Mikor jöhet a Milácsik?
Az üzletek polcai roskadoznak a „speciális” bébiételektől. Mindez azt sugallhatja a gondos szülőnek, hogy a kész babaétel a helyes választás. Rendkívül divatosak, de egyben megtévesztők a bébiételt gyártó cégek hozzátáplálási táblázatai is. Ezek minden tudományos alapot nélkülöznek, reklámanyagnak viszont kiválóak. De akkor mégis mit, hogyan és mikor adjunk a csecsemőnek?

Az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét. Amennyiben a gyermek nem jut elegendő anyatejhez, csecsemőtápszer adása indokolt.
Hozzátáplálás alatt azt értjük, amikor a tejes táplálást követően fokozatosan szilárd ételeket vezetünk be a csecsemő étrendjébe. A legtöbb szakmai irányelv szerint a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől, legkésőbb pedig a 6. hónap végéig el kell kezdeni. Legjobb, ha otthon készítjük el a csecsemő eledelét, hiszen így biztosak lehetünk benne, hogy friss, adalékanyagoktól mentes lesz.
Csecsemőről egyéves korig beszélünk.
Azt, hogy mikor érett meg gyermekünk a hozzátáplálásra a következő jelekből tudhatjuk: fejét és nyakát jól tartja, hason fekve kezeivel fel tudja nyomni magát és így nézelődik, kezével szájához emel tárgyakat, játékokat nyalogat, vágyakozik az ételre, kinyitja a száját, előre hajol, eltűnik a nyelvkilökő reflex, azaz nem löki ki nyelvével, ha az ajkai közé tesszük az ételt.
A bevezetésre szánt ételek adhatók szoptatás előtt vagy után, a baba kívánsága szerint. Kezdetben naponta kétszer 1-2 kávéskanálnyi táplálékkal kínáljuk a gyermeket, majd fokozatosan emeljük a mennyiséget. Először egyféle összetevőjű ételt adjunk a csecsemőnek. Kínáljuk ugyanazt 3-5 napig, például almapürét, majd ezután térjünk át a következő ételfajtára. Fokozatosan bővítsük a bevezetett ételek számát.
Előfordul, hogy az új ételeket akár 8-15 alkalommal is kínálni kell, mire a csecsemő elfogadja. Idővel egy-egy szoptatást vagy tápszeres táplálást válthat ki a zöldség-hús püré, a gabona-tej püré vagy a gabona-gyümölcs püré.
Nincs szigorú szabály arra, hogy zöldség-, gyümölcspürével, vagy gabonapéppel kezdjük-e a hozzátáplálást. Egyes szakmai ajánlások a csecsemőkori vashiány megelőzése érdekében pürésített húst és gabonapép adását javasolják az elsők között. De kezdhetjük a hozzátáplálást zöldség- vagy gyümölcspürével is, ha gyermekünk inkább úgy kívánja.
A zöldségek közül elsőként választható a sárgarépa, a cékla, a burgonya, a saláta, a sütőtök, a gesztenye, a brokkoli, a cukkini, a mángold és a spárga. A csecsemő 8 hónapos korától kaphat kelkáposztát, karalábét, karfiolt. Spenót, sóska hetente egy alkalommal ajánlott.
A gyümölcsök közül az alma legyen az első, aztán jöhet az őszibarack, a sárgadinnye, a meggy, a cseresznye, a hámozott szilva, a körte, majd a déligyümölcsök, a narancs, a banán, a mangó, az avokádó. Legideálisabb az épp termő gyümölcsöt választani. Az apró magvas gyümölcsöket (málna, eper) nagyon alaposan mossuk meg, csak hibátlan szemeket válasszunk, eleinte csak kis mennyiségben kínáljuk.
A hús, a máj és a hal korai bevezetése a későbbi életkorban jó testi fejlődéshez és jobb kognitív képességekhez vezet. A vasban gazdag hús adása naponta, hal adása hetente 1-2 alkalommal javasolt.
Jól felszívódó vasat tartalmaz például a nyúl, a sertés és a borjúhús. Csirkemájat hetente egyszer kapjon a baba. Jó vasforrás a tojássárgája is. Öt hónapos kortól keményre főtt tojás sárgájából vegyítsünk a csecsemő táplálékába. Nyers tojást vagy abból készült ételt, például házi majonézt, csokoládé mousset tilos adni a csecsemőnek.
