Milyen élelmiszer-adalékanyagokkal ajánlatos vigyázni a leginkább?
Bár az élelmiszergyártásban több száz adalékanyagot használnak, a legtöbb esetben a fogyasztók túlnyomó részének sejtése sincs ezek összetételéről és esetleges negatív hatásairól. Igaz ugyan, hogy az élelmiszer-adalékanyagok használatát a legtöbb ország szabályozza, ám az azokra vonatkozó előírások, korlátozások korántsem egységesek, így előfordulhat, hogy külföldön járva olyan élelmiszerbe botlunk, amelynek összetevőit másutt már tiltják. Néhány élelmiszer-adalékanyag esetében különös óvatosságra int a gasztroenterológus a thepeoplevoice.tv-n megjelent írásában.
Az Európai Unióban az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályozás az egyik legszigorúbb és egységesnek mondható. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy amennyiben a sok száz ilyen adalék közül valamelyikkel kapcsolatban kétségeink lennének, az interneten is hozzáférhető listán gyorsan megtalálhatjuk az alapvető információkat róla és azt is, hogy engedélyezett e a használata és/vagy milyen esetleges negatív hatásokkal hozzák összefüggésbe. Ez azt is jelenti, hogy a károsnak ítélt anyagokkal elvben a hazai élelmiszerpiacon nem kellene találkoznunk. de miért csak elvben?
E mellett az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályozás Észak-Amerikában, Ázsiában, de számos, ezeknél jóval közelebbi és ugyanakkor az európai turisták körében nagyon népszerűnek számító célországban kevésbé szigorú vagy éppen más anyagok felhasználását tiltja és engedi meg. Ennek leginkább jellegzetes esete az észak-amerikai élelmiszerpiac, ahol az európaival ellentétben szinte egyáltalán nem vonatkoznak korlátozások például a GMO (génmanipulált növényekből vagy állatokból készült alapanyagok) használatát. Az unión kívüli utazásaink esetében a helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy az adalékanyagok megjelölése sem kell, hogy egységes legyen.
A színezékek, tartósítószerek, sűrítő és ízesítő anyagok, ízfokozók, édesítőszerek, szabályozó-anyagok és más kiegészítő anyagok dzsungelében még egy kémiai szakvégzettséggel rendelkező fogyasztónak sem egyszerű eligazodnia egy átlagos vásárlónak pedig szinte lehetetlen. Ezért a szakértő elsődleges ajánlása ebben a kérdésben egyértelmű: amennyiben lehet inkább részesítsük előnyben a friss alapanyagokból saját magunk által készített ételeket. Amennyiben erre nincs, vagy csak korlátozott mértékben van lehetőségünk, már az is sokat tehet, ha megismerjük az általunk fogyasztott élelmiszerekben leggyakrabban előforduló élelmiszer-adalékanyagokat és azok megjelölését, majd saját érzékenységünk és megítélésünk alapján szelektáljuk a bevásárlókosárba kerülő termékeket. Ehhez például a hivatalos leírást tartalmazó oldalak egyikén szerezhetünk információkat.
Ez a felsorolás elsőre persze ijesztő lehet, és kétségkívül jó az óvatosság, de azért távolról sincs ok a pánikra, hiszen az esetek többségében ezekből az anyagokból csak minimális mennyiségek kerülnek az ételeinkbe. Na és persze azért sem kell túlreagálni az óvatosságot, mivel az adalékanyagok túlnyomó többsége távolról sem ördögtől való, hiszen a betű-számkombináció sokszor csak olyan egyszerű anyagokat rejt, mint a citromsav. Az ideális ez esetben is az arany középút, vagyis jó tájékozottnak lenni és egyéni döntéseket hozni a vásárlás esetén.
A téma szakértője, egy májbetegségekre specializálódott kaliforniai orvos, Saurabh Sethi, gasztroenterológus a hivatkozott cikkben három adalékanyagot emel ki, azaz ezek kerülését ajánlja leginkább.
Ezek sorában elsőként egy színezőanyagot, a tartrazint említ a szakértő, amelyet egyébként az európai jelölési rendszer szerint az E102-es kód alatt lehet megtalálni az élelmiszerek csomagolásán.
A tartrazin egyébként, annak ellenére, hogy már számos országban betiltották, az EU-ban engedélyezett, használatára csak az a korlátozás vonatkozik, hogy a termékeken – amelyek tartalmazzák - fel kell tüntetni a gyerekekre gyakorolt lehetséges negatív hatásait.
A szakértő ugyancsak említ egy antioxidánst, a butil-hidroxi-anizolt (BHA) , amelyet többnyire avasodás-gátló lassító hatása miatt használnak zsiradékokban és olajakban.
Az E320-as kódjelzésű adalékanyag használata az EU-ban és az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezett, de például Japánban már betiltották. A BHA-t egyes tanulmányok potenciális karcinogén anyagként említik. Ugyancsak elővigyázatosságra int a kaliforniai orvos az E924 és E924a megjelölés alatt vezetett kálium-bromát esetében. Ezt a főként lisztekben és tésztákban használt adalékanyagot, amelyet ugyancsak lehetséges karcinogén hatásokkal hoznak összefüggésbe, az EU-ban már betiltották, de más országokban még találkozhatunk a használatával.
