Misztikum és a tűz ragyogása
Úgy van azzal az ember ősidők óta, hogy a természet változásaihoz igazítja az életét, még a mai, civilizáltnak mondható világunkban sem közömbös, nyár van-e vagy tél, hideg van-e odakint vagy langyos, netán meleg az idő. A mindenkori emberek még a ruhatárukat is kénytelenek ehhez igazítani.
Emlékszünk rá, télen mennyire vártuk, hogy hosszabbodjanak a nappalok és rövidüljenek az éjszakák, s lám, még teljes pompájában meg sem érkezett a nyár, a jövő héttől ismét rövidülnek majd a nappalok. Holnap ugyanis jeles nap lesz mind csillagászati, mind egyéb vonatkozásban is. 2025-ben június 21-én, szombaton lesz a nyári napforduló, pontosan hajnali 04:41-kor. Ezen a napon lesz az évben a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka. (Az Északi-sarkon a sarkkörig a Nap egész nap látható.)
De mi is a nyári napforduló?
Ezt követően majd egy tyúklépéssel rövidebbek lesznek a nappalok, s végül elérkezünk az őszi nap-éj egyenlőséghez, de addig még van egy kis idő. (A szeptemberi nap-éj egyenlőség napja szeptember 22., illetve szeptember 23. Jellemzően 23-ára esik, csak szökőévekben, illetve közvetlenül 1 évvel utána fordul elő 22-én, illetve a nyugatabbra található időzónákban – ritkán – 21-én este köszönt be a csillagászati ősz.)
A szóban forgó misztikus ünnepet Szent János napjához kötötték, s ennek éjszakáján a fényt, a világosságot ünnepelve tüzeket gyújtottak, és olyan sok mindennek tulajdonítottak varázserőt az emberek, hogy felsorolni is nehéz. De hogyan is lett Szent János napjához kötődően az éjszaka Szent Iván-éj? Csuka Zoltán szerint:
Egyébként az északi népek és a szlávok mindig is mágikusnak tartották Szent Iván éjjelét. Ennek bemutatása, mai eszközökkel megragadó, izgalmas pl. Tarkovszkij, neves orosz filmrendező Andrej Rubljov ikonfestő életéről készült, önmagában is mágikus filmjében, egy misztikus jelenet révén. De említhetnénk a Szent Iván éjszakájához kapcsolódó leghíresebb alkotást, a Szentivánéji álom című vígjátékot, amelyet William Shakespeare írt a 16. század végén, s mi magyarok először Arany János fordításában ismerhettük meg. A „tündérjáték”, a szerelemről, a házasságról, a szenvedélyről, a nászéjszakáról szól, az álmok világáról, a civakodásról és vágyódásról, az élet szépségéről és öröméről.
A nyári napfordulóhoz számos szokás, misztikum kapcsolódik, amely szinte végigkíséri az embert történelme során, hiszen már az ókori Egyiptomban is megünnepelték. Erről a ma7 2023. június 23-i számában részletesen is olvashattunk Varázslatok éjszakája – Szent Iván-éji népszokások, babonák, hiedelmek címmel.
Csuka Zoltán írja:
Az emberek egyszerűen el akarták, akarják űzni a sötétséget, s azt is hiszik, hogy a tűz átugrása egészségvédő lehet.
Manapság is, bár hagyományőrző jelleggel „csupán”, de szerveznek programokat erre a napra, vagy e nap környékén. Elsősorban az iskolásoknak, de pl. idén június 21-én, szombaton a Szent Iván-éj szellemében Magyarországon is megrendezik a Múzeumok éjszakáját – több mint 400 résztvevő intézmény közel 2500 programja válik valóra egyetlen éjszakába sűrítve. A kezdeményezésbe már évek óta szlovákiai magyar intézmények is bekapcsolódnak.
