Március
Szombaton már itt lesz, reméljük, esőcseppekkel kopogtat majd be az ablakon. „Hasztalan próbálunk hitetlenkedni, és az újabb csalódástól tartva erőnek erejével kétkedő arcot vágni: már itt van.”
Március hónapja nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori rómaiak azt gondolták, szerencsét hoz, ha márciusban háborúznak. Mint minden hónapnak, a márciusnak is adtak magyar nevet 18. századi nyelvújítóink. Azt gondolták, a március olvanos névvel „csinosabb” lesz. Nos, ez sem nagyon vált be, de a népi kalendáriumban böjt máshava (vagy másképpen böjtmás hava) sem nagyon közkeletű manapság.
írja Čapek, aki egész fejezetet szentel az év harmadik hónapjának.
Március a könyv hónapja is, rengeteg rendezvénnyel, könyvbarát eseménnyel. Ilyenkor lázba jönnek az írók, belenéznek a naptárba, amely megjegyezte, hol kell mikor, melyik nap jelen lenniük egy-egy író-olvasó találkozón, könyvbemutatón, vitadélutánon stb. A könyvesboltok, könyvet árusító helyek, könyvtárak is fennen hirdetik, nem akármilyen hónap ez, a „homlokára” van írva, hogy a könyvé. S ez rendben is van így. Az első európai könyves ünnepet először 1927. október 7-én, Olaszországban rendezték meg; ez volt a könyv nemzeti ünnepe. A könyvhónap idején rendezik meg Magyarországon, Budapesten, de máshol is, az ünnepi könyvhetet, amely egyedülálló magyar „találmány”. A könyvfesztivál megtartását a Literatura irodalmi folyóirat főszerkesztője, Supka Géza javasolta a könyvkiadók és könyvterjesztők évi közgyűlésén 1927. június 5-én, Miskolcon. Az első ünnepi könyvhetet 1929. május 12. és május 20. között tartották meg. A siker töretlen csaknem száz éve.
Ám a márciust mások is „kibérelték”, hogy különböző napokra szabdalják céljuknak megfelelően. Pedig az évből hátra van még 305 nap, s azokra is „felaggatnak” valamit. Ha a különböző népek, országok, államok nemzeti ünnepét nem soroljuk is fel, lássunk az ígérkező sok esemény közül párat. Márciusban van pl. a polgári védelem világnapja; a békéért küzdő írók világnapja; a nemzetközi nőnap; a DJ-k világnapja; a székely szabadság napja; nemzetközi Pí nap (a matematika leghíresebb számának napja); gátellenes világnap; Magyarország nemzeti ünnepe; fogyasztóvédelmi világnap; a magyar sajtó napja; nemzetközi fókavadászat ellenes nap (2005-től); a magyar zászló és címer napja (2015-től); március 20.: tavaszi (a déli félgömbön őszi) nap-éj egyenlőség, a csillagászati tavasz (a déli félgömbön ősz) kezdete; a békák és vizi kétéltűek világnapja; 1966 óta a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja; 2006 óta a Down-szindróma-világnapja; a költészet világnapja; bábszínházi világnap; az erdők nemzetközi napja; a planetáris tudat világnapja (a Földünkhöz kapcsolódó globális felelősségvállalás kifejezéséről szól); víz világnapja; meteorológiai világnap; a tuberkulózis világnapja 1982 óta; a dokumentumszabadság világnapja 2008-tól; színházi világnap; II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem emléknapja 2015-től stb.
Mint köztudott, húsvét egy március 22. és április 25. közötti vasárnapra esik; ebben az évben „későn” lesz a húsvét (április 18–21), de akár már március végén elvégezhetjük az éves tavaszi nagytakarítást, a kis és nagylányok pedig nekiveselkedhetnek a hímes tojások készítésének, a tojásfestésnek, ha nem akarnak az utolsó percben kapkodni. Bár a mai világban sokaknál már az a „szokás”, hogy a családok elutaznak egy hosszabb hétvégére, nem gondolva az esetleges locsolókra, tojásfestésre.
Visszatérve a márciushoz, kívánjunk hát neki minden jót, csendes tavaszi esőt, amely „fűszere a földnek”, langyos, melengető napsugarat fűnek, fának, embernek, állatnak egyaránt.
