Minden negyedik szlovákiai nyugdíjas azért dolgozik, hogy megéljen
A nyugdíjkorhatár elérése nem mindenki számára jelent egyet a pihenéssel, a kedvteléseknek való éléssel, a gondtalan időskorral. Sokan kénytelenek továbbra is dolgozni, mert a nyugdíjuk összege olyan csekély, amiből nem élnének meg. Miért tartozunk azon európai országok közé, ahol a munka nem választás, hanem a túlélésért folytatott küzdelem?
A dolgozó idősek Európában egyáltalán nem számítanak ritkaságnak, és vannak, akik egyáltalán nem akarnak nyugdíjba vonulni. Óriási különbség van azonban azok között, akik azért dolgoznak, mert szeretnének, és azok között, akik szükségből járnak munkába.
Nincs választás
Az Euronews arról számol be, hogy a legfrissebb európai statisztikák szerint azok közé az országok közé tartozunk, ahol az időskor bizony koránt sem derűs. Szlovákiában a nyugdíjkorhatár elérése után is csaknem minden negyedik idős ember dolgozik (24,7%).
Önmagában az időskori munkavégzés nem lenne probléma, ha önkéntes döntés lenne. Az adatok szerint azonban a dolgozó szlovák nyugdíjasok 30,3%-a nyíltan beismeri, hogy pusztán az anyagiak miatt jár dolgozni. Magyarán nincs elegendő pénzük az alapvető megélhetési költségek fedezésére, amelyeknek az elmúlt években drasztikusan emelkedett.
Ebben a túlélésért folytatott küzdelemben szinte kezet foghatunk a szomszédos Lengyelországgal, ahol csaknem ugyanilyen a helyzet (az aktív idősek 30,1%-a szükségből dolgozik). A magyar nyugdíjasok még rosszabbul állnak – több mint 38%-uk számára létszükséglet a munkavégzés.
Aranykor a dolgozó nyugdíjasok számára
Bár a dolgozó nyugdíjasok mintegy egyharmada számára a munkavégzés szükségszerűség, másoknak inkább vonzó lehetőség a jövedelmük növelésére. Ha ugyanis öregségi nyugdíjat kapnak, ideális helyzet áll elő – a teljes nyugdíjuk mellett korlátozás nélkül kereshetnek pénzt. A törvény semmilyen módon nem korlátozza ez. Bizonyos esetekben még járulékkedvezményt is igénybe vehet a nyugdíjas dolgozó..
Nézzük, mi a legnagyobb pénzügyi előnyei annak, ha a nyugdíjas dolgozik!
A nyugdíj automatikus emelése: Minden ledolgozott óra számít. A Szociális Biztosító minden év áprilisában automatikusan újraszámolja azoknak az időseknek a nyugdíját, akik az előző évben dolgoztak és járulékot fizettek. Kellemes bónuszként tavasszal a januártól márciusig terjedő időszakra visszamenőleg járó különbözetet is megkapják.
Különleges járulékkedvezmény: A nyugdíjasok választhatják a szerződéses munkaviszonyt, és ha havi keresetük nem haladja meg a 200 eurót, egyáltalán nem kell járulékot fizetniük az államnak. Ha ennél többet keresnek, a járulékot kizárólag a 200 eurós határt meghaladó összeg után vonják le. Arra azonban figyelni kell, hogy ha több ilyen megállapodásuk van, ez a kedvezményes mentesség csak az egyikre érvényes.
Alacsonyabb levonások a fizetésből: A nyugdíjasok a rendes munkavállalókhoz képest kedvezőbb helyzetben vannak, mivel mentesülnek a rokkantsági biztosítás és a munkanélküliségi biztosítás megfizetése alól. Így összességében kisebb a járulékterhük, és magasabb nettó fizetés érkezik a számlájukra.
A csehek többet dolgoznak, de örömmel
Nyugati szomszédunknál a közép-európai térségben a legmagasabb a dolgozó nyugdíjasok aránya – 27,5%-uk jár dolgozni. Ám ott nem elsősorban a megélhetés miatt vállalják az időskori munkát, hanem hogy aktívak maradjanak, fenntartsák társadalmi kapcsolataikat, vagy egyszerűen azért, hogy jobb életszínvonalat engedhessenek meg maguknak.
Az adatokat elemző Euronews rámutat arra, hogy Európa-szerte hatalmas a különbség a munkából származó jövedelem és az államtól kapott első nyugdíjkifizetés között.
Az Európai Unióban átlagosan továbbra is a nyugdíjasok 12,9%-a dolgozik, és közülük valamivel kevesebb mint 29% teszi ezt anyagi okokból. Szlovákia eredménye így csak valamivel rosszabb az uniós átlagnál.
Európában sem mindenki pusztán anyagi okok miatt dolgozik nyugdíjazása után. Cipruson a legrosszabb a helyzet, az ott dolgozó nyugdíjasok 68,5% jár munkába anyagi szükségből. Magyarországon 38,1%, Lengyelországban 30,1%, Ausztriában 17,1%, Csehországban 12,4%, Svédországban 9,4%, Németországban 35,8% dolgozik kifejezetten a pénz miatt.
