Miért félnek a mai fiatalok a gyermekvállalástól?
Még a vérzivataros II. világháború éveiben sem született olyan kevés gyermek Szlovákiában, mint az utóbbi években. Drasztikusan csökken a szülési kedv. Pozitívum, hogy a legtöbb szülőkorban lévő fiatal szeretne gyereket, de sokan elodázzák. Ennek egyenes következménye, hogy a kívánatos kettő-három helyett, sokszor csak egy gyermekük születik. Sajnálatosan növekszik a gyermektelen nők száma is. Az okok szerteágazóak. A mai fiatalok félnek a bizonytalan jövőtől, a klímaváltozástól, a háborúktól. De leginkább mégis az anyagiak és az önálló lakhatás hiánya az, ami miatt várnak a családalapítással.
Beszédes adat, hogy az utóbbi harminc évben 30 százalékkal csökkent az élve született gyermekek száma, ami oda vezetett, hogy százéves rekordok dőltek meg. Nőtt viszont a szülő nők életkora.
Manapság 35 év felett vállalnak gyermeket, vagyis jócskán túl az ideálisnak tekinthető 20-30 év közötti életszakaszon.
A nyolcvanas évek elején született nőknek már 18 százaléka lesz gyermektelen, míg a hetvenes évek második felében születetteknél ez az arány még 15 százalék volt, olvasható a Statisztikai Hivatal adataiban. Leegyszerűsítve elmondható, minden ötödik nő gyermektelen marad.
Abba most ne menjünk bele, milyen messzemenő gazdasági következményei lesznek a munkaerőpiacról hiányzó meg nem született tíz- vagy akár százezreknek és miként roppan emiatt össze és szorul átalakításra a nyugdíjrendszer. Nézzük meg inkább a gyermekvállalás elodázásának főbb okait!
Az Uniqa biztosító által végzett felmérés szerint a fiatalok 70 százalékának a világkonfliktustól való félelem miatt nincs gyermeke. Az ukrajnai háború és a klímaválság a fiatalok 60 százalékának veszi el a kedvét a gyermekvállalástól. A megkérdezettek 50 százaléka pedig az anyagi bizonytalanságtól fél.
Nem is csoda, hiszen ma, ha egy fiatal pár az elszabadult lakásárak idején jelzálogkölcsönt vesz a nyakába, annak érdekében, hogy önálló otthona legyen, akkor bizony a gyermekszülés miatt otthon maradó, csak gyest kapó anya keresete vészesen tud hiányozni a családi költségvetésből.
Ha nincs a fiatal párnak hátszele, például szülői segítség, esetleg némi spórolt pénz, már az egy gyermek vállalása is komoly anyagi áldozatokkal jár, és a másik gyermekről sokszor inkább lemondanak.
A rengeteg bizonytalanság, ami napjainkat jellemzi, oda vezet, hogy sokan a végletekig elodázzák a babázást. Sokakban csak negyvenéves koruk táján éled fel a gyermek utáni vágy, ám egy ennyi idős nő már sokkal nehezebben, sokszor csak orvosi segítséggel esik teherbe és kockázatosabb is a gyermekvállalás.
Vannak, akik a sok halogatás miatt végképp lecsúsznak arról a lehetőségről, hogy szülővé váljanak.
A huszonhat éves Nóra és két évvel idősebb párja két gyermeket szeretnének. De csak néhány év múlva, az elsőt még mielőtt a lány betölti a harmincat. Addig még utazni, otthont teremteni és dolgozni akarnak. Nóra még csak két éve dolgozik az egyetem elvégzése után és megfelelő gyakorlatot akar szerezni, hogy az anyasági szabadság után is tárt karokkal várják vissza a munkahelyére. A legnagyobb fejtörést és kihívást számukra is a lakásvásárlás jelenti. Szeretnének szinteket lépni a karrierjükben, mert az nagyobb fizetéssel és több biztonsággal jár. A szülőséget jelenleg barátaik és a családjukban lévő apróságokkal töltött idővel gyakorolják.
Ami még harminc-negyven éve szinte elképzelhetetlen volt, mára már egyáltalán nem ritkaság: az értékrend és a prioritások megváltozása magával hozta, hogy sokan egyáltalán nem is akarnak gyermeket.
A szlovákiai népesség természetes megújulásához egy nőnek két gyermeket kellene szülnie, pótolva a két szülőt. Ettől még nagyon messze vagyunk, jelenleg ugyanis csupán 1,4 gyermek jut egy nőre.
A mai fiatalok már a gyermekvállalást is hajlamosak megtervezni. Mikor lenne a legjobb, mikor van meg minden ahhoz, hogy a baba megérkezzen? Kár, hogy nem kérdezik meg szüleiket, nagyszüleiket. Ők nagy eséllyel azt mondanák, nincs ideális helyzet. Olyan nincs, hogy minden klappoljon. Fiatalon kell szülni, a gyermekvállalást nem szabad elodázni, mert később esetleg nem is sikerül. A gyermekek egyszerűen megérkeznek a családba és idővel rendeződnek a dolgok.
Régen albérletbe, a szülőknél otthon lakva érkeztek a gyermekek, és az önálló otthon megteremtése sokszor későbbre halasztódott. Ezzel az érveléssel azonban a mai fiataloknál valószínűleg nem sokra mennénk… Mert akkor a ház vagy a lakás a legtöbbek számára nem volt elérhetetlen álom kategória, mint most és az igények is jóval alacsonyabb szinten voltak.
