Mettől meddig vagy te Balkán?
A földrajz mindig kiemelt fontossággal bír az adott régió mindennapjaiban. Kulcsfontosságú és megkerülhetetlen szubjektum, mivel behatárolja mit tehet és mit nem az emberiség. Akinek barátja a földrajz, az könnyebben forgatja a térképet, olvassa le róla az adatokat, ráadásul terepen sem fog kudarcot vallani. Persze a régió földrajzi határába bekavarhat a politikai földrajz és a kultúrák is közkedvelten fittyet hánynak a határvonalaknak.
Európa délkeleti félszigete, a Balkán e tekintetben rendkívül tagolt földrajzi domborzattal bír, de ami leginkább kiemeli őt az öreg kontinens többi tájaitól, az a kultúrföldrajzi sajátosságai. Etnikai, vallási és kulturális mozaikosságával lepipálja a többieket. De mettől meddig tart ez a páratlan mozaik? Három szegmensből fogjuk összerittyenteni a balkáni menüt. Először hagyatkozni fogunk szigorúan magára a földrajzi határaira. Második körben elővesszük a politikai földrajzot, majd végül megpróbáljuk behatárolni a kulturális határait, már ha létezik ilyen. Ebből mindenki kimazsolázhatja a saját Balkánját. Térképet és atlaszt használni természetesen megengedett cselekedet és elvárható az olvasó részéről.
Ha a merev földrajzra hagyatkozunk, akkor a következő országok és országok egyes részei tartoznak a Balkán félszigethez: Görögország, Bulgária, Észak-Macedónia, Koszovó, Albánia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina teljes területével, míg Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Törökország csak részben része a Balkán-félszigetnek. A politikai földrajz ezt nyilván felülírja, de erről majd később.
Európa délkeleti részén három irányból ékelődik tengerek közé. Az Adriai és az Ión-tenger van tőle nyugatra, az Égei és a Márvány-tenger tőle délre, a Fekete-tenger meg keletre. A török szorosoknál, a Boszporusznál és a Dardanelláknál egészen közel kerül Kis-Ázsiához. Északon semmi nem választja el a földrész fennmaradó részétől. Tisztán földrajzi elhatárolás lehetne a Duna, mellékfolyója, a Száva, és ennek mellékfolyója a Kulpa. E folyóktól délre eső terület a tulajdonképpeni Balkán. Szinte teljes egészében hegyek borítják (a török balkán szó is hegyet jelent). Az általuk alkotott masszívumok közvetlenül nem kapcsolódnak a többi európai masszívumhoz.
A félszigetre jellemzőek a hegyek, a síkságok és az azokat díszítő völgyek. A fiatal, gyűrődéssel keletkezett hegységek közül három található a területen. A Dinaridák (aminek része a Dinári-hegység is), a Hellenidák (ami főleg Görögországban húzódik) és a Balkanidák (aminek része a névadó Balkán hegység is). A három hegység a belső rögvidéket veszi körbe, ami főleg kristályos kőzetekből áll. Ide tartoznak például a bolgár Rila és a Pirin hegységek is. A félszigetre a mediterrán és a kontinentális éghajlat a jellemző. A magasabb hegységeknél a hegyvidéki éghajlat uralkodik. Bár a terület nem a vizeiről híres, azért akad belőlük jópár: Boszna, Drin, Drina, Duna, Isonzó (másnéven Soča), Iszker, Krka, Kulpa, Marica, Nagy-Morava, Neretva, Piniosz, Száva, Sztruma, Timok, Tundzsa, Una, Vardar, és a Vipava.
Innen most nyergeljünk át a politikai földrajzra, ami kijjebb tolja a Balkán határát. Itt már befigyelnek a kulturális szempontok.
Szlovénia területének északi része nem képezi a Balkán-félsziget domborzati földrajzát, de mivel politikailag része volt a délszláv (rém)álomnak nevezett egykori Jugoszláviának, így vegyük őt teljes egészében ide, már ami a politikai határát illeti. Rögtön itt van Horvátország esete. Értem én, hogy mindenki az Adriára siet, így aztán Szlavónia méltán merül a feledésbe. Pedig néznivaló van bőven. A Pannon-síksághoz tartozó Szlavónia után kerüljön fel a listára a Szerbiához tartozó Vajdaság, és Bánát, melyen éppen a szerbek és románok osztoznak. Kétségkívül ezen régióknak erős közép-európai kötődése van, de az etnikai sokszínűség azon belül a délszláv túlsúly és a mostani politikai határok a Balkánhoz vonzzák jobban. Végül jöjjön Románia a kedvenc országunk. Bánátot már megemlítettük, róla külön disszertációt lehetne írni. Hamarabb nyernék a lottón, mint igazságos etnikai határt húzzak ott. A jövőben lesz róla írás. Mivel politikailag Erdély szintén Románia része, írhatnám, csapjuk oda a Balkánhoz és bizony, sok térképen ott is virít, de a józan ész megálljt parancsol. A történelmi Moldva, délen a Duna mentén, Bukaresttel, a Havasalföld és délkeleten a Duna alsó szakasza és a Fekete-tenger között Dobrudzsa hamarabb a részei a balkáni multiverzumnak, mint a mi Tündérországunk.
Pár mondat erejéig értekezzünk a Balkán kulturális teréről. Itt van az, hogy nincs megszabva határ. Mivel a félszigetről nagy tételben dübörög az elvándorlás, így szinte Afrikát és az Antarktisztot leszámítva mindenhol élnek a Balkánról származók, akik tovább viszik magukkal nyelvüket és szokásukat. Nyilván nem áll módunkban értekezni az ausztráliai görögök mindennapjairól, de mondjuk a magyarországi rácok vagy bunyevác és sokác közösségek hamarabb kötődhetnek hozzánk.
Az elmúlt sorok szinopszisában igyekeztem behatárolni magát a Balkánt. A következő rész summája is kötődni fog valamelyest a földrajzhoz, de az már etnikai jellegű lesz. Sorba vesszük a félszigeten élő népeket és azok földrajzi elhelyezkedésüket. Addig is, Csak a Balkán!
