Minden anya tud szoptatni?
Gyakran hangzik el ez a kérdés. Ha az ember lányának tanácsra van szüksége mindig akad egy barátnő, szomszédasszony, anyuka, anyós vagy nagynéni, aki kérve, kéretlenül „csípőből” mondja meg a tutit. A szoptatás hasonlít kicsit a focihoz – minden szemlélő tudja, hogyan kellene csinálni. Az elhamarkodott tanácsok mögött természetesen ott a jó szándék, de előfordul, hogy kevés hiteles információt tartalmaznak. Induljunk hát sétára a szoptatás világában, álljunk meg néhány tudományosan alátámasztott ismeretnél és várjuk így a Szoptatás Világhetét, amelyet 1992 óta minden év augusztus 1. és 7. között tartanak!
Az édesanyák túlnyomó többsége képes szoptatni gyermekét. Csak elenyésző százalékban nem tud megvalósulni a szoptatás. Oka lehet például a balesetben sérült, vagy műtéten átesett anyamell, anyai betegség, mely az anyatej alultermelődését okozza (úgy mint a policisztás petefészek szindróma, pajzsmirigy-alulműködés…).
Nem kaphat anyatejet a ritka anyagcserezavarban, galaktozémiában szenvedő csecsemő. Fenilketonúria esetén a baba csak részlegesen szoptatható. Ellenjavallt a szoptatás anyai HIV-fertőzés, vagy droghasználat esetén. A szoptatást időszakosan fel kell függeszteni, ha az anyamellen herpeszfertőzés van, ha közvetlen a szülés előtt vagy után az anyánál bárányhimlő kezdődik (a lefejt anyatejet viszont megkaphatja a kisbaba), aktív tuberkulózis, kemoterápiás vagy radioaktív izotópos vizsgálat esetén. Az utóbbinál a szoptatást ötször olyan hosszú ideig kell kihagyni, mint a felhasznált radionuklid felezési ideje.
A szoptatást támogató szakemberek gyakran hangsúlyozzák a sikeres szoptatás három alappillérét: 1. elhatározás, 2. helyes információ 3. támogatás.
Nézzük az elsőt! Miért érdemes a szoptatás mellett dönteni? Az szoptatás a csecsemő táplálásának a legtermészetesebb módja, ez a biológiai norma. A szoptatásnak jótékony hatásai vannak nemcsak a babára, hanem az édesanya szervezetére is. A szoptatás csökkenti a mell- és petefészekrák, valamint a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A gyermek az anyatejjel tökéletes egységben kap folyadékot és tápanyagokat. Az anyatej 90%-ban vizet, ezenkívül fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat, de rendkívüli módon a tápszerrel ellentétben élő immunsejteket, enzimeket, hormonokat, növekedési faktorokat, laktobacillusokat, valamint olyan bioaktív anyagokat tartalmaz, melyeknek gyulladáscsökkentő, baktérium- és ráksejtölő hatásuk van. Ezek a tények segíthetik a tudatos döntést, a vágy azonban, hogy szoptassa gyermekét, az édesanya szívében születik meg.
A szoptatás sikeréhez másodsorban kulcsfontosságú, hogy az édesanya megfelelő tudással rendelkezzen. A szoptatással kapcsolatos ismeretanyag bőven meghaladja e cikk terjedelmét, így próbáljunk most az édesanyák 10 leggyakoribbnak vélt aggályára összpontosítani.
1. „Az első napokban még nincs anyatej, minek mellre tenni.” – Az előtej, kolosztrum termelődése már a várandósság végén megkezdődik, a születést követően azonnal rendelkezésre áll. Fontos, hogy az újszülött mihamarabb mellre kerülhessen, majd ettől kezdve minden alkalommal, amikor erre jelzést ad. Az első naptól kezdett gyakori mellre tétel biztosítja, hogy elegendő anyatej termelődjön.
2. „Már nem feszül a mellem, biztos nincs benne elég tej.” – Az anyamell a tejtermelés beindulásánál, a tejbelövellésnél valóban megduzzad, de amint kialakul a kereslet-kínálat, azaz összecsiszolódik a tejtermelés a kisbaba igényeivel, a mellek újból fellazulnak. Ez természetes folyamat.
3. „Most szopizott, hiába teszem mellre, üres a mellem.” – Az anyatej termelése folyamatos, az anyamell sosem lehet teljesen „üres”, az anyatej közvetlen a szoptatás alatt is termelődik.
4. „Szinte állandóan szopizni szeretne, biztos nem elég a tejem.” – Az újszülött gyomormérete az első napokban egy cseresznyéhez hasonlítható, 2-3 hetesen tyúktojás nagyságú. Az újszülött természetes igénye a gyakori, akár óránkénti szopás, a későbbiekben a szoptatások közti idő megnyúlik.
