Mi van a hazugságok Bábel tornyának egyes szintjein? Szlovákia a „lábon lőtt” ország – megjelent a Magyar7 24. száma
Már kapható a Magyar7 legújabb száma.
„Azt kell hallanunk nap mint nap itt, a gigantikus Bábel torony földszintjén, hogy Ukrajna a világ közepe, és „Európa jövője ott formálódik”. Állítják ezt a Lajtán túli nagyon demokrata, szabadságszerető politikusok és a liberális-újmarxista sajtókerubok (tetszik tudni, akik az Édenkertet őrzik), akik még az éjjeli álmaik fölött is ott vijjognak, nehogy bölcs döntéseket hozzanak, ne adj’ isten, kiszakadjon belőlük egy őszinte, érdek nélküli mondat. A hazugsággyár tökéletesen működik. De szlovák kormányzati tényezők is ezt szajkózzák, akik azt sem tudják, miről beszélnek, csak nagyokat akarnak mondani” – írja lapunk főmunkatársa a Hazugságok Bábel tornya című vezércikkében Kövesdi Károly.
Hosszas kötélhúzás végén csak sikerült megegyeznie az Európai Unió 27 tagállamának a hatodik szankciós csomag elvileg kizárólag Oroszországot, gyakorlatilag inkább Európát büntető intézkedéseiben.
A kőolajembargó kapcsán született kompromisszummal tulajdonképpen mindenki veszített, a legtöbbet talán éppen Szlovákia. Az orosz nyersolaj, legalábbis még egy darabig, a Barátság kőolajvezetéken korlátlan mennyiségben érkezhet az országba. Elméletben! Ugyanis, és itt mulasztott óriásit a szlovák kormány, azt már nem sikerült kiharcolnia, hogy az orosz nyersolajból finomított termékek korlátlan ideig forgalmazhatóak legyenek az EU területén. Ezért Szlovákia, a „lábon lőtt” ország, olvasható Közélet rovatunkban Pomichal Krisztián tollából.
Külső szemmel nézve eltér a cseh és a magyar narratíva, a nyugati sajtó olvasatában leegyszerűsítve ez úgy hangzik, hogy Csehország egyértelműen elítéli a háborút, és nevén nevezi az agresszort, addig Magyarország egyfajta hintapolitikát folytat, és nem mer állást foglalni. Valóban így lenne? Tévedés. Erről olvashatnak Hajtman Gábor külpolitikai jegyzetének, amelynek címe: Novák Katalin üzenete a cseheknek.
Mibe kapaszkodhatnak a felvidéki magyarok 102 évvel Trianon után? Csáky Pál és Hunčík Péter vitájára Ring című műsorunkban került sor.
Ennek rövidített leiratát olvashatják eheti számunk interjújában. Kiderül egyebek mellett, hogyan szavazna a felvidéki magyarok által lakott területek jövőjéről döntő népszavazáson Csáky Pál, és miért tartja magát pszichoirredentának Hunčík Péter.
A rendőrség szerint Jakab hazudott, most bírósággal hallgattatna el, írja Somogyi Szilárd.
„Az egykori állambiztonsági rendőrség (ŠtB.) irataiban Zoltán fedőnévvel szereplő Jakab Elemér, aki vélhetően jogtalanul használja neve előtt a Mgr. rövidítést, most bírósági úton szeretné elhallgattatni és megfélemlíteni a sajtót. 2019-ben munka közben elvette tőlem a beszélgetés felvételére használt telefonomat. Amikor ez a sajtóban több helyen is megjelent, büntetőfeljelentést tett ellenem, hogy rossz hírét terjesztem, veszélyeztetem személyiségi jogait, sőt, a becsületét is megsértettem.”
A kecsketartás korai kelést, de természetközeli életmódot is jelent. Munkatársunk, Molnár Anna Egyházfán és a magyarországi Hidegségben járt kecskefarmokon.
„Hazai kecskesajtot kerestem a boltokban, reménytelenül, mert sehol sem találtam. – Valamelyik farmon kellene próbálkozni! – ajánlotta az egyik elárusító. Megfogadtam a tanácsát, vettem a fáradságot és felkerestem két kis családi gazdaságot. Mindketten aránylag kis farmot vezetnek, a kifejt tejet értékesítik, továbbá különleges sajtokat készítenek.
Van, ami csak rajtunk múlik, állítja jegyzetében N. Gyurkovits Róza.
