Melyek voltak a 2024. év legjelentősebb felfedezései, találmányai?

 

Francia kutatók szerint a Szaturnusz Mismas nevű apró holdjának jeges felszíne alatt óceán lehet, de a hold kis mérete miatt a vízmennyiség csak a földi óceánok 1,2-1,4 százalékát teszi ki.

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok, a Napnál 500 billiószor fényesebb kvazárt tápláló, gyors ütemben növekedő fekete lyuk naponta egy csillagnyi tömeget fal fel.

A Tejútrendszer eddig ismert legnagyobb tömegű, csillag eredetű fekete lyukát fedezték fel, a Gaia BH3 nevű objektum tömege mintegy 33-szorosa a Nap tömegének.

Megkezdte működését Chile északi részén, a Chajnantor-fennsíkon a világ legmagasabban, 5640 méteren fekvő csillagvizsgálója, a Tokiói Egyetem Atacama Obszervatóriuma (TAO), amelyben egy egyedülálló, 6,5 méteres átmérőjű, infravörös hullámhosszra optimalizált teleszkóp található.

A James Webb-űrtávcső adatainak vizsgálata szerint a fiatal, tízmilliárd évvel ezelőtti univerzum sokkal kevésbé volt kaotikus és rendezetlen, mint azt gondolták, az akkori galaxisok sokkal gyorsabban fejlődtek, mint ahogy az eddigi elméletek jósolták.

Egy tanulmány szerint óriási mennyiségű folyékony víz húzódhat meg a Mars felszíne alatt, 10-20 kilométer mélyen.

Elindították az Európai Űrügynökség (ESA) bolygóvédelmi küldetésének Hera műholdját, amelynek "szemeit", a hat optikai kamerát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói kalibrálták.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóinak és amerikai kollégáiknak elemzése szerint az Orion vörös szuperóriás csillaga, a Betelgeuze fényváltozásai arra utalnak, hogy az óriáscsillagnak van egy eddig ismeretlen kísérőcsillaga.

 

Osztrák geológusok szerint a Fertő tó már 25 ezer éve is létezhetett, a mainál jelentősen nagyobb területen.

A globális tengerszint-emelkedés pontosabb előrejelzését segítheti egy nemzetközi és interdiszciplináris kutatócsoport vizsgálata a jég-légkör-óceán kölcsönhatások éves, évtizedestől az évezredekig terjedő változásairól.

A Newcastle-i Egyetem tudósai szerint az alaszkai Juneau jégmező olvadása egyre gyorsul, a folyamat hamarabb válhat visszafordíthatatlanná, mint azt korábban gondolták.

 

A Joint European Torus (JET), a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia rekordját.

Megtörtént a NICA nehézion-ütköztető gyorsítókomplexum technológiai indítása a dubnai Egyesült Nukleáris Kutatóintézetben.

Felavatták a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting - CMF) új lézerlaboratóriumát Szegeden.

Gyémánttal alkottak újfajta terahertzes (THz) fényforrást a BME kutatói, eredményeik új lehetőségeket nyitnak egyebek mellett az orvosi diagnosztikában és a biztonsági szűrésekben.

Az ELTE részvételével zajló nemzetközi STAR együttműködés kutatói hatmilliárd részecskeütközést vizsgálva egy újfajta, az eddigi legnehezebb antianyag-atommagot fedeztek fel.

Egy nemzetközi kutatói együttműködés keretében, amelyben részt vettek a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem asztrofizikusai is, megmérték a Nap születésének időskáláját. Eszerint a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá keletkezési területének gázanyagából és nem egymagában, hanem egy nagy csillagcsaládban született.

 

Új, univerzális formaosztályt fedezett fel a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös Morfodinamika Kutatócsoportja az Oxfordi Egyetemmel együttműködésben. A "lágy cellák" hézagok és éles csúcsok nélkül töltik ki a teret.

Új számítási rekordot állított fel bonyolult kvantumfizikai rendszerek szuperszámítógépes szimulációi a magyar Menczer Andor és Legeza Örs, ez fontos eredmény a kvantumos anyag számítógépes modellezése terén.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói megfejtették, hogyan működnek a kvantumszámítógépek építőköveiként is szolgáló szupravezető kapcsolók.

A Google bemutatta Willow nevű kvantumprocesszorát, a 105 qubites chip kevesebb mint öt perc alatt végzett el egy olyan matematikai műveletet, amelyhez a világ egyik legerősebb szuperszámítógépének 10 kvadrillió évre lenne szüksége, ami többszörösen meghaladja a világegyetem ismert életkorát.

 

A Debreceni Egyetem kutatói rekonstruálták egy Magyarországon kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj, a csipkés gyöngyvessző genomját.

Felmérések szerint több mint kétezresre nőtt az ezredfordulón már a kihalás szélére sodródott, Spanyolország és Portugália néptelen vidékein élő ibériai hiúz populációja az azóta eltelt időben.

A ritka sziámi krokodil tojásait találták meg Kambodzsa nyugati részén egy természetvédelmi területen, amely a súlyosan veszélyeztetett faj fontos élőhelye lehet.

A világ eddig ismert legöregebb - 1403 éves - tengerifüvét (Zostera marina) fedezték fel Finnországban a tengeri növények életkorának meghatározására kidolgozott új módszer segítségével.

A világ legnagyobb, 32 méter hosszú és 34 méter széles korallját fedezték fel a Salamon-szigeteknél.

