Magyar emlékek nyomában: Nemzeti színeink a nagyvilágban
Örvendetesen gyarapodik azon helyek száma, ahol - többnyire nemzeti ünnepeink kapcsán – piros, fehér és zöld színekkel világítanak meg egy-egy jeles építészeti vagy földrajzi objektumot, például az USA és Kanada határán a mélybe zuhanó Niagara vízesést.
A sort ismereteink szerint Dél-Amerikában kezdték meg. 2016. december 30-án egy órára piros–fehér–zöldbe öltözött a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus szobra, elismerve hazánknak a kereszténység védelmében tett erőfeszítéseit, illetve a brazíliai magyar közösségek hozzájárulását az ország fejlődéséhez.
Dom Orani Tempesta, Rio de Janeiro érseke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésén felajánlotta, hogy a jövőben egy-egy magyar ünnepen a magyar színekkel világítanák ki a Rio de Janeiro, egyben egész Brazília szimbólumának tartott Megváltó Krisztus szobrát.
Omar Raposo atya, a szobor adminisztrációjáért felelős szentély rektora előzőleg úgy fogalmazott: „Nagy öröm lesz piros–fehér–zöldbe öltöztetni a Megváltó Krisztus szobrát, ezen a testvéreink számára oly fontos napon”. A Rio de Janeiró-i érsekség és Magyarország brazíliavárosi nagykövetsége együttműködésében sikeresen meg is valósult a díszkivilágítás.
Első ízben 2018-ban kapott magyar nemzeti színű fényfestést a kínai Csungking egyik legmagasabb felhőkarcolója – adta hírül az ottani magyar főkonzulátus. A közlemény szerint augusztus 20-án este „a magyar zászló lobogott interaktív fényjáték keretében” a világ egyik legnépesebb városa, Csungking központjának 61 emeletes felhőkarcolóján, majd tűzijáték következett, hogy a 33 milliós város lakossága „virtuális ízelítőt kapjon a hagyományos magyar ünneplési formából”. 2019-ben pedig már a Jialingjiang folyó partján tornyosuló kilenc felhőkarcoló felületén egyórás ünnepi animációval került megünneplésre a magyar államalapítás. A műsor során továbbá a város egyik emblematikus épületén, a Nagyszínházon is megjelent a magyar zászló. A díszkivilágítás a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvétele 70. évfordulójának is emléket állított.
Az Alpok legismertebb hegyormát, a 4478 méter magas Matterhornt 2020. április 24-én, 23 órakor a magyar zászló színeivel világították meg, hogy ezzel fejezzék ki szolidaritásukat Magyarországgal a koronavírus-járvány idején. A svájci Zermatt turisztikai szövetsége március 24-én kezdte el megfesteni az Alpok legtöbbet fotózott csúcsát különböző üzenetekkel és országok zászlóival. Arra a magyar magánjellegű kérésre, hogy esetleg a mi zászlónkat is rávetíthetnék a hegyre, azt a választ adták, hogy megpróbálják teljesíteni a kérését. Nos, ez sikerült, az osztrák és a lengyel zászló között húsz percig valóban piros-fehér-zöld színt öltött a csúcs.
Sorrendben egyik legutóbbi, ám reményeink szerint nem a legutolsó hasonló akció az 1956-os magyar forradalom 64. évfordulóján, október 23-án történt a Niagara vízesés kanadai oldalán, a torontói magyar főkonzulátus kezdeményezésére. A páratlan látvány megtekintésére és az évforduló megünneplésére számos magyar gyűlt össze a zuhatag patkó-ága feletti kilátó-magaslaton, megünnepelve az évfordulót és újból megköszönve Kanadának, hogy ’56 után több mint harmincezer magyar menekültet fogadott be – nagyjából annyit, mint a vele szomszédos, ám összehasonlíthatatlanul nagyobb lélekszámú Egyesült Államok!
India fővárosában is feltűntek a magyar színek, éspedig Delhi egyik legismertebb nevezetessége és idegenforgalmi mágnese, a 73 méter magas Kutub Minar torony falán. Erre a fényfestésre 2020. október 23-án talált módot a helyi Magyar Kulturális Intézet, amely a látványt kezdeményezte és finanszírozta. A 13. század elején épült 73 méter magas műemlék a világ legmagasabb téglaminaretje, mely a UNESCO Világörökség részét képező régészeti zóna területén látogatható. A helyszínt – a nem kevésbé híres, soha nem rozsdásodó vasoszlop tőszomszédságában – az Indiai Régészeti Felügyelőség díjmentesen bocsájtotta a magyarok rendelkezésére.
A magyar államalapítás ünnepe alkalmából piros-fehér-zöld fénnyel világították ki 2021. augusztus 20-án este a Brassó fölé magasodó Cenken a Braşov-feliratot. A különleges és ritka látványt sokan a békés együttélésnek és egymás tiszteletének jelentős pillanataként értékelték – nemcsak a helyiek közül.
Mint a romániai magyarok portálja hangsúlyozta, Brassó polgármesteri hivatala ezzel a gesztussal a magyar közösség Brassó fejlődésében játszott kiemelkedő szerepére szeretné felhívni a figyelmet. „Városunk a történelem során nemcsak fontos gazdasági és kulturális központ volt, hanem jó példával is elöl járt a három nemzeti közösség együttélésével mind a városban, mind pedig a várfalakon kívül, beleértve a bolgárszegi románokat, a bolonyai magyarokat és az óbrassói szászokat” – írta a maszol.ro.
Forrásunk emlékeztette olvasóit arra is, hogy Budapesten az Országgyűlés 1991-ben döntött Magyarország három nemzeti ünnepéről, ezek egyike augusztus huszadika, amely „fontos nap az erdélyi és a barcasági magyarok számára is” A tíz évvel ezelőtti romániai népszámlálás adatai szerint Brassóban mintegy 23 ezer magyar él, ez az azonos nevű megye magyar lakosságának a fele.