„Olvasom a sokadik lázongó nekifohászkodást; most éppen arról, miért is nem érdemes a számbeli kisebbségbe szorult magyar vidékeinken magyar iskolába íratni a magyarnak született gyermeket. A nyomós érv, mely a szlovák iskola mellett szól – ebben az eszmefuttatásban legalábbis –, hogy mert senki nem intézte el, nem iktattatta törvénybe, hogy a magyar emberhez magyarul szóljanak minden hivatalban, ahová belép, hogy ügyeit intézze. Senki nem teremtett neki nagyobb magyar életteret. S a maga nagyobb magyar élettér-igényének legalább a családjában-falujában úgy tesz eleget, hogy a gyerekéből szlovákot nevel. Logikus, nem? Tényleg ez az indok a nemzetváltásra, nem inkább csak a könnyebbik út, ürügy a megmagyarázhatatlan megmagyarázására?!”.
Nem feledhető kötet egy elfelejtett témáról. Könyv jelent mega ligetfalui népirtásról Udvardy Zoltán tollából, amelyről Pomichal Krisztián azt írja, bátran ki merem jelenteni, páratlan kiadvánnyal van dolgunk. „Ez a műfajilag nehezen behatárolható, egyszerre történelemkönyvként, dokumentumkötetként és kicsit talán regényként is funkcionáló kiadvány, amely, és ez tükrözi igazán szerzője kvalitásait, a helyenként valóban hirtelen és jelentős műfaji ugrások ellenére is koherens egésszé áll össze.”
Nincs könyvhét eső nélkül, erről a régi igazságról már a 93. Ünnepi Könyvhét első napján meggyőződhettek a könyvek szerelmesei, mikor esernyő alól kellett tanulmányozni a fóliával letakart könyveket.
De most már legalább elérhetőek, megtapogathatóak voltak a művek és az alkotók is jelen voltak, olvasható Kocur László cikkében. Százhetvenhat pavilonban száznyolcvankét kiadó köteteivel várták az érdeklődőket a rendezvényre, melyet Nádas Péter Kossuth-díjas író nyitott meg.
Pulszkyt azonban ez nem zavarta, és a herkulesi termetű, nála legalább két fejjel magasabb miniszternek hangosan – hogy valóban meghallja – magyarázni kezdte a hadügy reformjával kapcsolatos elképzeléseit. Néhány képviselő is megállt mellettük, maga Deák Ferenc is köztük volt. Egy ideig hallgatták Pulszky okfejtését, végül a haza bölcse megszólalt: „Menjen be valaki a terembe és szóljon a képviselőknek, hogy ne lármázzanak odabenn, mert még megzavarnák Pulszkyt az előadásban.”
A történet Lacza Tihamér rovatában, a Leporolt históriákban olvasható.
Múlt héten megjelent írásunkat a turócszentmártoni Tátra Bank nagytermében zártuk, ahol megalakult a Szlovák Nemzeti Tanács. Károlyi Mihály, az őszirózsás forradalom során hatalomra került miniszterelnök táviratban üdvözölte az eseményt, elismerte a szlovák nemzet követeléseinek jogosságát, de bízott benne, hogy jövőjüket Magyarország keretein belül képzelik el. Nem így lett… további részletek a Múltunk rovatunkban, Pomichal Richárd Valami fáj, ami nincs (II.) című írásában olvashatók.
Sikeres volt az idei Több mint szomszéd, állapította meg lapunkban Dunajszky Éva. A magyar nagykövetség és a Liszt Intézet gondosan összeválogatott programkínálattal igyekezett bemutatni a magyar kultúra sokrétűségét nemcsak a pozsonyiaknak és a Pozsony környékieknek, hanem az idelátogató külföldi turistáknak is.
Új helyszínen, Gombaszögben rendezték meg az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny idei, tizenkettedik évfolyamának döntőjét. Az elmúlt időszak nehézségei ellenére a színvonal tovább emelkedett. A zsűri számos arany-, ezüst- és bronzsávos minősítést kiosztott, s több kiemelt aranysávot szerző versenyző is akadt. Emellett ketten különdíjat vihettek haza, további négyen pedig a ma7 médiacsalád különdíját nyerték el, róluk munkatársaink egy-egy kisfilmet készítenek, bemutatva a mesemondót és meséjét, illetve a közeget, ahonnan érkezett. A kisfilmek a ma7 felületein lesznek láthatók, olvashatjuk Fábián Gergely Népmesével telt meg a gombaszögi völgy című beszámolójában.
