimerültséget okoz, befolyásolja a teljesítményt, a koncentrációt és a memóriát. A mentális egészségre is hatással van. Egyes szakmák kockázatosabbak ebből a szempontból - nyilatkozta Katarína Milová terapeuta.
A terapeuta szerint a kiégés bizonyos jellemvonásokhoz is köthető. "Az megfelelési hajlam, a nemet mondás probléma, a túlzott tökéletességre való hajlam, a stressz kezeléséhez szükséges erőforrások hiánya vagy azok nem megfelelő felhasználása. Kockázati tulajdonságnak számít az is, ha valaki túl nagy hangsúlyt helyez a munkahelyi vagy az iskolai teljesítményére” – magyarázta.
A kiégési szindróma gyakrabban fordul elő nőknél. "Statisztikailag a fő gondozó személy gyakrabban egy nő vagyis az anya, gyakran munkaviszony mellett, ami logikusan nagyobb terhelést jelent" - mondta Milová. A nők mellett egyre több 30 és 35 év közötti fiatal szenved kiégésben.
Milová kifejtette, hogy a terápia segíthet a kiégési szindrómán. Szerinte meg lehet vizsgálni, mi okozta a kiégést, de meg lehet találni a megfelelő gyógymódot.
Fontos a szemléletváltás, mert aki egyszer kiégett, az egy új munkahelyen, ugyanolyan munka- és teljesítményszemlélettel újra kiéghet.
A szakember szerint a terápia a megelőzés részeként is hasznos lehet. Különféle stresszkezelési technikák vagy tervezés és szervezés alkalmazása is célszerű. "Több mint kívánatos úgy beosztani a feladatainkat, hogy ne stresszeljenek feleslegesen bennünket. Végül, de nem utolsósorban, az új készségek elsajátítása jó megelőző eszköz, a nagyobb önbizalom és a jobb munkahelyi közérzet érdekében" tette hozzá. Rendszeres, minőségi alvást és megfelelő étrendet is javasol.