Május a bőrrák megelőzésének hónapja, de tudunk-e védekezni?
A napozás nem csak D-vitamint és jókedvet hoz: a napsugarak alattomos veszélyt is rejtenek. Az ultraibolya (UV) sugárzás a bőrrák egyik fő kiváltója, és egyre több embert érint ez a betegség – köztük aggasztóan sok fiatalt. Május a bőrrák megelőzésének hónapja, így itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel: mit tehetünk a védelem érdekében, mennyire hatékonyak a naptejek, és miért kulcsfontosságú az anyajegyszűrés?
A napfény nélkülözhetetlen az élethez. Az UVB-sugárzás serkenti a D-vitamin termelését, ami erősíti a csontokat és támogatja az immunrendszert. A napfény emellett boldogsághormonokat, például szerotonint szabadít fel, segítve a szezonális depresszió elkerülését. Azonban az UV-sugárzásnak három típusa van – UVA, UVB és UVC –, és közülük az UVA és UVB káros hatásai különösen aggasztóak. Az UVA mélyen behatol a bőrbe, felgyorsítva az öregedést és növelve a bőrrák kockázatát, míg az UVB a napégésért és a DNS-károsodásért felelős. Az ózonréteg ugyan kiszűri a legtöbb UVC-sugárzást, de az UVA és UVB elég erőteljesen éri el a Földet ahhoz, hogy komoly problémákat okozzon.
Az Országos Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint a nyári hónapokban az UV-index gyakran eléri a 7-8-as értéket, ami már magas kockázatot jelent. A szlovák lakosság körében a világos bőrűek aránya magas, akik különösen érzékenyek az UV-sugárzásra, így a bőrrák kockázata is nagyobb.
A bőrrák a leggyakoribb daganattípus világszerte, és Szlovákiában sem kivétel. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente körülbelül 2000 új bőrrákos esetet diagnosztizálnak, ebből mintegy 300-400 a melanoma, a legagresszívabb típus. A nem melanomás bőrrákok, például a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák (spinalioma) gyakoribbak, de kevésbé halálosak, ha időben felismerik őket. Az elmúlt két évtizedben a bőrrák előfordulása közel megduplázódott, részben az ózonréteg vékonyodása, részben a szoláriumok elterjedése és a nem megfelelő fényvédelem miatt.
Különösen aggasztó, hogy a bőrrák egyre több fiatalt érint. Míg korábban a basalioma főként az 50 év felettieket sújtotta, ma már nem ritka a 20-30 éves korosztályban sem. A melanoma előfordulása is nőtt a fiatalok körében, amit a szakértők a szoláriumhasználattal és a túlzott napozással magyaráznak. Szlovákiában a 15-19 évesek körében évi 20 új melanomaesetet regisztrálnak, ami ijesztő tendencia.
Miért olyan veszélyeztetettek a fiatalok? A válasz a bőr biológiájában rejlik. A gyermekek és serdülők bőre vékonyabb, és azok a sejtek, amelyek a bőrrák kialakulásáért felelősek, közelebb vannak a felszínhez, így érzékenyebbek az UV-károsodásra. Ráadásul a gyors sejtosztódás miatt a fiatal bőrsejtek sérülékenyebbek. Egyetlen súlyos napégés gyerekkorban akár megduplázhatja a melanoma későbbi kockázatát.
A bőrrák elleni harcban a korai felismerés a leghatékonyabb fegyver. Az anyajegyszűrés egyre elterjedtebb, de még mindig nem része mindenki rutinjának. A szakemberek azt javasolják, hogy évente egyszer, ideális esetben a nyár végén vagy ősszel, amikor a bőr már nem barnult, vegyünk részt szűrővizsgálaton. Az anyajegyszűrés különösen fontos azok számára, akiknek sok anyajegyük van, világos a bőrük, vagy a családjukban előfordult bőrrák.
A melanoma gyakran anyajegyből alakul ki, és az úgynevezett ABCDE-szabály segít az önellenőrzésben: aszimmetria, határok (borders), színek (colours), átmérő (diameter) és változás (evolving). Ha egy anyajegy gyanús, a bőrgyógyász digitális dermatoszkóppal vizsgálja meg, és szükség esetén biopsziát végez.
A naptej a fényvédelem alapköve, de vajon elég, ha csak felkenjük? A naptejek hatékonysága az SPF (Sun Protection Factor) számtól függ, amely azt mutatja, hányszorosára növeli a napon tölthető időt leégés nélkül. Például, ha valaki 10 perc alatt leégne, egy SPF 30-as naptej elméletileg 300 perc védelmet nyújt. Azonban a valóságban a hatékonyság sok tényezőtől függ: a felvitt mennyiségtől, az ismételt alkalmazástól és a bőrtípustól.
Sok fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a lejárt vagy tavalyról megmaradt naptej veszíthet hatékonyságából. Ráadásul bizonyos kémiai naptejek, amelyek beszívódnak a bőrbe, egészségügyi kockázatot is jelenthetnek, ezért a fizikai fényvédők (például cink-oxid alapúak) egyre népszerűbbek.
A naptejek mellett más módszerek is kulcsfontosságúak. A 11 és 15 óra közötti időszakban, amikor az UV-sugárzás a legerősebb, maradjunk árnyékban. Viseljünk könnyű, hosszú ujjú ruházatot, széles karimájú kalapot és UV-szűrős napszemüveget. A szoláriumot teljesen kerüljük, mivel az ottani UV-sugárzás akár 15-ször erősebb lehet, mint a déli napfény.
Gyermekek esetében még nagyobb az óvatosság szükségessége: az 1 év alatti babákat ne érje közvetlen napfény, és használjunk számukra kifejlesztett, magas faktorszámú naptejet. A szülők felelőssége, hogy a gyerekeket korán megtanítsák a fényvédelem fontosságára.