Jobb ez, mint egy pirula, állítják az éneklő nagymegyeri nyugdíjasok. Huszonötödik jubileumát ünnepli a nagymegyeri nyugdíjasklub mellett működő Kéknefelejcs népdalkör. Még ma is többen énekelnek az alapítótagok közül, a legidősebb kilencvenkét éves, ő már barátkozik a gondolattal, hogy lassan abbahagyja az éneklést. Ám mindannyiunknak nagyon sokat jelent a közösség. A próbáinkon emberi kapcsolatok szövődtek, a beszélgetések összekovácsolták a társaságot – mesélte Reczai Lillának vezetőjük Varga Éva.
Kaszmán Zoltán arról számolt be, hogy Léva városa elhatározta megszépíti a lévai Dobó-kastélyt. Az egri hős, Dobó István Habsburg Ferdinánd magyar királytól 1558-ban kapta meg a várat a hozzá tartozó uradalommal együtt. A lévai várkapitányt ekkor nevezték ki Bars vármegye főispánjává is. Dobó a várudvarban, a déli fal mentén építtette fel a reneszánsz stílusú emeletes palotát, vagyis a Dobó-kastélyt, amely a megyei fenntartású Barsi Múzeumnak ad otthont.
Kicsiknek, nagyoknak is szólnak dalai. Szunyogh Zsuzsáról van szó, aki
cikkünk megjelenésekor is szülőföldjén, a Bodrogközben találkozik óvodás közönségével, elhozva nekik a Volt egy kertem című lemezének dalait. „Alkotok, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt írok, sorba megjelentetve a dalokat lemezeken. A fellépések, koncertek töltik ki azóta mindennapjaim, a tanítást már abbahagytam. Fiaim születését követően adták magukat a gyerekdalok.” – mondta Molnár Gabriellának.
Szív és láb egyszerre dobbant... az első Csoóri Sándor Népművészeti Fesztiválon Komáromban, írja Nagy-Miskó Ildikó. „Amikor idén márciusban Dunaszerdahelyről a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központba helyezte át székhelyét a 34 együttest tömörítő Táncfórum, a Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete, az Egressy vezetőségével együtt célul tűzte ki, hogy Komárom ismét váljon a néptáncosok és a táncházmozgalom Mekkájává. Tudvalevő, hogy a Felvidéken először Dunaszerdahelyen rendeztek táncházat, majd a múlt század ´90-es éveiben Komárom lett a hazai magyar táncházmozgalom központja. Nos, a célkitűzés csöppet sem volt túlzás.”
A 49. oldalon folytatódik a középiskolások vetélkedője, a Kávézó orvosi rovatában egy új kezdeményezésről, az Európai Hormon Nap jelentőségéről és üzenetéről ír Domonkos Andor kutatóorvos.
Kutyaszánon az arktikus vadonban címmel foglalta össze Grönlandon szerzett tapasztalatait Bokor Klára. Havas csúcsok, tengerbe szakadó gleccserek. Nem hallani mást, csak a szél zúgását, a jég roppanását és a kutyák vonítását. Ez Grönland, a mitikus, zord vidék, ahol a jegesmedvéken kívül givittoqok (vándorlelkek) is keresztezhetik a vadász útját. Március közepén itt még kemény a tél, a hó csikorog lépteink alatt.
Világutazó kolléganőnk után két másik világutazóról olvashatnak Kocur László írásában. Gaál János és Németh Pál úgy döntött, mivel vállalkozói tevékenységük életük jelen szakaszában nem teszi lehetővé, hogy egyhuzamban kerüljék meg a Földet, ezért több tételben teszik meg. A szándéknál azonban sokkal érdekesebb az eszköz, amelyet a földkerüléshez választottak: egy Praga V3S teherautó.
Szabó B. Csilla lestyánkrémlevest ajánl polentakrutonnal és egy gyorsan elkészíthető finom pogácsát. Dacia Jogger TCe 110 Extreme: A csúcsmodell címmel olvashatják Vas Gyulának a tesztelés során szerzett tapasztalatait.
Ezért aztán nem meglepő, hogy 2018-ban a Csallóközben is gondoltak egy nagyot, és életre hívták a Tour de Kukkonia kerékpárversenyt, amely az első évben 340 versenyzőt vonzott Dunaszerdahelyre. Egy évvel később már 470-en álltak rajthoz, most meg több mint ötszázan, olvashatjuk Rajkovics György Rekordot döntött a csallóközi bringásünnep című riportjában.
A hátlapon a nagymegyeri Bartók Béla-szobor látható. Lapunkban ezúttal is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
