Mi lehet „mögötte”?
Érdekes hír érkezett január 19-re vonatkozóan, elolvasható a portálunkon is, hogy miféle nap ez... De mielőtt erre rátérnék, röviden megjegyezném, hogy ha az ember jobban körülnéz a neten, januárra vonatkozóan számos érdekes, mi több, furának vagy talán feleslegesnek ható „világnap”, nemzetközi (?) nap is előbukkan.
Például a többi, jeles nap között ott van az introvertáltak világnapja, A Bitcoin születésnapja, a pezsgőfürdőzés napja, a hipnózis világnapja, a tanuld meg a nevedet Morse-kóddal nap, a nemzetközi köszönöm nap, a nemzetközi csókolj meg egy vöröset nap, a nemzetközi papírsárkány nap, a hóemberek világnapja, Micimackó születésnapja, a pingvin-tudatosság napja (azok napja, akik minden akadály ellenére összetartanak), a bók világnapja, a hasnevetés világnapja, a pálfordulás napja... S akkor még nem beszéltünk a különböző népek, nemzetek „saját” jeles napjairól. (Pl. január második hétfője a Szeidzsin-siki, amely a japánoknál „a nagykorúvá válás” napja, s 1948 óta nemzeti ünnep, amikor az ország azokat ünnepli, akik betöltötték a 20. életévüket.)
Visszatérve cikkem elejéhez, aki a portálunkon böngész, elolvashatja a hírt, mely szerint a január 19-e az év legdepressziósabb napja, s azt is, aki hajlamos a beteges mélabúra, mit kell tennie, hogy ezt elkerülje. Egyébiránt ez a Blue Monday vagyis Szomorú hétfő depressziós nap, mindig hétfőre kell, hogy essen, mivel ezt annak idején a marketingesek így találták ki. Portálunkon olvasható többek között:
Ja, így már érthető… Ettől függetlenül a hétfő amúgy sem a legszimpatikusabb nap, sőt… Újra iskolába kell menni… Meg munkába… Meg hol van még a hétvége! Ettől függetlenül a természet (legalábbis itt a Csallóközben) szép nappal ajándékozott meg 19-én bennünket, a napsütés az iskola vagy a munka után szinte hívogatott egy kis frissítő mozgásra, kikapcsolódásra, sétára (csak már megint az a fránya hideg, mondhatnánk...). Hogy ez elűzi-e a pillanatnyi mélabút? Hiszem, hogy igen.
Persze a „szomorú hétfőről” mi más is juthatna eszünkbe, mint az öngyilkosok dalaként elhíresült Szomorú vasárnap című Seress Rezső–Jávor László-dal, amely meghódította a világot, előadóinak se szeri se száma. Állítólag a legendák világába tartozik a dal hatására elkövetett öngyilkosságok „ténye”, mindenesetre
Presser Gábor ifjú korában Seress Rezsővel lakott egy házban, pont a lakása alatti emeleten, s minden nap kettőtől hatig azt kellett elviselnie, ahogy az idős zeneszerző különféle feldolgozásokban a saját művét hallgatja. Aztán 1968-ban egy ködös pillanatában kiugrott lakása erkélyéről. Jól összetörte magát, s ugyan ájultan túlélte a zuhanást, de nem sokkal később MÁV-kórházban a gipszét tartó dróttal végül „sikerrel” megfojtotta magát. Talán a végzet, a sors akarta így? Átkozott (volt) az a nóta, mint Bagaméri fagylaltja? Aligha. A tényeket ismerve a narcisztikus öreg zeneszerző valószínűleg belebolondult a mellőzöttségbe.
Visszatérve azonban a januárban „megtartandó” nem szokványos nemzetközi napokhoz, lássuk egyik-másik hóbortos nap kinyilvánításának az eredetét. Mit mondhat, üzenhet nekünk például a pezsgőfürdőzés vagy habfürdők napja, amely hivatalosan január 8-án van (volt); ez egy nem hivatalos ünnepnap, amely a buborékos, meleg fürdő élvezetét ünnepli, akár „a szilveszter után megmaradt pezsgővel, akár habfürdővel, a kikapcsolódás és kényelem jegyében”. A pezsgőfürdőzésnek már az ókorban is hódoltak (pl. Kréta szigetén), de a mai marketingeseknek (pezsgőkádak vagy jakuzzik stb. forgalmazóinak) is fontos lehet ez a nap, nem beszélve a a pezsgők, habfürdők gyártóiról, forgalmazóiról.
De lássunk egy következő „nemzetközi” napot a sok furcsa közül. Mit mondhat nekünk a pingvin-tudatosság napja? Itt rögtön meg kell jegyeznem, hogy két világnap is foglalkozik a pingvinekkel. A pingvin-tudatosság napja január 20-án tartandó, a pingvinek világnapja pedig április 25-én van. Az első egy állatvédelmi nap, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek az állatok, amelyek állandóan ki vannak téve a természet változásainak (a klímaváltozásnak is), jelesre vizsgáznak összetartásból, s nem engedik, hogy egy külső erő megbontsa egységüket. Ez elsősorban erkölcsi példaként lehet fontos az embereknek, főleg a gyerekek és az ifjúság nevelésében. A köszönöm világnapot csak üdvözölni lehet, s nem ártana jobban népszerűsíteni, legalább a napján, január 11-én, mert ez a szó lassan már kikopik a szótárunkból, pedig nem is olyan nehéz kimondani, csak három szótagú, de rövidítve is hasznos: köszi, kösz, így is léleksimogató. Egyébként 1994 óta „ünneplik”.
Persze számos más hasonló (világ)napnál is elidőzhetnénk még, de a végén még egyről hadd tegyek említést, Micimackó születésnapjáról. Január 18-a nemzetközi Micimackó nap (National Winnie the Pooh Day). Alan Alexander Milne ezen a napon született 1882-ben. Eredetileg matematikát tanult, de a könyve tette híressé. Hosszú lenne felsorolni, az egyes figurákat mik ihlették, de állítólag Micimackót (Edwardot) Milne fia kapta ajándékba. Először 1926-ban jelent meg, a regény, amelyet Karinthy Emília, Karinthy Frigyes testvére fordított le magyar nyelvre, és Karinthy Frigyes öntötte irodalmi formába. Milne több könyvet nem írt, de ez is elég a világhírnévhez.
S ha már a nemzetközi és világnapoknál tartunk, január 20-án nemcsak a pingvin-tudatosság napja van, hanem az elfogadás nemzetközi napja is.
A végére hagytam egy olyan napot, amelynek talán valóban van relevanciája, s talán szívünkhöz is ez áll a legközelebb. Január 22-én van A magyar kultúra napja, amelyet 1989 óta tartanak meg annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Csekén a Himnusz megalkotását. A magyar Országgyűlés pedig 2022-ben e napot A magyar kultúra napjának nyilvánította.