A halakban megtalálható zsírsavak hozzájárulnak az agy és a szem megfelelő fejlődéséhez, hetente legalább egyszer kapjon a baba. A tengeri halak (lazac, szardínia, makréla, hering) ugyan magasabb zsírsavtartalommal rendelkeznek, de néhány édesvízi halban (busa, pisztráng, kecsege) is megtalálhatók az említett jótékony tápanyagok.
A tejtermékek közül elsőként joghurtot kínálhatunk. Könnyebben emészthető, mivel az előállítási folyamat során a tejfehérjék kicsapódnak és a tejcukor lebomlik.
A napi ajánlott mennyiség: maximum 100-125 ml natúr joghurt gyümölcsökkel, gabonafélékkel együtt. Keressük a rövid lejáratú termékeket!
Túrót, reszelt sajtot a főzelékek kiegészítésére vagy gyümölcspüréhez keverve naponta 2 alkalommal 1 kávéskanálnyi mennyiségben lehet adni. Tehéntej 6 hónapos kortól maximum 100 ml/nap mennyiségben adható más táplálék részeként.
Gabonapépeket a hozzátáplálás megkezdésétől kínáljunk, eleinte egy evőkanálnyi mennyiségben. Elsők között adhatunk rizs-, köles-, vagy hajdinapépet.
Glutént (gabonafélékben, például búzában, rozsban, árpában található fehérje) tartalmazó ételt szintén az 5. hónap kezdetétől lehet adni, de 12 hónapos korig csak kisebb mennyiségben. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül jó, hiszen a kekszek alapból cukrozottak. Előnyösebb a natúr gabonaporok használata.
A csecsemőnek folyadék gyanánt vizet, esetleg cukrozatlan babateát kínáljunk, lehetőleg pohárból.
A csecsemő táplálékát egyéves korig ne sózzuk, cukrozzuk. Egy teáskanálnyi olajat (repce-, olívaolaj) 6-7 hónapos kortól keverjünk a baba táplálékához.
Nem adható a csecsemőnek:
- gyógy-, fekete és zöld tea, nyers tehéntej, kecsketej
- nem hőkezelt, feldolgozatlan méz
- sűrített tej
- egészben dió, mogyoró, cukorka, kukorica, kemény, nyers zöldségdarab, szemes gyümölcs egészben.
Ételallergiát válthatnak ki:
leggyakrabban a búza, a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a dió, a mogyoró, a mandula, a makadámdió, a kesudió, a fenyőmag, a szezámmag, a mustármag, a szója és a zeller, illetve a különböző halak, kagylók, rákok. A legfrissebb szakmai ajánlások alapján azonban nem indokolt a felsorolt élelmiszerek bevezetését egyéves kor utánra hagyni.
Számos kutatás azt igazolta, hogy az allergén ételek késleltetett bevezetése fokozza az allergia kialakulásának kockázatát.
Figyelni kell arra, hogy ezekből a baba egyszerre pici mennyiséget kapjon. Az új ételek mindig egyenként, délelőtti órákban kerüljenek bevezetésre, hogy az esetleges tüneteket felismerjük.
A folyékony-pépestől haladunk a darabos, majd a szilárd ételek bevezetése felé. A csecsemőnek szánt rágcsálnivalók legyenek egészen vékony, puha szeletek, amelyek a fogíny (fogak) között és a szájban könnyen összenyomhatóak és szétomlóak, például főtt brokkoli, édesburgonya, sütőtök, banán, puha körte, sárgabarack, sárgadinnye, mangó, avokádó, sajt.
Baby led weaning egy olyan, a napjainkban terjedő hozzátáplálási forma, ahol a gyermek irányítja a hozzátáplálás folyamatát. A BLW-ről jelenleg még kevés az adat, a hivatalos ajánlásokban még nem szerepel.
A fenti csecsemőélelmezési „gyorstalpaló” után bizonyosan minden kedves olvasó meg tudja állapítani, hogy a címben szereplő, mindannyiunk által ismert, magas zsírtartalmú, hozzáadott cukrot, aromát, sűrített tejet, tejszínt, tartósítószert és miegymást tartalmazó közkedvelt élelmiszer és hasonszőrű társai nem alkalmasak a csecsemő táplálására. Maradjon a Milácsik az óvodások torkossága!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/22. számában.