Megjelent a Magyar7 legújabb, idei hatodik száma
A Magyar7 idei hatodik számában bő terjedelemben foglalkozunk az orosz–ukrán válsággal. A lapot megtalálja az újságárusoknál és a postán is.
Az orosz-ukrán válság tálalását a hazai, de a világsajtóban is túlzottnak tartja főszerkesztőnk, Molnár Judit. Emellett arra az ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy miközben „a liberális sajtó évek óta szorgosan dolgozik azért, hogy elhitesse a néppel, még a szél is illatosabb, ha nyugatról fúj, hiába a masszív manipuláció, időnként meginog a rendszer, és megdöccen a globális világ mítosza, főleg, ha azt az oroszokhoz való viszonnyal kell párhuzamba állítani. Legutóbb a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérése mutatta meg, több mint négy évtizednyi szocializmus és ´68 augusztusának lánctalpas tankjai után is erősebb a szlovákok kötődése az oroszokhoz, mint Brüsszelhez vagy Washingtonhoz.”
Irányba áll a baloldal? Kolek Zsolt kérdésfeltevése jogos, hiszen az utóbbi hónapokban jól látható tendencia volt, hogy Robert Fico egyre inkább tapossa Peter Pellegrini sarkát. Az egyik friss felmérés már trendfordulót jelez: új leosztás készül a baloldalon, egyúttal átrajzolódnak a szlovák politika erővonalai?
Kadirov Moszkvában. Haják Szabó Mária külpolitikai jegyzetében arról ír, hogy a világ kisebb és nagyobb vezetői mellett a csecsen hadúr tiszteletét tette Moszkvában, mert emberei Oroszország területéről elraboltak egy embert és túszként tartják fogva Csecsenföldön. Valahogy meg kellett ezt magyarázni Putyinnak, meg hát a függetlenségre vágyó csecsenek is nyilván saját szemükkel akarták látni, milyen kondícióban van Vlagyimir Vlagyimirovics, akinek most igen sok baja van és biztos, hogy nem akar egy harmadik csecsen háborút…
De nem csak ezt a háborút nem akarja, Demkó Attila biztonságpolitikai szakérő szerint az ukránokkal, illetve a NATO-val sem akar háborúzni Putyin elnök.
Oroszország azonban nem csak Európában tud keresztbe tenni az amerikai érdekeknek, figyelmeztet a szakértő, ugyanakkor elismeri, hogy komoly veszélyforrást jelent a rengeteg katona és fegyver az orosz–ukrán határon. Ami tény, hogy „már korábban szavatolták, Ukrajna rövid és középtávon ne lehessen a NATO tagja. Sokan megfeledkeznek erről, de egy megszállt Krímmel és két szeparatista köztársasággal Kijevnek esélye nincs a csatlakozásra. Ez önmagában kizáró ok, soha nem vennének fel a NATO tagállami közé egy olyan országot, amelynek területei vitái vannak egy másik állammal.”
Rajkovics Péter a Felvidéki Mentorprogram zárórendezvényéről számol be, amely azzal az ígérettel zárult, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel hamarosan jön a folytatás. Mentorok és mentoráltak egyaránt ajánlják mindenkinek, aki bővíteni szeretné tudását, kapcsolati tőkéjét és barátokat akar szerezni az üzleti világban.
Kiss Beáta soraival búcsúzunk az MKP egykori parlamenti képviselőjétől, Szigeti Lászlótól.
Hát most mi legyen? Teszi fel a kérdést Öllös László politológus, a Fórum Intézet elnöke. A kérdés arra vonatkozik, hogy a Szövetség platformjai közötti „szikrát vető eltérő álláspontok” kikerülnek a nyilvánosságra és a felek meg is akarják nyerni ezeket a csörtéket. Ez kifejezetten rosszul hat a választókra, ami a Szövetség támogatottságában is megmutatkozik. A politológus azt ajánlja a feleknek, hogy beszéljenek egymással, nem kell feladni a véleményüket, de egyeztessék álláspontjaikat.
Háttér rovatunkban közöljük Kövesdi Károly Megosztók és megosztottak című elemzését azzal kapcsolatban, hogy a baloldali magyar sajtóban több cikk is megjelent a felvidéki könyv- és lapkiadás támogatásáról azzal a felütéssel, hogy a „megosztó segítség” eredménye a „politikai megosztottság”, az „ideológiák menti polarizálódás”. A 2010-es évet megelőzően, amíg a nemzeti vonal háttérbe szorult, béke volt és prosperitás, az ösztöndíjak, támogatások olajozottan működtek, hiszen a liberális holdudvar szabta meg mindennek az irányát. Ők osztották a kitüntetéseket, kezelték a pénzcsapokat és természetesen ők határozták meg, mi a magaskultúra. Amióta a nemzeti, konzervatív szellemiségű alkotók, műhelyek is labdába rúghatnak és támogatáshoz juthatnak, kitört a diktatúra, írja lapunk főmunkatársa.
