Mire figyeljünk a használt termékek eladásakor?
A használt cikkek adásvételének növekvő népszerűsége nem hagyható figyelmen kívül. Gyakran mindkét fél számára előnyös ajánlatokról van szó, hiszen a vevő jelentősen olcsóbban juthat egy hasznos – sokszor szinte új – tárgyhoz, míg az eladó pénzt kereshet egy olyan dolgon, amit már nem használ, sőt, inkább csak útban van. A használtcikk-piacokon azonban számos visszaélés is megjelenik – hívta fel a figyelmet Eduarda Hekšová, a dTest fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója.
Rámutatott, hogy az ilyen adásvételek során gyakran olyan felek kötnek szerződést, akik közül egyik sem vállalkozó. „Ebben az esetben a vevőt nem illeti meg az a védelem, amihez fogyasztóként hozzászokhatott” – hangsúlyozta Hekšová.
Elmondása szerint azonban nem vállalkozótól történő vásárlás esetén is lehetőség van az úgynevezett hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésére, különösen akkor, ha az áru nem felel meg a leírásnak vagy a meghirdetett tulajdonságoknak.
Vásárláskor azt is figyelembe kell venni, hogy mennyire régi tárgyról van szó, és ennek megfelelő kopással kell számolni. Ha például az eladó csak annyit ír, hogy a termék „csak kibontott”, akkor az állapotának szinte újnak kell lennie. Ha viszont már öt éve használták, akkor természetes, hogy az állapota ennek megfelelő. Függetlenül attól, hogy az eladó vállalkozó-e vagy sem, használt termékek esetén a hiba bejelentésére nyitva álló időtartam egy évre csökkenthető.
Hekšová szerint csalókkal bárhol, így a használtcikk-piacokon is találkozhatunk – mindkét oldalon. „Érdemes tehát utánanézni a másik félnek” – figyelmeztetett. Ha például a tranzakció közösségi oldalon zajlik, nézzük meg a profil életkorát, és hogy találhatóak-e korábbi (lehetőleg régebbi) bejegyzései.
Kiemelte, hogy a csalók gyakran kétféle módszerrel próbálkoznak. Az első egyszerűbb: az eladó nem küldi el a terméket, majd megszakít minden kommunikációt, miután megkapta a pénzt. A másik módszer sokkal alattomosabb – ez egy üzenetben küldött link. Ez a link rendszerint hamis futárcég (vagy bank, fizetési kapu) oldalára vezet, és miután az áldozat megadja érzékeny adatait (például a bankkártyaszámot), ezeket az adatokat visszaélésre használják, és pénz kezd eltűnni a számláról. „Ha ilyen linket kapunk, az a legjobb, ha egyáltalán nem nyitjuk meg” – tette hozzá Hekšová.
Amennyiben a vásárló mégis megadta a fizetési adatait (például a bankkártyaszámot), Hekšová szerint haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a saját bankkal. Ha más adatokat is megadott – például a személyi igazolvány számát –, vagy ha felmerül a bűncselekmény gyanúja, érdemes feljelentést tenni az illetékes hatóságoknál, például a Szlovák Rendőrségnél.
