Miért veszélyes a darázscsípés?

A csípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen, leggyakrabban azonban veszélytelen.

A rettegett „darázscsípés” kifejezés alighanem súlyosan sértő lenne egy darázs számára, hiszen ők nem csípnek, hanem szúrnak. Méghozzá nem is akármivel: a fullánkkal, amelyhosszú evolúciós út során lett a peték lerakását szolgáló tojócsőből méregmiriggyel kapcsolt félelmetes védekező- és támadófegyver. De ezen egy gyakorlatiasabb ember nem fog sokat morfondírozni egy közelebbi "ismerkedés" során.

Szakorvoshoz kell fordulni, ha

• a rovarcsípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek,
• illetve légzési, keringési zavar
• és hasi panaszok lépnek fel,

mert ezek allergiás reakcióra utalnak. 

Legrosszabb esetben a csípés fél órán belül akár anaflaxiás sokkot is okozhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel.

A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki, ami gyerekek esetében még látványosabb lehet.

Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel, kivizsgálást nem. Ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használatát, a bőrfelület hűtését, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolását.

Az allergiás reakciók a csípést követően később, 48 órán belül is jelentkezhetnek, akkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt.

• A szájban, garatban kialakuló duzzanat elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt.
• Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalin injekciót (ha már tud az allergiájáról, általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni.

Életveszélyes anafilaxiát egyébként hazánkban csupán a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése jórészt ártalmatlan, helyi reakciót vált ki.

20 társasdarázs-faj él, közülük öttel találkozhatunk a legnagyobb valószínűséggel közvetlen környezetünkben:

• a lódarázzsal (Vespa crabro),
• a padlásdarázzsal (Polistes nimpha),
• a déli papírdarázzsal (Polistes dominula),
• a német darázzsal (Vespula germanica) és
• a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris).

Hazánkban a számos nagytestű darázsfaj közül több vaddarázs, illetve óriás darázsfajok is szép számmal képviselik magukat – ezek közül sokan halálos darazsak, azaz, a csípésük allergiás reakciót kiváltva olyan súlyos következményeket okozhat, mint a fulladás, éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni, ha egy hatalmas darázs közelít meg minket, nehogy egy lódarázscsípés miatt kórházba kerüljünk, vagy életveszélybe sodorjuk magunkat!