Méhcsípés: mutatjuk, hogyan kerülje el a nagyobb bajt
A méhek hasznos rovarok, azonban a csípésük allergiát is kiválthat, sőt, a többi méhet is odavonzhatja. Mutatjuk mit tegyen, ha megcsípte egy méh!
A virágról virágra szálló, pollent gyűjtő méhek alapvetően nem agresszív állatok, vagyis nem "védik" a területüket (mint a darazsak), és általában csak véletlenül csípnek, például ha rájuk lépünk vagy -tenyerelünk. A méhek fullánkja nem teljesen sima, apró "szálkákat" találhatunk rajta, így könnyen előfordulhat, hogy a fullánk beletapad az áldozatba, a méregmiriggyel, sőt a méh egyéb szerveivel együtt kiszakad a méh testéből, így az állat halálát okozza
Érdemes tudni, hogy a méhek nemcsak mérget, ún. apitoxint fecskendeznek az áldozatukba, hanem olyan feromonokat is kibocsájtanak a csípés pillanatában, amely a többi méhet figyelmezteti a veszélyre.
Ha túlságosan közel vagyunk egy méhkashoz – amit a méhek természetesen meg kívánnak védeni –, akkor ez a veszélyjelzés odavonzhatja a többi méhet, és ilyenkor az állatok agresszívvá válhatnak, vagyis csípéseikkel igyekeznek elüldözni, esetleg megölni a támadót. Fontos tudni, hogy a közkeletű védekezéssel szemben ezt a feromont egyáltalán nem könnyű eltávolítani, lemosni, vagyis a filmekben látható vízbe merülő "módszer" nem véd a támadástól, a méhek továbbra is üldözni fogják az áldozatukat, amint az kiemelkedik a vízből.
Az egyik legfontosabb teendő tehát, hogy méhcsípés után azonnal menjünk el a helyszínről!
Az emberek nagyjából 3 százaléka allergiás lehet a méh- (vagy a darázs-) csípésre, és vannak olyanok is, akiknél a csípés rendkívül súlyos, életveszélyes allergiás reakciót, úgynevezett anafilaxiás sokkot válthat ki. Az allergiás reakció nemcsak a csípés helyére koncentrálódik, hanem az egész testet érintheti. Tünetei lehetnek többek között a méhcsípéstől távoli bőrterületek kipirosodása, duzzanata, ödémásodása, kiütések megjelenése, valamint hányinger és hányás, hasmenés, szédülés, orrfolyás és könnyezés.
A legsúlyosabb esetekben az érintett nehezen kap levegőt, légzése sípolóvá válik, a vérnyomása pedig nagyon alacsonnyá válik, így a szervezete sokkos állapotba kerülhet – ez pedig akár halált is okozhat!
A tünetek a csípést követően néhány percen belül kialakulnak. Rendkívül lényeges, hogy az allergiás reakció minden egyes csípést követően egyre komolyabb és súlyosabb lehet, ezért ha egy csípést követően már észleltük az allergiás, anafilaxiás reakciót, mindenképpen beszéljünk az orvosunkkal, és tegyük meg a megfelelő óvintézkedéseket (pl. mindig legyen nálunk az anafilaxiás sokk kezelésére szolgáló injekció).
A csípés helyét érdemes hideg vizes ruhával beborogatni, ez csökkenti a duzzanatot és a fájdalmat is. A helyileg alkalmazandó szteroidos, antihisztamint vagy mentolt tartalmazó krémek enyhíthetik a viszketést.