Mi dolgunk a Földön, ahol immár 8 milliárdan vagyunk?
Ha pontos a worldometers folyamatosan pergő mutatója – és miért ne lenne az –, akkor a mai napon (2022. november 15-én) a Föld népessége elérte a 8 milliárdot.
Ez a világhálón kinyitható mérőeszköz sok egyéb adatot is közöl és ha egy ideig figyeljük, azt is láthatjuk, hogyan alakulnak a számok percről percre, sőt akár még másodpercről másodpercre is.
Ma például, amikor mindezt a számítógépemen pötyögtetem már 155 ezernél több ember látta meg a napvilágot, de sajnos 78 ezer embertársunk távozott is az élők sorából. Ez a különös mérőeszköz azt is mutatja, hogy 2022-ben majdnem 58 és fél millióval gyarapodott a Föld lakossága és az év végéig biztosan meghaladja majd a 60 milliót.
Sokkal érdekesebb egy másik adatsor, ami azt szemlélteti, hogyan alakult a kék bolygó népessége az utóbbi 7000 évben. A civilizáció hajnalán, amikor már nagyobb lakott települések is voltak, a Földön mintegy 5 millió ember élt. Kétezer évvel később a népesség majdnem megháromszorozódott, a Római Köztársaság kialakulásakor, úgy Kr. e. 500 táján pedig már 100 millió ember élhetett a bolygón.
Hosszasan elemezhetnénk a felgyorsult népességgyarapodás okait, de elsősorban a mezőgazdaság és az ipar egyre nagyobb teljesítőképessége, a tudományos haladás és különösen az egészségügy fejlődése magyarázza mindezt.
A jelentősen megnövekedett népsűrűségnek persze vannak egyéb következményei is. Az emberek nagy része egyre nagyobb településeken él, ez alapjaiban változtatta meg a hétköznapjainkat és a szokásainkat. A technikai fejlődésnek és a sokrétűbbé vált munkamegosztásnak köszönhetően az élet sokak számára jóval kényelmesebbé vált, ez nem mindig pozitív módon kihatott a természethez való viszonyulásunkra is.
Sok országban a népességfogyás már ma is aggasztónak tűnik, különösen az Európai Unióban. Más országokban viszont a népességrobbanás okoz megoldhatatlan problémákat. Amikor én az általános iskolában földrajzot tanultam (ez az 1960-as évek első felében volt), Afrika legnépesebb országának Egyiptom számított. Most, hogy belepillantottam a statisztikákba elképedve láttam, hogy Nigériában már majdnem 219 millió ember él, a polgárháború sújtotta Etiópia népessége közel 123,5 millió és Egyiptom a maga 103 millió lakosával már csak a negyedik, hiszen még a Kongói Demokratikus Köztársaság is megelőzi 108,5 millió lakójával.
A világ legsűrűbben lakott térségének az Indiai szubkontinens számít, hiszen itt található a világ második legnépesebb országa, India a maga 1,374 milliárd lakosával, de ha a szomszédos Pakisztánt (236 millió) és Bangladest (166 millió) is hozzávesszük, akkor a 4,317 millió km2 területen közel 1 milliárd 570 millió ember lakik. Vessük ezt össze például az európai adatokkal. Kontinensünk területe kb. 10,5 millió km2, lakosságának száma mintegy 746 millió. A népsűrűség 75/km2, míg az indiai szubkontinensen ennek közel tízszerese: 694/km2, de ha külön vesszük Bangladest, a világ legsűrűbben lakott országát, akkor döbbenünk meg igazán: itt egy km2-en közel 1320 ember él átlagosan.
Ma még Kína a Föld legnépesebb országa, de néhány év leforgása alatt India nemcsak beéri, hanem meg is előzi lélekszámát tekintve. Egykor Európában és az Amerikai Egyesült Államokban úgy gondolták, hogy nem a lakosság száma a meghatározó, hanem a szellemi és gazdasági tőke, amit egy-egy közösség felhalmozott. Ma már látjuk, hogy a globális folyamatok részeként ez az alábecsült, sőt sok esetben „lenézett” tömeg komoly tényezővé válhat, és ha országaik a mezőgazdasági termelés és az ipar fejlesztése révén gazdaságilag is megerősödnek, gyökeresen átalakíthatják a világon évszázadokon át létezett erőviszonyokat.
A prognózisokból csak néhány érdekes vagy inkább gondolatokra ösztönző adatot idéznék. A következő évtizedekben elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságnak, Etiópiának, Egyiptomnak, Nigériának, Tanzániának, Indiának, Pakisztánnak és a Fülöp-szigeteknek a lakossága gyarapodhat olyan mértékben, hogy az „motorja” lehet a világ népesség-növekedésének. És vajon gondoltuk volna, hogy 2100 környékén Afrikában lesz a világ három legnépesebb városa? Ezek pedig Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Dar es Salam (Tanzánia).
Írásom végén szeretnék néhány kiváló gondolkodót idézni, akik nálamnál bizonyosan jobban megfogalmazták, hogy mi dolgunk van ezen a világon. Mahatma Gandhi (1869–1948), az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja mondta: „A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendők ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.” Gábor Dénes (1900–1979) Nobel-díjas fizikus szerint „Három nagy veszéllyel kell szembenéznie a civilizációnknak. Az első a nukleáris háború pusztítása, a második a túlnépesedés, a harmadik a tétlen kényelem kora.” És végül álljon itt Albert Schweitzer (1875–1965) Nobel-békedíjas orvos, orgonaművész, filozófus és teológus két gondolata: „A jövő nem fogja jóvátenni, amit a jelenben elmulasztasz.” „A világ jövője nem attól függ, hogy mennyire értjük, hanem hogy mennyire tiszteljük az életet.”
