2022. október 18., 20:40

Magyar emlékek nyomában: Hantai Simon/Simon Hantaï – Párizs

A párizsi Élysée-palota talán legfontosabb helyisége az elnöki dolgozószoba, amelyet egy Magyarországról elszármazott festő 329,5×424,5 centiméteres alkotása ékesít. A francia államfőknek joguk van arra, hogy reprezentatív irodájukat a saját ízlésük szerint rendezzék be, Emmanuel Macron pedig Hantai Simon (1922–2008) alkotását, a „Rózsaszín írás”-t választotta.

Hantai

A művész ősei magyarországi németek voltak, maga is csak az iskolában tanult meg magyarul. Nevét Handlról Hantaira változtatta. 1949-től Párizsban élt, francia festő lett, választott országát a Velencei Biennálén is képviselte. Egy francia nyelvű levelében a „Rózsaszín írás” magyarázatául Arany János kifejezését idézte fel: „Hangokat idéz fel bennem ifjúkoromból, a Realschuléból, egy XIX. századi nagy magyar költőt, Arany Jánost, aki azt írta: … bülbülszavú rózsa…” 

Hantai 1958-ban kezdte festeni a Rózsaszín írást, és minden napját azzal indította, hogy vallási szövegeket, imákat, liturgikus szövegeket írt egymás után, majd egymás fölé a vászonra. A Pompidou központ honlapján a műről annyi szerepel, hogy a festmény „külső helyszínen” található, vagyis a múzeum kölcsönadhatta az Élysée-palotának.

Hantai

Ez a kép tehát a Pompidou Központé, jó ízlésre vall, hogy Macron elkérte. A francia közvélemény sem akadt fenn az elnök döntésén. A közönség legutóbb a Centre Pompidou-ban rendezett életmű-kiállításon, 2013-ban láthatta a képet. A fotót Macron házi fényképésze rakta ki az Instagramra, különösebb kommentár nélkül.

Hantai Simonra tanulmányai közben leginkább a francia posztimpresszionizmus hatott. Korai művei, tanulmányai stiláris sokféleségük ellenére is jelzik festészetének franciás irányulását. 1950-től jelennek meg vásznain fantasztikus lények, organikus formák, biomorf alakzatok, ezeket követően festi nagyméretű szürrealista képeit.

Hantai

A New York-i iskola 1952-i párizsi bemutatkozása erősen motiválta közeledését a gesztusfestészethez – ide sorolható a Rózsaszín írás is. 1960-ban kezdte meg a pliage módszer alkalmazását: az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta, az így keletkező, festéknyomokból kialakuló kép tulajdonképpen a vászon saját lenyomata. Nem mindennapi elhatározással 1982-ben abbahagyta a festést, de 1994-től kezdődően újra nekilátott: régi vásznait feldarabolta, majd a képek egy részletének reprodukált változatát újra felhasználta.

 

Fiatalkori barátjának, Juhász Ferencnek több verseskötetét is illusztrálta.

Hantai Simon életében kifejezetten ellenezte alkotásainak beárazását – szerinte ilyen esetekben a galériák önkényes, művészeti értéktől független szempontjai érvényesülnek. Következetesen visszautasította a kiállítás-felkéréseket is. 2016-ban mégis több mint 4,4 millió eurót fizettek egy képéért – ez volt eddig a legmagasabb összeg, amennyiért magyar vagy magyar származású festő képe aukción valaha elkelt: az m.a.4 (Mariale) című 1960-i festménye…

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.