5. „Nem tudom mennyi tejhez jutott szopizás alatt, elég-e neki?” – Ha a kisbaba az első hetekben legalább 8-szor (de akár 12-szer) szopik naponta, ekkor erősen szív, láthatóan, hallgatóan, ritmikusan nyel, szoptatás után megnyugszik és naponta legalább 6 pisis és 3 kakis pelust „produkál”, akkor szinte teljesen biztosak lehetünk benne, hogy elegendő anyatejhez jut.
6. „Már jól mentek a dolgok, de most újból gyakran kér szopizni, már biztosan nem elég a tejem.” – Időről időre, általában 3 és 6 hetes, valamint 3 és 6 hónapos kor környékén a csecsemő gyorsabb fejlődésnek indul, ezt növekedési ugrásnak nevezzük. Ilyenkor szükséges néhány napig gyakrabban szoptatni, hogy a tejtermelés a kisbaba megnövekedett igényeihez tudjon igazodni.
7. „Antibiotikumot írt fel az orvosom, nem szoptathatok.” – Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb gyógyszer mellett a szoptatás biztonsággal folytatható, kivételt szinte csak a kemoterápiás szerek, pszichés zavarok és görcsös állapotok kezelésére adott gyógyszerek képeznek. A legtöbb esetben az adott gyógyszer jelentéktelen mennyiségben választódik ki az anyatejbe. Pontos és általában megnyugtató információt szerezhetünk, ha a gyógyszer hatóanyagát beütjük a naprakész online adatbázisok valamelyikébe: e-lactancia.org, LactMed.
8. „Lázas, beteg vagyok, nem szoptathatok.” – Ez az egyik legelterjedtebb tévhit. A láz nem akadálya a szoptatásnak, az anyatej nem veszít ilyenkor sem a minőségéből. Éppen ellenkezőleg. Az anya szervezetében termelődő ellenanyagok átjutva az anyatejbe azonnal védik a kisbabát attól, hogy elkapja édesanyjától a fertőzést, vagy ha ez megtörtént, segítik őt a gyógyulásban. A szoptató édesanya nyugodtan csillapíthatja lázát, javíthatja közérzetét ibuprofén és paracetamol tartalmú szerekkel.
9. „Átlátszó, vizes, híg a tejem.” – Az előtej béta-karotin tartalma miatt sárgásabb színű, összetételében eltér a későbbiekben termelt érett anyatejtől.
Az anyatej tartalma nemcsak egy szoptatáson belül, de a kisbaba korának előrehaladtával is változik, csodálatos módon igazodik a csecsemő szükségleteihez. Az anyatej színe változhat, de mindig hibátlan összetételű és tápláló.
10. „Nem ehetek, ihatok semmit, szoptatok.” – A tudományos ismeretek nem igazolták, hogy bármely táplálékot ki kellene hagyni az édesanya étrendjéből.
A legbölcsebb, ha azt fogyasztja az anyuka, amit a szervezete kíván, amire étvágya van. Csak igen ritka esetben kell kiiktatnia étrendjéből azt az élelmiszert, amire a babája bizonyítottan allergiás, vagy érzékeny. Az italok közül a kávé sincs szigorúan tiltólistán, ha az anyuka kívánja, mértékkel fogyasztható. Az alkalmanként fogyasztott kis mennyiségű alkohol után ajánlott 2 órát várni a szoptatással.
De hiába minden elhatározás és hasznos információ, ha a szoptató édesanya nem kap elegendő támogatást. A legelszántabb anyuka önbizalmát, kompetenciaérzését is alááshatják a kételkedő megjegyzések, szúrós tekintetek, a kimerültség, magárahagyottság. Elengedhetetlen, hogy a szoptató édesanya lelki és fizikai segítséget is kapjon, érezze társa, családja támogatását. A szoptatási nehézségek áthidalásában ma már hatékonyan segíthetnek a szakképzett szoptatási tanácsadók. Ahhoz, hogy a szoptatás ne fejeződjön be túl korán, szükséges a munkahely és a társadalom támogatása is! Így érkeztünk meg az idei Szoptatás Világhete üzenetéhez: „Tegyük lehetővé a szoptatást!”, melynek során a szoptatás és a foglalkoztatás összeegyeztetésének lehetőségei kerülnek fókuszba. Elemi fontosságú lenne, hogy a munkahelyek biztosítsák a szoptatáshoz és a fejéshez szükséges szabad időt és környezetet! Az idei kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy saját környezetében, munkahelyén mindenki tehet lépéseket a munkakörülmények javítására, hogy az édesanyák egyre inkább élni tudjanak a szoptatás jogával.
Ha ideálisak a körülmények, szinte minden édesanya képes e gyönyörű tápláló kapcsolat megteremtésére. Az édesapák feladata a támogatás, melynek fontossága vitathatatlan. Így van ez, mióta világ a világ!
