Magyar emlékek nyomában: I. Ferenc József – Oroszország, Új-Zéland
A 19. század második felében nagyjából kialakultak a gyarmatbirodalmak, s a lemaradók igyekeztek utolérni az előttük járókat, mindenekelőtt a briteket, spanyolokat és a franciákat. Némi késéssel az Osztrák-Magyar Monarchia is bekapcsolódott a versengésbe, amit általában a még fel nem tárt lehetőségek utáni kutatás jellemzett.
Ebbe a sorozatba tartozott az északi sarkvidék is, ahol nem is az új területek felfedezése, meghódítása, sokkal inkább a közlekedési lehetőségek tisztázása volt az elsődleges feladat. A Monarchia is bejelentkezett: I. Ferenc József (1830-1916) elvi egyetértésével Bécs indított egy expedíciót a Jeges-tengerre. A költségek nagy részét Johann Wilczek gróf, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf állta, de megnyerték több magánszemély, továbbá bankok, az osztrák kormány és a hadsereg támogatását is.
A német Bremerhavenben harminctonnás vitorlást építettek, amelyet egy száz lóerős gőzgéppel is felszereltek. A Tegetthoff nevű hajó 1872 júniusában futott ki, fedélzetén 24 főnyi legénységgel, a személyzet egyetlen magyar tagja Kepes Gyula hajóorvos volt. Az expedíció céljaként az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba vezető, úgynevezett északkeleti átjáró felkutatását tűzték ki, amely lényegesen lerövidítette volna a víziutat Európa és a Távol-Kelet között.
Hajónk a norvégiai Tromsö érintésével haladt a már ismert Novaja Zemlja irányába, ám augusztusban a feltorlódott jégtáblák fogságába esett, és magatehetetlenül észak felé sodródott. Ősszel átlépték az északi szélesség 80. fokát, ahol a viharos, jeges szél közepette a hosszabbodó sarki éjszakát is el kellett viselniük. Eközben meteorológiai méréseket végeztek, a jégviszonyokat vizsgálták, felderítés és élelemszerzés céljából nagy távolságokat tettek meg kutyaszánnal. 1873 nyarán szárazföldet fedeztek fel, ám még két hónapnak kellett eltelnie, mire partra szállhattak az addig ismeretlen földön. Kepes doktor beszámolója szerint: „A törzs és a legénység poharakkal felszerelve, háromszoros »Hurrah« kiáltással…»Ferenc József császár-föld« néven a Monarchia nevében birtokba vette” az összesen 119 földdarabból álló szigetcsoportot. (Ez az Északi-sarkhoz legközelebbi szárazföld.) A 16 ezer négyzetkilométernyi jégbirodalomban egy-egy nagy szigetet az expedíció két fő támogatójáról Wilczek-földnek, illetve Zichy-földnek neveztek el, egy sziklás félsziget a Budapest-fok nevet kapta, egy másikat Fiuméról nevezték el, de sziget jutott Rudolf trónörökösnek, sőt Deák Ferencnek is. Az időközben 23 főre fogyatkozott csapat 1874 májusában magára hagyta a Tegetthoffot (amelyről impozáns hegyfok kapta a nevét), és csónakkal indult Novaja Zemlja irányába. Szerencséjükre három hónap után egy orosz bálnavadász hajó rájuk akadt és egy norvég kikötőbe vitte őket. Bécsbe 1874. szeptember 25-én érkeztek, mindannyian egészségesen, amiben vitathatatlan Kepes doktor érdeme.
A Monarchia soha nem próbálta a szigetcsoport feletti jogát elismertetni. A nemzetközi kapcsolatokban tehát mindaddig senkiföldjének számított, mígnem – Norvégiát megelőzve - a Szovjetunió 1926-ban deklarálta, hogy a Ferenc József-földet saját birtokának tekinti, 1932-ben pedig annektálta a gyakorlatilag lakatlan, ám stratégiai helyzete, továbbá a tenger alatti nyersanyagkincsek miatt azóta jócskán felértékelődött területet.
„Átellenben”, a Föld másik oldalán is találkozhatunk ’császárunk és apostoli királyunk’ nevével. Új-Zéland déli szigetén egy hegyi jégfolyam kapta meg a Ferenc József-elnevezést. A szigetország egyik legnagyobb gleccserének a nevét Julius von Haast osztrák származású geológus adta, aki az 1860-as években expedíciókat szervezett erre. A mintegy tíz kilométer hosszú jégfolyamot a régebbi nemzetközi térképeken akkor angol formában, Francis Josephként jelölték meg, ma már általában a Franz Joseph írásmód a használatos. Gleccserünk régebben elérte a tengert, de az éghajlat hosszú távú felmelegedése okán ma háromszáz méterrel a tengerszint felett véget ér. Száz évvel ezelőtt még két kilométerrel hosszabb volt, rövidülése szerencsére 1965-ben megállt. A csapadékmennyiség és hőmérséklet változásától függően mozgása időnként felgyorsul, napi másfél méteres sebességet is elér. 1943-ban például egy repülőgép zuhant a gleccserre, a végétől számított 3,6 kilométernyi távolságra – a roncsok hat év és négy hónap alatt jutottak el a jégár aljáig.
A Ferenc-József-gleccser környéke - Westland Tai Poutini néven - 1960 óta nemzeti park, jelentős sportoló- és turista-látogatottsággal. Magyar vendégekről, kiváltképp szervezett formában, nem szól a krónika. Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban viszont székelykapu és kopjafa emlékeztet távoli népünkre. A remekbe faragott rekvizitumokat Göncz Árpád köztársasági elnök adta át ottjártakor, a magyar államiság millenniuma kapcsán. Sőt, az ország kormánypártjának, a Labournak az elnöknője, a 41 éves Claire Szabó is magyar származású…