Ha azt halljuk, hogy valakit a hite miatt üldöznek, leginkább a második világháború szörnyűségei jutnak eszünkbe, ha pedig üldözött keresztényekről hallunk, akkor elsősorban a korai keresztény mártírokra gondolunk.
A keresztényüldözés azonban ma is aktuális probléma, írja Somogyi Szilárd. Ellátogatott a 75 éve működő, de Szlovákiában csak öt éve irodát nyitó ACN Pápai Alapítvány pozsonyi központjába, ahol ifj. Miroslav Dzurech, igazgatótól megtudta, a keresztények több mint kétmilliárdos táborából mintegy 300 millió ember van kitéve hite miatt valamiféle negatív eljárás lehetőségének. Az egyszerű zaklatástól egészen a fizikai veszélyeztetettségig. Ezeken az embereken próbál a maga eszközeivel segíteni a szervezet. Az írás címe: Üldözött keresztények.
Új helyszíneken forgat hamarosan a Felföldi tájoló stábja, mert nagy az igény a filmekre.
Az alkotókat is meglepte, milyen meleg fogadtatásban részesültek a magyar történelemből ismert, ám ma már nem magyarok lakta településeket bemutató filmek. Idén harminchárom epizóddal bővül a sorozat, ezúttal a Közép- és Észak-Szlovákiában található magyar vonatkozású műemlékeket, történelmi emlékhelyeket keresik fel, írja Kocur László.
A „szentek fuvarosának” nevezték a felvidéki származású Divald Kornélt, aki megszállottan gyűjtötte a műkincseket, több hazai múzeum törzsanyaga az ő gyűjteményéből került ki. Gyakran láttak autójában szakrális műtárgyakat, ezért is nevezték a „szentek fuvarosána”k, de ő inkább „műtörténeti detektívnek” nevezte magát. A lényeg, hogy számtalan felbecsülhetetlen értékű műtárgyat mentett meg és talált meg, írja Lacza Tihamér a Leporolt históriákban.
Lőrincz Margit is a MATESZ égi társulatához szerződött, írja a napokban elhunyt színésznőre emlékező Juhász Dósa János.
Tarics Lőrincz Margit a Magyar Területi Színház egyik alapító tagja volt, aki nemcsak könyvet írt a hősies kezdetekről, de színészmúzeumot is alapított egykori kollégái emléke előtt tisztelegve. „Meghalt, halott a város” – Pozsony, 1919. február 12. Egy versidézettel kezdte a Múltunk rovatban közölt írását Gaučík István történész arról az eseményről, amely Pozsony történetében a „véres szerda” nevet kapta. A több halálos áldozattal járó sortűz fő kiváltó oka a „szlovák kormány” február 4-re bejelentett megérkezése volt, mely gyakorlatilag megerősítette volna az új szlovák főváros státusát. Pozsony ekkor egyedüli tömegtámogatást élvező politikai csoportosulása a szociáldemokrata párt volt. Ez a párt volt a szervezője a február 12-re tervezett munkássztrájknak, egyben polgári engedetlenségnek…
Felújítják a régiségbúvár Rómer Flóris pozsonyi házát, írja Dunajszky Éva. A Rómerek német anyanyelvű létükre nagyon erős magyar hazafiak voltak, és Rómer Flóris volt az első a családban, aki nyelvet is vált, hiszen német anyanyelvűnek született, de iskolái révén magyarrá lesz, sőt az 1848-as magyar szabadságharc elszánt védelmezője. A magyar archeológia megalapítójának a háza a Lakatos utca sarkán áll, nagyon leromlott állapotban, de most egy
Minőségi oktatást ígér nem csak reformátusoknak a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 2023-ra megépülő dunaszerdahelyi református óvoda, mondta Reczai Lillának Görözdi Zsolt helyi református lelkipásztor.
A Csemadok a magyar kultúra napja alkalmából az idén is díjazta azokat, akik évtizedes munkájukkal sokat tettek kultúránkért. Csemadok Életmű Díjat vehetett át Tóth Miklós, a szervezet kecsői alapszervezetének elnöke, a helyi népdalkör alapítója. A díjazottal Fábián Gergely beszélgetett, az interjú címe: Keresve azt, ami összeköt.
„A sors kegyeltjének tartom magam”, mondta a 80 éves Stirber Lajos, komáromi zenepedagógus, karnagy, szakíró, rendezvényszervező, a magyar kultúra lovagja. Saját bevallása szerint életének elsősorban az ad értelmet, hogy továbbra is az idén 20 éves, helyi Gaudium vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes karnagyaként dolgozhat. Nagy-Miskó Ildikó beszélgetett vele.
