Mi lesz az európai autózás jövője?
Az európai utak villamosítására vonatkozó ambiciózus tervek a következő évtizedben egyre több repedést mutatnak. Európa erősen megosztott az elektromobilitás elfogadásában: az északnyugati, fejlődő régiókban az elektromos autók aránya meghaladja a 30%-ot, míg a lemaradó délkeleti térségben mindössze mintegy 5%. Ez derül ki a Coface elemzéséből.
„Az elektromobilitás terén Európa két részre szakadt: a progresszív északnyugatra, ahol az elektromos autók aránya 30% fölött van, és néhány ország már 2030-tól betiltaná a belső égésű motoros autók értékesítését. Norvégiában például már az idei évtől nem lehet ilyen autót vásárolni. A másik oldalon pedig ott van a lemaradó délkelet, ahol az elektromos autók részesedése csupán 5% körül mozog. A kulcsfontosságú európai gazdaságok – Németország és Franciaország – eközben a 20%-os arányhoz közelítenek. Mivel az EU-ban minden negyedik új autót a német piacon adnak el, Németország fog dönteni arról, milyen jövő vár a belső égésű motorokra 2035 után” – mondta Martin Procházka, a Coface kockázatértékelési igazgatója Szlovákiáért és Csehországért.
Bár Franciaország támogatja a belső égésű motorok 2035-ös betiltását, Marc Ferracci ipari miniszter jelezte, nyitott bizonyos kivételekre, amennyiben azok nem veszélyeztetik a teljes dekarbonizációs célt. A német autógyártók és szakszervezetek szintén a villanyautókra való átállás lassítását sürgetik.
Ezzel egyetértett Friedrich Merz kancellár is, de egyelőre nem született döntés. Olyan kompromisszumot kell találnia, amely elfogadható a koalíciós partner szociáldemokraták számára is, akik kitartanak az eredeti ütemterv mellett.
„Úgy gondolom, hogy a belső égésű motorok kivezetését valamilyen formában 2040-ig el fogják halasztani – főként az autóipari munkahelyek megőrzése érdekében. Ez társadalmilag érthető gesztus, amely egyre inkább szükségessé válik az iparág előtt álló nehézségek miatt” – tette hozzá Procházka.
Ez azonban önmagában nem javítja Európa versenyképességét.
„Az európai gazdaság előtt álló problémák közé tartozik az innováció lassú üteme, az energiatranszformáció késlekedése, amely csökkentené a drága energia árát, valamint a túlzott szabályozás. Ha Európa versenyképes akar maradni, korlátozott számú prioritást kell kijelölnie, és a beruházásokat ezekre kell összpontosítania. Jelenleg mindent meg akarunk oldani, de így semmi sem lesz igazán hatékony” – fogalmazott Procházka.
