2025. április 24., 16:07

Mellrák és megszorítások: újra az egészségünkön húzzák meg a nadrágszíjat

Júliustól új szelek fújhatnak a szlovák egészségügyben, és nem feltétlenül jó értelemben. A kormány bejelentette, hogy a fiatal nőket – pontosabban a 40 év alattiakat – ezentúl nem küldik automatikusan mellultrahang-vizsgálatra a rutin szűrőprogramok keretében. Ehelyett a tapintásos vizsgálatokra és az önvizsgálat népszerűsítésére helyezik a hangsúlyt. A hivatalos indoklás szerint az ultrahang drága, a fiatal nők körében pedig alacsony a mellrák előfordulása, így „nem éri meg” a szűrés. De vajon tényleg ilyen egyszerű a képlet? Miért aggódnak a szakértők és a nők egyaránt?

Ultrahang
Fotó: Freepik

Kezdjük az alapokkal: a mellrák nem válogat, és bár igaz, hogy az idősebb korosztályban gyakoribb, a fiatal nőket sem kíméli. Az ultrahang az egyik legbiztonságosabb és legpontosabb eszköz a mellszövet vizsgálatára, különösen a 40 év alatti nőknél, akiknek a mellszövete sűrűbb, így a mammográfia kevésbé hatékony. Az ultrahang képes észrevenni azokat az apró elváltozásokat, amelyeket a tapintás nem észlel, és mindezt sugárterhelés nélkül. Ha egy gyanús csomót találnak, az ultrahang segít eldönteni, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú-e, így sok nőnél már korai stádiumban megkezdhető a kezelés.

A tapintásos vizsgálat és az önvizsgálat valóban fontos, de nem helyettesíti az ultrahang precizitását. Egy 30-as éveiben járó nő, akinek a családjában előfordult mellrák, vagy aki hormonos fogamzásgátlót szed, nem nyugodhat meg pusztán attól, hogy „nem tapint semmit”. A szakértők szerint a korai felismerés a mellrák túlélésének kulcsa, és az ultrahang megvonása késleltetheti a diagnózist, ami tragikus következményekkel járhat.

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2022-ben körülbelül 3500 új mellrákos esetet diagnosztizáltak az országban, és ez a szám évről évre emelkedik. A 20–29 éves korosztályban évente 50–70 új esetet regisztrálnak. Bár ez alacsony számnak tűnik elsőre, a fiatalabb nőknél a mellrák gyakran agresszívabb és gyorsabban is terjed. A 30–39 évesek körében már 200–250 új diagnózist állítanak fel évente, különösen azoknál, akiknél genetikai hajlam vagy életmódbeli kockázati tényezők, például elhízás vagy alkoholfogyasztás is jelen vannak. A 40–49 éves korcsoportban 600–700 új esetet észlelnek, és bár ebben a korosztályban még mindig sokan profitálnak az ultrahangos szűrésből, a kockázat már jelentősen magasabb. Az 50 év feletti nők a legveszélyeztetettebbek, évente 2000–2200 új diagnózissal, náluk a mammográfia a standard szűrési módszer.

Bár a 40 év alattiak körében valóban ritkább a mellrák, a számok növekedése aggasztó, és a fiatalabb nőknél a késői diagnózis gyakoribb, mert sokan nem veszik komolyan a tüneteket, vagy nem járnak szűrésre. Az ultrahangos szűrés megvonása tovább súlyosbíthatja ezt a problémát.

Hormonos készítmények: barát vagy ellenség?

Most pedig jöjjön a kényes téma: a hormonos készítmények. Fogamzásgátló tabletták, hormontartalmú spirálok, klimaxos panaszokra adott gyógyszerek – a modern nő élete tele van olyan készítményekkel, amelyek ösztrogént és progeszteront juttatnak a szervezetbe. Ezek a szerek sok szempontból megkönnyítik az életünket: szabályozzák a ciklust, csökkentik a nem kívánt terhességek kockázatát, és segítenek a menopauza tünetein. De van egy sötét oldaluk is: számos tanulmány igazolta, hogy a tartós hormonpótlás vagy fogamzásgátló szedése növelheti a mellrák kockázatát.

Ez a kockázat különösen magas azoknál, akik 10 évnél tovább szedik ezeket a készítményeket. Szlovákiában a 20–40 év közötti nők körében a fogamzásgátló tabletták használata rendkívül elterjedt: egy 2021-es felmérés szerint a szexuálisan aktív nők közel 40%-a választja ezt a módszert. Ehhez hozzáadódnak a hormontartalmú spirálok és a termékenységi kezelések, amelyek szintén ösztrogénnel „tuningolják” a szervezetet.
Mellműtét
Fotó:  Unsplash

A hormonok és a mellrák kapcsolatának kulcsa pont az ösztrogén: ez a hormon serkenti a sejtosztódást, ami növeli a mutációk esélyét. Ha ehhez hozzáadjuk a genetikai hajlamot, az elhízást vagy a mozgásszegény életmódot, a kockázat még magasabb. És itt jön a csavar: éppen azok a nők, akik a legnagyobb veszélyben vannak, nem kapnak mostantól ultrahangos szűrést Szlovákiában. Ez olyan, mintha egy tűzveszélyes házban kikapcsolnánk a füstjelzőt.

Mi a megoldás, és mit tehetünk mi, nők?

A szlovák döntés nem azt jelenti, hogy a fiatal nők teljesen magukra maradnak. Az orvosok továbbra is küldhetnek ultrahangra, ha konkrét tünetek (például csomó, váladékozás) jelentkeznek, és a magánellátásban is elérhető a vizsgálat – persze nem mindenki pénztárcájának megfelelő áron. Az egészségügyi minisztérium az önvizsgálat fontosságát hangsúlyozza, és kampányokat indít, hogy a nők megtanulják, hogyan ellenőrizzék a mellüket. Ez dicséretes, de nem elég.

Mit tehetünk mi, nők? Először is, ismerjük meg a saját testünket. Az önvizsgálat valóban életmentő lehet, ha rendszeresen, helyesen végezzük. Másodszor, ne féljünk kérdezni az orvosunktól: ha a családunkban előfordult mellrák, vagy hosszú ideje szedünk hormonos készítményeket, kérjünk ultrahangot, még ha nem is része a rutinnak. Harmadszor, figyeljünk az életmódunkra: a rendszeres mozgás, az egészséges étrend és az alkoholfogyasztás csökkentése bizonyítottan csökkenti a mellrák kockázatát.
A prevención nem spórolhatunk

Szlovákia lépése érthető a költségvetés szempontjából, de az egészség nem játék. A mellrák nem várja meg, hogy betöltsük a 40-et, és a hormonos készítmények sem kérnek engedélyt, hogy növeljék a kockázatot. Az ultrahangos szűrés megvonása olyan, mintha egy védőhálót szednénk le egy veszélyes terület fölül.

A korai felismerés életet ment – és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.