Mit ér egy találmány, ha magyar?
Az éppen a 95. Ünnepi Könyvhétre megjelent Felvidék szociográfiában – amelynek társszerzője vagyok – olvashatjuk, hogy sok külföldi, mondjuk szlovák, nagyon tud legyinteni arra, hogy mi, magyarok mennyi tehetséges embert adtunk a világnak. A legtöbben azt mondják, lehet, hogy Magyarországon születtek Nobel-díjasok és más tehetségek, de szinte kivétel nélkül mind más országban haltak meg, ott dolgoztak és ott lettek sikeresek. Ezért ügyeljünk a tehetségeinkre, legalább úgy, hogy megkérdezzük őket. Ahogyan tettük ezt Bak Tiborral, a Kincsem – nem a csodaló, hanem a csodaautó – egyik megalkotójával.
Többen leírták már és még többen mondják, hogy mi, magyarok a művészek és a feltalálók nemzete vagyunk. Ön feltalálónak, menedzsernek vagy befektetést kezelő üzletembernek tartja magát?
Elsősorban vállalkozónak, aminek magába kell foglalnia mind a hármat. Volt egy innovatív ötletem, a világon elsőként, ami sikert aratott a brit–kanadai védelmi ökoszisztémában, és már NATO-szintre került. Ennek ellenére nem definiálom magam feltalálónak, mert az innováció az, hogy meglévő dolgokat olyan módon kombinálunk, ahogyan még előtte senki. Ugyanakkor menedzserként is meg kell felelni, mert egy több nemzetközi cégből álló fejlesztési konzorciumot koordinálok, és üzletembernek is, mert a privát befektetők elvárják, hogy a befektetésükkel mérföldköveket érjünk el.
Egy hetilapban olvastam önről, és elnézést, hogy ezt mondom, de korábban nem találkoztam a nevével. Úgy tudom, ön eredetileg nyíregyházi.
Amikor bemutatkozik, máris mindenki tudja azonosítani önt a Kincsemmel?
A hiperautó-vásárlók száma mindössze 6-700 fő. Abban a közösségben a Kincsem Hyper GT-vel azonosítanak, a goodwoodi lóversenypályán a Kincsem branddel, de ez egy nagyon szűk közeg. A brit–kanadai védelmi iparban, haderőben inkább, mint a BAK MOTORS alapítója, vezérigazgatója, és NATO különleges tanácsadóként a hidrogén technológiákat feltáró munkacsoportban, akinek van egy hiperautó projektje, a Kincsem.
Ahogy olvastam, a Kincsem egy brit–magyar autómárka, amely mögött a BAK MOTORS, egy 2018-ban Svájcban bejegyzett cég áll. Tehát, tisztázzuk, most brit vagy magyar, és ha brit–magyar, akkor miért svájci?
Nem kell attól tartani, mint az már sokszor bebizonyosodott, hogy valamit mi, magyarok kitalálunk, de mégis a külföld húz belőle hasznot?
Dehogynem! Az innováció területén folynak a legkeményebb, legkegyetlenebb érdekharcok, hiszen annak eredményei befolyásolják az ipart a jövőben. Főleg, ha egy technológia disruptive, azaz felforgató. Itt megjelennek az ipari lobbi mögött különböző ellenérdekelt államok és azok erőforrásai is, hogy megszerezzék, diszkreditálják, vagy éppen izolálják. Ha valaki ezeket az erőviszonyokat érti és átlátja, meg lehet az az előnye, hogy megvédje az érdekeit. Katonacsaládból származom, és védelmi ökoszisztémában dolgozom, így ezen a szemüvegen keresztül látom és értem is ezeket a játszmákat, de nem ijedek meg, ha visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatokat kapok, hogy hagyjam abba a munkám vagy tereljem más irányba. Állom a sarat és sosem adom fel.
Bevallom, annyit értek az autókhoz, hogy tudom, négy kerekük van, motorjuk, amelybe üzemanyag kell, aztán mennek… A neten viszont olvasgattam, és szeretném érteni, hogy az önök autójánál újfajta hajtásláncról van szó, vagy pedig hidrogénes hajtásról? És hogyan tudja ezt a katonaság alkalmazni?
Arizonában feltaláltak egy olyan technológiát, ami felforgató a hidrogéntárolás területén. A politikai és ipari lobbi ezt a technológiát nagyon sokáig nem engedte ki a laborból, adminisztratív és egyéb eszközökkel korlátozta.
Tehát igen, ez egy katonai célú fejlesztés, amit, ha a próbapadig eljuttattunk, akkor először a piacon egy hiperautóban tervezünk bemutatni, mégpedig a Kincsem Hyper GT-ben.
Ugyancsak lehetett arról olvasni, hogy már 2025-ben, Helvetia néven, járműveket akarnak gyártani Magyarországon is. Ez a projekt hol tart most?
2021-ben, amikor először és utoljára említettük a Helvetiát, a BAK MOTORS svájci résztulajdonosai legalább olyannyira patrióták voltak, mint mi, magyarok, és volt egy szándék, hogy a Kincsem fejlesztéseit Helvetia márkanév alatt almárkaként szélesebb körben értékesítsük. Nekem az a véleményem, ha egy vadász két nyulat üldöz, akkor egyiket se fogja elkapni. Így ezt a projektet jegeltük, hogy először a Kincsemre fókuszáljunk, hisz magyar autómárkát létrehozni önmagában lehetetlen küldetés egy német ellenlobbi világában.
Emlékszik arra, hogy kicsi korában, amikor megkérdezték, mi lesz, ha nagy lesz, akkor erre mit felelt?
És most innen hogyan tovább, mik a tervek, ötletek, remények?
A cégcsoport világos célja, hogy az elmúlt évek virtuális szimulációit és tervezéseit követően az új hidrogéntechnológiát a laborból a próbapadra fejlessze, ami már járműbe építhető méretű. Ezt követően egy katonai jármű prototípusába kívánjuk belerakni és elkezdeni a fizikai teszteket. Onnantól minimum 10 év, mire a hadsereg rendszeresítheti, ezért polgári felhasználásra kívánjuk alkalmazni minél hamarabb. Az első civil projekt e technológiára alapozva a Kincsem Hyper GT, utána pedig a technológiát licencelni kívánjuk különböző járműgyártóknak.
Ha belegondol, ön hol látja tíz év múlva Bak Tibort?
Mert többen is felébredtek, elhitték, hogy meg lehet csinálni, és már több magyar járműmárka létezik; ezzel is demonstrálta az ország, hogy nem vagyunk német vagy kínai ipari gyarmat. Mindezeken felül, amennyiben a munkámmal hozzájárultam hazám és a NATO képességfejlesztéséhez, az már tényleg egy különleges szósz az oldalason.
Legyen így! És hadd tegyem hozzá, nagyon szeretnék a Kincsem csodaautóba ülni, vagy legalább megsimogatni…
Megjelent a Magyar7 2024/29. számában.
