Magyarok az olimpiákon XXIV: Athén 2004 - Az olimpia hazatér
Száznyolc évvel az újkori játékok újraindulása után az olimpiai eszme hazatért Hellászba. A NOB 1997-ben Athénnak ítélte a huszonnyolcadik játékok rendezési jogát, így aztán augusztus második felében a Balkán-félsziget déli csücskére figyelt a világ.
Periklész városa magabiztosan nyerte a helyszín választó szavazást. Mintegy 12 000 sportoló 29 sportágban küzdött az érmekért. Az olimpiai falut 16 ezer sportoló, edző és sportvezető töltötte meg élettel. Felelevenítették az ókori hagyományt, a győzteseket olajfaág koszorúval is illették. Jacques Rogge, a NOB nyolcadik elnöke, kemény fellépést hirdetett a dopping ellen. Sajnos ez minket is érintett, de erről majd később.
A magyar színeket 209 sportoló képviselte, 20 sportágban indultunk és 17 érmet szereztek a sportolóink, 8-6-3 arányban. Kezdjük először a medencében, sikersportágaink egyike az úszás ezen az olimpián aranyérem nélkül maradt, de egy ezüst és egy bronz azért összejött. Gyurta Dániel 200 méteres mellúszásban hatalmas meglepetést okozva ezüstöt szerzett. Az 1989-es születésű tinédzser a legjobb idővel jutott be a döntőbe.
Gyurta 12 évesen 10 másodperccel volt jobb a korosztályánál. Széchy Tamás, az edzőlegenda nyilatkozta róla:
A döntőben a csúcsformában lévő, japán vetélytársát, Kitadzsima Kószukét nem tudta megelőzni, de ezüstérme így is magáért beszélt. Hazatérte után hatalmas népszerűségnek örvendett, még a Barátok köztbe is bekerült, de a „celeb” lét nem tartott sokáig, visszatért a sporthoz, hogy aztán Londonban újra őt ünnepelhessük. Cseh László második idővel került döntőbe 400 méter vegyesen Phelps mögött. Végül harmadik lett, de ami ezt a bronzot szinte arany magasságba emelte, hogy 23 nappal az olimpia előtt a balatoni edzőtáborban egy lépcsőn megcsúszott, és lábközépcsont törést szenvedett. A Nemzeti Sportnak nyilatkozta: „Utólag lehet, hogy belemagyarázásnak tűnik, de éreztem, hogy történni fog valami. Olyan jól ment az úszás, annyira klappolt minden… (…) Éreztem a fájdalmat, de eszembe sem jutott, hogy komolyabb gond lehet. Aztán elkezdett dagadni, egyre jobban, így szóltam az edzőknek, hogy itt valami nagyon nem stimmel.”
Szintén sokat vártunk Risztov Évától is, aki világbajnoki és Európa-bajnoki ezüstérmekkel a tarsolyában, Athénban az aranyat célozta meg. Végül negyedikként csapott a falra, Londonban majd ő is „bankot robbant”.
Azonban mégsem szálltunk ki a medencéből a legfényesebb érem nélkül, a vízilabda csapat megvédte olimpia bajnoki címét. A döntőben a szerbek ellen a sírból hoztuk vissza az aranyat, az utolsó negyedet 3-0-ra megnyerve. Benedek Tibor szerint a győzelem annak volt köszönhető, hogy a magyar játékosokban megvolt az egymás iránti feltétlen szeretet, ami a szerb és montenegrói csapatból hiányzott.
Másik sikersportágunk a vívás, így az előzetes elvárások 3 éremmel számoltak. Nagy Tímea párbajtőr egyéniben aranyat, Nemcsik Zsolt kard egyéniben, és a férfi párbajtőr csapat (Boczkó Gábor, Imre Géza, Kovács Iván, Kulcsár Krisztián) ezüstöt vívott ki magának. Nemcsik ellenfele az olasz Aldo Montano nemcsak vívó tudásának, hanem színészi képességeinek is köszönhette az aranyat.
Nagy Tímea aranya a 150-ik olimpiai aranyunkat jelentette.
Ezzel megvédte négy évvel ezelőtti elsőségét. A döntőben 15-10 verte francia ellenfelét, ezzel megszerezve az első athéni magyar aranyat. "A két lányom úgy engedett el, hogy csak én nyerhetem az olimpiát, pokolian hiányoznak. Valami nagyon-nagy dolgot csinálhattam, mert edzőm Kulcsár Győző nem szokott dicsérni, de most ezt tette. Azért is különösen örülök a győzelemnek, mert bebizonyítottam, hogy a négy éve nyert aranyérem nem véletlen volt. Pedig nagyon féltem Flesseltől, mert néhányszor nagyon megvert és Mincza Ildikót is legyőzte" - nyilatkozta az MTI-nek. Mincza egyébként a negyedik lett.
Második aranyunkat Sydney bronzérmese Igaly Diána lőtte, a sportlövők női skeet számában. Bár rosszul kezdett, de utána megtáltosodott, a magyar szurkolók önkívületben kiabálták: Dia, Dia, Hungária!
– nyilatkozta a döntő után.
Ezzel még nem ért véget a magyar hölgyek athéni tündöklése, mert további három aranyat is a szebbik nem képviselői hoztak. Vörös Zsuzsa öttusa egyéniben, Janics Natasa kajak egyes 500 méteren, a Kovács Katalin-Janics Natasa kettős pedig kajak 500 –on diadalmaskodott.
Nézzük először az öttusát, az Alba Volán versenyzője Székesfehérvárott született. A rendszerváltozás után kezdett öttusázni, Athénba már többszörös világ- és Európa-bajnokként érkezett. Vörös lett hazánk első női öttusa aranyérmese.
A kajakos lányok aranyai mellé a férfi kajak négyes 1000 méteren hozzá lapátolt még egy aranyat. Emellett pedig egy ezüst és két bronz is összejött, ezzel a németek mögött a második helyen végeztünk a kajak-kenu versenyszámok éremtáblázatán.
Egyetlen egy aranyérmesünkről nem ejtettünk még szót, ő pedig Majoros István. A budapesti születésű Majoros 11 évesen kezdett birkózni a Honvédban. A sydneyi kudarc után majdnem abbahagyta, de Hegedüs Csaba, a szövetség elnöke rábeszélte, Athénra készüljön föl, méghozzá az 55-kilogramosok között. Emberfeletti munkával – fogyasztással és kínszenvedéssel – végül sikerült a kvalifikáció. A döntőig japán, dominikai, kubai, ukrán ellenfelén kellett túljutnia, majd jött a világbajnok Gajdar Mamedalijev. Az orosz versenyző sem tudta legyőzni őt, ezzel meglett a magyar birkózás ötvenedik olimpiai érme. "Úgy érzem, a jobb kondíciómnak köszönhetem olimpiai bajnoki címemet. Mamedalijev erejét is felőröltem, az volt a benyomásom, hogy a végén már örült, hogy befejeződött a mérkőzés. Nem tartottam az orosztól, idén már egyszer legyőztem azt a birkózót, aki otthon rendszeresen veri Mamedalijevet. Nehéz évek állnak mögöttem, idén tavasszal meghalt az édesanyám, úgy éreztem, végig itt volt mellettem"- mondta Majoros.
