Magyar emlékek nyomában: Teleki Pál – Krakkó, Varsó (Lengyelország)
A tragikus sorsú magyar kormányfő szobrát 2020 végén állították fel Krakkóban. Teleki Pál (1879-1941) a lengyel-magyar kapcsolatok történetében is fontos szerepet játszott.
Az emlékmű felállításának kezdeményezője a krakkói Teleki Pál-emlékmű építésével foglalkozó szociális bizottság volt. A szobor alkotója Stefan Dousa. Az Andrzej Ossowski vezette krakkói szociális bizottság hosszú évekig tervezte a Teleki Pál-emlékmű létrehozását, amit a tiszteletbeli bizottságban Tomasz Gąsowski támogatott. A vajdasági könyvtár közelében található emlékmű a kis-lengyelországi vajdasági hivatal pénzügyi támogatásának, az e célból alakult krakkói polgári bizottság kezdeményezésének és több helyi szervezet együttműködésének köszönhető.
Széki gróf Teleki Pál (teljes nevén Teleki Pál János Ede) a nemesi Teleki családból származó földrajztudós, tanár, akadémikus, politikus, főcserkész, többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938 és 1939 között vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), végül az 1939-es választásokat követően az ország miniszterelnöke - 1941-es öngyilkosságáig.
A tragédia története: a magyar kormány 1940 decemberében örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Azonban a belgrádi katonai hatalomátvétel után (amely egyúttal németellenes volt) Berlin bejelentette igényét arra, hogy német csapatok Magyarországon áthaladhassanak.
Telekinek választania kellett az addig győztes helyzetben levő Németország és ezt a térséget feladó, viszont komoly tartalékokkal rendelkező angolszász hatalmak között. Teleki tartani akarta magát a barátsági szerződéshez, ám London tájékoztatta arról, hogy Jugoszlávia megtámadása esetén Magyarország hadüzenetre számíthat angol részről. Másnap reggel Telekit holtan találták lakosztályában, fejlövés végzett vele.
(A német csapatok már a halálhír előtt elindultak…) A miniszterelnök íróasztalán a következő üzenetet találták, Horthynak címezve: „Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból… A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.”
Ami viszont Lengyelországot illeti, Varsó hálás volt Teleki Pálnak a magyar kormány által 1920-ban, a lengyel–bolsevik háború idején továbbított lőszerszállítmányokért.
– Ez a megemlékezés csak részbeni törlesztése a Teleki miniszterelnökkel szemben fennálló tartozásunknak – mondta Jerzy Giza professzor, a Józef Piłsudski műemléképítési bizottság tagja. Második miniszterelnöki hivatali időszaka során, 1939 nyarán pedig a kormányfő elutasította Hitler felkérését a magyar részvételre a Lengyelország elleni fegyveres agresszióban. Lengyelország 1939. szeptember 1-i német, majd az ezt 17 nap múlva követő szovjet megtámadása után Telekinek is köszönhetően Magyarország lengyel katonai és civil menekültek tömegeit fogadta be.