 

 

február

Szennyezett genomadatok tisztítására alkalmas szoftvert fejlesztettek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.

 

Magyar és amerikai kutatók nagy adathalmazok bioinformatikai elemzésével kimutatták, hogy minél inkább különböznek a ráksejtek az egészséges sejtektől, annál erősebbek a rák-immunterápia autoimmun mellékhatásai.

Egy dél-koreai kutatás szerint a magas kockázatú humán papillomavírussal (HPV) megfertőződött nőknél négyszer nagyobb a kockázata a szívproblémák miatti halálozásnak.

Magyar kutatók a szalmonellabaktérium két olyan DNS-szakaszát azonosították, amelyek felelősek az antibiotikum-rezisztencia baktériumok közötti terjesztéséért.

Az immunológiai hasonlóság értékelésére javasoltak új eljárást a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, a módszer a hatékonyabb vakcinák tervezését is segítheti.

Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis – az idegsejtek közti kapcsolódási pont - működését vizsgálni.

A világon elsőként koponyába ültetett mélyagyi elektromos stimuláló eszközzel kezelték egy gyermek epilepsziás rohamait Angliában.

Az agy fő védekezősejtének számító mikrogliasejteket vizsgálva a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatócsoportjának sikerült olyan mechanizmusokat azonosítani, amelyek előrelépést jelenthetnek a gyakori idegrendszeri betegségek kialakulásának megértésében.

Egy saját fejlesztésű betegségtérkép segítségével, a módszertan finomításával, a depresszió új altípusait azonosították a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bioinformatikusai.

 

 

Egy nemzetközi kutatás alapján a földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, az iddig feltételezettnél később, 252 millió év helyett 200 millió éve következett be.

Több mint 83 millió éves Új álskorpió-fajt fedeztek fel Magyarországon, az egy Ajka környéki borostyánzárványból előkerült maradvány az Ajkagarypinus stephani nevet kapta.

Amerikai kutatók szerint az 540 millió évvel ezelőtt élt mélytengeri korallok lehettek az első világító állatok.

A kihalt óriáskenguruk három új faját azonosították Ausztráliában és Új-Guineában talált fosszilis maradványaik alapján.

Mintegy százmillió éve élt, eddig ismeretlen pteroszauruszfaj maradványait fedezték fel Ausztrália északkeleti részén, a repülő őshüllő a Haliskia peterseni elnevezést kapta.

 

Részben mumifikálódott kardfogútigris-kölyök maradványait találták meg orosz kutatók a szibériai Jakutföldön. A maradványok új fényt vetnek a faj elterjedtségére és megerősítik jelenlétét Ázsiában a kései pleisztocén idején.

 

 

január

 

A kínai régészek által egy barlangban felfedezett, a paleolitikumtól a korai fémkorszakig terjedő időszakból származó kulturális relikviák, kövek, csontok, edények, bronztárgyak és növénymaradványok elemzése szerint a Tibeti-fennsík a korábban véltnél mintegy tízezer évvel régebben, már 50 ezer évvel ezelőtt lakott volt.

 

február

 

Legalább 80, körülbelül százezer éves emberi lábnyomot találtak régészek Északnyugat-Marokkóban, Afrika északi részén és a Földközi-tenger déli térségében, ezek a legrégebbi fellelt Homo sapiens-lábnyomok.

 

március

 

Egy ukrajnai ásatáson felfedezett, az azokat körülvevő üledékes kőzetrétegek kormeghatározása alapján mintegy 1,4 millió éves ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékai az ember megjelenésének Európában.

 

március

 

Argentin és chilei régészek kormeghatározása szerint a patagóniai Huenul 1 barlangban felfedezett barlangrajzok 8200 éve készültek, így ezek Dél-Amerika legősibb datált barlangrajzai.

 

március

 

Egy délkelet-törökországi, 11 ezer éves temetkezési helyen talált csontvázak szája és füle körül talált kődíszek megerősítették, hogy az emberek már az őskor óta díszekkel ékesítik testüket.

 

július

 

A világ eddig ismert legrégebbi festményét fedezték fel Indonéziában, a Három emberi alak által körülvett, vörös színnel festett disznót több mint 50 ezer évvel ezelőtt festették a barlang falára.

 

 

február

 

Isztambul legkorábban készült, tíz képből álló panorámaképe vált elérhetővé a közönség számára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményében.

 

március

 

Kölcsey Ferenc és Szendrey Júlia kéziratai, valamint 19. századi fotográfiák, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Copia és Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

 

április

 

A több mint 1800 éves herculaneumi papirusztekercsek tartalmát kutató tudósok optikai koherencia tomográfia képalkotó eljárást, illetve az infravörös spektroszkópia innovatív módszerét használva kiderítették, pontosan hol temették el Platónt az athéni Akadémia területén.

 

május

 

Hunyadi Mátyás egykori Corvina könyvtára újabb 28 darabjának digitális másolata vált elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) corvinákat bemutató honlapján.

 

november

 

A Francia Nemzeti Könyvtár bejelentette, hogy megvásárolta egy csaknem fél évezrede kettéválasztott értékes XIII. századi görög nyelvű kézirat hiányzó részét. Az aranytintával írt, arany háttéren színes szalagokkal és iniciálékkal díszített kisméretű kézirat egy zsoltároskönyv, amely Konstantinápolyban készült a XIII. század végén.