Egy másik jubiláló személyiséget, a hetvenéves Oros Lászlót, a Bibliotheca Pro Patria atyját is megszólaltattuk lapunkban, aki gazdag könyvtárát tovább gyarapítja, napjainkban is aktív, lefoglalja az írás, az olvasás, és felbecsülhetetlen értékű könyvtárának a gondozása.
Oros László a könyvek varázslatos világában él és alkot, írja Szomolai Andrea.
A szerény szőgyéni szabómester szaktudását felfedezte a magyar és a szlovák filmipar. Legutóbb Hadik András tábornok huszárjai öltöztek Kunyik Vilmos szőgyéni szabómester műhelyéből. Nagy kihívás volt időre megvarrni a száz mentéből, dolmányból és nadrágból álló díszes öltözetet a csallóközi hadvezér merész bécsi katonai bravúrjáról készülő filmhez. A szabóműhelyben Bokor Klára járt.
Szárnyra kelve, szabadon, mint a pillangó annak az interjúnak a címe, amelyet Molnár Gabriella készített Palágyi Ildikóval, aki bekerült A DAL 2022 idei versenybe. A bodrogközi születésű dzsesszénekes előadóművész saját szerzeményét adja majd elő, de olvashatunk arról is, hogy miképp esett a választása a dzsesszre. Kaszmán Zoltánnak azt mondta az ipolysági esküvőszervező, Zachar Erika, hogy napjainkban óvatosabbak lettek a menyasszonyok, de a gyakran változó járványhelyzet az esküvőszervezők munkáját is megnehezítette.
Modern nyugdíjasotthon nyílt Losoncon. Erről tudósít Virsinszky Tamás.
A minden igényt kielégítő nyugdíjasotthon a nógrádi járásszékhely nyüzsgő belvárosától mintegy 3 kilométernyire, a losonci erdő csendes és tiszta környezetében nyitotta meg kapuit az egykori fürdő területén. Méhészeti termékek fogyasztásával sokat tehetünk egészségünk megőrzésért és az immunrendszerünk megerősítéséért. A propolisz csepp használata, kiegészítve mézzel, illetve virágporral a legjobb erre a célra. Agócs Szvorák Emese a füleki Bozó András méhésznél érdeklődött.
A Crohn-betegségről tájékoztat Domonkos Andor kutatóorvos.
Mint írja, sokféle kór gyógyításában próbálkoznak őssejtek felhasználásával. Ezek közül sajnos jónéhány közelebb áll a kuruzsláshoz, mint a valódi gyógyításhoz, ám a Crohn-betegség kapcsán lehet, hogy mégis az őssejtek alkalmazása hozhat igazi áttörést.
Munkatársunk, Bokor Klára az egzotikus Comore-szigeteken járt. A kelet-afrikai ország az Indiai-óceánban terül el, 880 ezer lakosa polinéz eredetű, muszlim vallású. Nem egy népszerű turistadesztináció a folyamatos politikai instabilitás és a gyakori földmozgások kockázata miatt, de talán éppen emiatt tudta megőrizni természeti csodáit. Elözetest közlünk a jövő héten megjelenő Előretolt Helyőrségből. Szabó B. Csilla házibulikra, vendégek fogadására alkalmas partitortillákat és csábító édes falatkákat kínál. Autó rovatunkban arról olvashatnak, milyen letta teszteredménye a „kis” S-osztályú Mercedes-Benz C 220d autónak.
Slovan vagy Spartak? Bele tud szólni más csapat is a két rivális harcába a Fortuna Liga 2021-2022-es idényében?
Mert úgy tűnik, ez a két klub küzd a tavaszi idény során a szlovák bajnoki címért. A Rózsahegynek és a DAC-nak marad a dobogó harmadik foka. Február 11-től folytatódik a bajnokság, az alapszakaszból három forduló van hátra, utána jöhet a rájátszás, írja Rajkovics György a Fortuna Liga, tavaszi idény című cikkében.
Rajkovics Péter azzal kezdi a Pekingi álomrajt című írását, hogy soha még nem kezdődött így, éremmel a téli olimpia a magyar sportolók számára. A rövidpályás gyorskorcsolyában vegyes váltónk bronzérmet szerzett, s ez lökést adhat a kis létszámú magyar küldöttség jó szereplésének.
Önök küldték rovatunkban egy idős olvasónk családjának történetéről olvashatnak, amelyhez egy nagyon régi fényképet is csatolt.
A Magyar7 idei hatodik számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt, hátoldalán pedig a ferencesek szakolcai Fájdalmas Szűzanya-temploma látható.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
